Nincs tovább a Magyar Gárdának

Helybenhagyta a Magyar Gárdát feloszlató magyar bírósági ítéletet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet szerint az államnak joga van megelőző intézkedéseket tenni azért, hogy védje a demokráciát. A Jobbik tévesnek tartja az ítéletet, a strasbourgi bíróság egy másik kamarájához fellebbeznek.

A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az emberi jogok európai egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő 2010 júniusában fordult a strasbourgi bírósághoz. A politikus Vona Gábor Jobbik-elnök jogi képviselőjeként, Morvai Krisztina EP-képviselővel együtt személyesen nyújtotta be a beadványt: a dokumentumban a képviselő azt állította, hogy a gárdát törvénytelenül oszlatták fel 2009-ben.

Gárdisták a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló bírósági tárgyalás közben Budapesten, 2008. május 19-én. Fotó: Hajdú D. András - Origo

Az egyesülési és gyülekezési jog megsértésére hivatkoztak a beadványban, és 100 ezer euró nem vagyoni kártérítést kértek. A képviselő akkor azt mondta, biztos a sikerben. Az Európa Tanács (ET) által működtetett bírósághoz az ET 47 tagállamának bármely polgára fordulhat, ha megsértették valamely olyan jogát, amelyet az európai emberi jogi egyezmény védelemben részesít.

Katonai felvonulás, romák fenyegetése

A strasbourgi bíróság keddi döntése lényegében egyetértett a korábbi, jogerős magyar bírósági döntéssel, amikor kimondta, hogy a Magyar Gárda Egyesület nem különíthető el a Magyar Gárda Mozgalomtól. Az emberi jogi bíróság szerint a gárda feloszlatása a köznyugalom megtartását, a zavargások megelőzését és mások jogainak védelmét célozta. A bíróság álláspontja szerint az államnak joga van megelőző intézkedéseket hozni azért, hogy megvédje a demokratikus működését, még az előtt, hogy konkrét támadás érné, vagy erőszakos akció történne.

Az ítélet kitér arra is, hogy a Magyar Gárda tevékenysége, felvonulásai sok esetben arra irányultak, hogy félelmet keltsenek a roma állampolgárokban, és "romaellenes atmoszférát" teremtettek. Ez pedig törvénytelen. A bíróságnak az is szemet szúrt, hogy a gárda felvonulásain a résztvevők katonai öltözetben jelentek meg, akár nyilas szimbólumokkal kiegészítve, ezzel pedig tulajdonképpen "foglyul ejtették" azoknak a falvaknak a lakosait, ahol felvonultak, mert ők nem tudták elkerülni a gárda által közvetített üzeneteket. A bíróság szerint ezzel tulajdonképpen közfenyegetettséget okoztak.

A bíróság mindezek ellenére drasztikus lépésnek nevezte a gárda feloszlatását. Ugyanakkor hozzátették azt is, csak úgy lehetett megakadályozni a felvonulások miatti jogsértéseket, hogy megszüntetik a mozgalom szervezeti hátterét. Viszont azt is kiemelték, hogy az egyesület tagjai semmilyen úton nincsenek akadályozva abban, hogy más formában nyilvánítsák ki a politikai nézeteiket.

"Téves döntésnek és a vörös csillag ítélethez hasonlóan politikailag elfogultnak tartjuk az ítéletet" - mondta az Origónak Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda jogi képviselője. Szerinte a strasbourgi bíróság rossz helyen húzta meg az egyesületek feloszlathatóságának határát. Gaudi szerint a bíróság is elismeri, hogy a gárda nem követett el erőszakos cselekményt, márpedig szerinte csak olyan esetekben lehet jogos egy feloszlatás, ha erőszakos cselekmény történik. Ehelyett Gaudi szerint az ítélet csak "spekulatív erőszakra" hivatkozik, amit nem tudnak elfogadni, ezért az emberi jogi bíróság nagykamarájához fellebbeznek.

Megsértették mások emberi méltóságát

A 2007 júniusában bejegyzett egyesület feloszlatása érdekében még az év decemberében indított polgári pert a Fővárosi Főügyészség, mert az ügyészek szerint a Magyar Gárda Egyesület működése sértette mások emberi méltóságát. Az elsőfokú bíróság döntése 2008 decemberében még csak a Magyar Gárda Egyesületet oszlatta fel, a másodfokon eljáró, jogerős ítéletet hozó Fővárosi Ítélőtábla viszont már a Magyar Gárda Mozgalmat is, mondván, az egyesülettől a mozgalom elválaszthatatlan.

2009 decemberében az akkori Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet a Magyar Gárda feloszlatásáról. Az LB szerint a gárda "tevékenységével túllépte a szabad véleménynyilvánításnak azt a határát, ami még alkotmányos védelemben részesülhet". Emellett konfliktushelyzetet idézett elő, és saját alapszabályától is eltért, mely szerint tevékenysége a magyar kultúra és történelem ápolására, illetve a rend és a polgári nyugalom megőrzésére irányul.

Az LB is egyetértett a jogerős ítélettel, amely már kimondta, hogy a tény, hogy a gárda felvonulásain nem történt erőszak, nem jelenti azt, hogy nem állt fenn annak veszélye. A bírók szerint az egyesülési jog nem ütközhet az alkotmányba, és nem sértheti mások jogait és szabadságát, a szervezet azonban ezeket nem tartotta be.