Semmi rendkívüli nem volt abban hétfő délelőtt kilenc órakor a Keleti környékén, ha valaki egy vörös szegfűt szorongatva járt-kelt. Nem volt kérdés, hogy az egykor szebb napokat látott ruhákban sétáló idősebb urak és hölgyek Horn Gyula temetésére igyekeznek a Fiumei úti sírkertbe.
A temető felé közlekedő 24-es villamoson így rögtön azt kérdeztem egy idősebb hölgytől, aki bizonytalanul szorongatta a botját, hogy miért tartotta fontosnak, hogy személyesen eljöjjön a volt kormányfő temetésére. "Horn Gyula volt az utolsó igazi baloldali vezető ebben az országban" - válaszolta, majd büszkén elmesélte azt is, hogy 1993-ban az a szerencse érte, hogy egy szocialista rendezvényen néhány lépést táncolt is Horn Gyulával.
"Vörösbe borítjuk Horn Gyula sírját" - szólt oda bőszen bólogatva egy másik asszony, amikor meghallotta, miről beszélünk, és elárulta, hogy egyik nap arról álmodott, hogy egy hatalmas szegfűhalom lesz a volt kormányfő sírján - ezzel is jelezve, mennyien szerették őt. Egy idős úr két szegfűt is szorongatott a villamoson, "viszek egyet Kádár sírjára is, ha már itt vagyok" - magyarázta meg, miért hozott két virágot.
Nem hiába szervezett rá az MSZP a temetésre, özönlöttek az emberek a sírkertbe. A környező utcákban sorakoztak a vidéki MSZP-seket szállító buszok, és szocialistáktól hallottuk, hogy a hétvégén arról mentek a körlevelek, hogy ki kit hoz autóval a temetésre. Aki esetleg nem hozott volna magával vörös szegfűt, kapott egyet a bejáratnál az MSZP-től. Még egy volt szocialista képviselő, Devánszkiné Molnár Katalin is beállt a pult mögé osztogatni.
A bejárattól nem kellett sokat menni a sírhoz, Kádár János sírja és a Munkásmozgalmi Panteon után található a 15-ös parcella, ahol a ravatalt is felállították. A ravatal egyáltalán nem volt hivalkodó: a koporsó elé tették Horn Gyula fényképét fekete keretben, körülötte koszorúk, illetve a hivatalból odavezényelt katonák. Szemben volt a VIP-pavilon, ahol folyamatosan üdvözölték egymást az egykori és jelenlegi közjogi méltóságok, puszilkodtak ismert és már régen elfeledett MSZP-s politikusok.
A korán érkező Bajnai Gordon hosszan beszélgetett Boross Péterrel, Orbán Viktor pedig a kötelező üdvözlések után gyorsan leült Áder János államfő mellé. Lehetetlen lenne felsorolni a megemlékezőket, de az biztos, hogy minden MSZP-s és SZDSZ-s politikus ott volt, aki valaha is nyilatkozatot adott a tévéhíradónak az elmúlt 23 évben.
A temetéseken nem szokatlanok az elhunytat dicsérő, emelkedett, akár közhelyes szónoklatok. Ilyenkor senki nem akad fenn azon, ha a csak a szépre és a jóra emlékezik a búcsúbeszédet tartó ismerős. Ezzel szemben Katona Béla egykori MSZP-s házelnök, a Horn-kormány titokminisztere az elhunyt méltatása mellett rendesen odamondott az első sorban ülő Sólyom Lászlónak. Katona azt hánytorgatta fel, hogy "a bánáti bazsarózsák barátja Horger Antalként megtagadta a kitüntetést" 2007-ben Horntól. Azután kijelentette, hogy Horn volt az egyetlen olyan kormányfő, aki jobb helyzetben adta át az országot, mint amilyenben az elődjétől örökölte. A jelen lévő egykori kormányfők és államfők faarccal hallgatták a beszólásokat.
Katona mellett két német politikus méltatta Horn szerepét Németország újraegyesítésében. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke "nagy embernek nevezte", és Orbán Viktornak tett finom utalásként lehet értékelni, hogy azt mondta: Horn tevékenysége egyértelműen azt üzeni a mának, hogy a magyarok Európához tartoznak, túl kell lépni az erről szóló vitán és megosztottságon. (Orbán a múlt héten többek között Martin Schulzcal is vitába szállt a Tavares-jelentés miatt.) Hans-Dietrich Genscher, az NSZK egykori alkancellárja és külügyminisztere a német kormány nevében mondott néhány szót, és kijelentette, hogy a németek soha nem feledik Horn Gyulát.
Ezután néhány politikus egyénileg rótta le a kegyeletét a volt kormányfő sírjánál. Elsőként Mesterházy Attila jelenlegi MSZP-elnök hajtott fejet, majd szép sorban következtek a volt kormányfők. Amikor Orbán Viktort szólították, a jelen lévő többezres tömegből sokan hangosan pfujolni kezdtek. Orbánt nem zavarta, fejet hajtott a koporsó előtt. Az egyórás ceremónia végén eljátszották a Szózatot, a megemlékezők pedig a vörös szegfűt az ég felé, a magasba tartották. Ezután mindenki elhelyezhette a virágot a síron.
Elsőként Bokros Lajos és Kuncze Gábor, Horn két minisztere ért oda a sírhoz, Orbán Viktor ekkor már elbúcsúzott, ő nem vitt virágot. Az MSZP-sek egy tömbben érkeztek, Mesterházy Attila és Botka László választmányi elnök vezetésével, a szocialista csapatban ott voltak volt képviselők és miniszterek is Suchman Tamástól Gál Zoltánon át mindenki. Más pártokból is akadtak megemlékezők, virágot vitt a sírhoz a PM-es Szabó Tímea és Karácsony Gergely, a szociáldemokrata pártot képviselő Schmuck Andor, illetve Pálffy István KDNP-s képviselőt is láttuk sírnál. Utánuk pedig következett a tolakodás, a megemlékezők ezrei igyekeztek, hogy minél előbb a sírhoz érjenek, és az idős néni álmát beteljesítve tényleg vörösbe borítsák a volt kormányfő nyughelyét.