Megy a büntetés, ha nem biztos a magyarság

Eddig több mint harminc rádiót büntetett meg a médiahatóság, amiért nem játszottak elég magyar zenét. A rádiók rugalmatlan, bürokrata hozzáállásra panaszkodnak, ami távol áll a műsorkészítés gyakorlatától és a kapacitásaiktól, ráadásul nem is olyan egyszerű eldönteni, mi számít magyarnak.

A Horatii Carmen egy latin nyelvű Kodály-mű, Deák Ambrus pedig egy elektronikus zenei producer, akinek ebben az instrumentális művében például semmi klasszikus értelemben vett magyaros nincsen.

Nem lennénk annak a hivatalnoknak a helyében, akinek ezek után el kell döntenie, hogy a fenti két zenemű magyar zenének számít-e, ha leadja őket egy rádió. Pedig ezeknél még könnyű a helyzete, hiszen minden adat elérhető a szerzőkről és zenészekről, nem úgy, mint mondjuk egy internetről legálisan letölthető, de CD-n soha meg nem jelent kortárs zenei hangköltészeti műnél vagy egy hasonló formában közzétett elektronikus zenei mixnél, ahol esetleg csak a DJ művésznevét írják ki.

Ha akarom magyar, ha akarom, nem

"Ha lenne erre egy külön emberünk, aki mást sem csinálna, mint hogy kiderítse, melyik szám mögött ki áll, ki magyar, ki nem, hívogassa a netes kiadót, a DJ-ket, akkor biztos megoldottuk volna. De ez teljesen irreális elvárás" - mondta Hargitai Henrik, aki a "magyar kvóta" miatt vitatkozott össze a médiahatósággal. Az ELTE rádiójaként működő Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) főszerkesztője, csakúgy, mint minden más rádiós vezető, megkapta a levelet, hogy adja le a hatóságnak egy heti műsorfolyamuk minden adatát, hogy az NMHH szokás szerint ellenőrizhesse a 2011 januárja óta kötelező magyar kvóta betartását.

Az EPER közösségi rádiónak számít, rájuk és a többi 34 közösségi rádióra 50 százalék vonatkozik, azaz a zenére fordított műsoridő felében kell magyar zenét adniuk. A törvény szerint a 22 körzeti és 9 országos kereskedelmi rádiónál 35 százalékos ez a kötelező arány, míg a helyi rádiókra nem vonatkozik a törvény, de túlnyomó többségük, 90 rádió mégis önként vállalt kvótát, ráadásul az NMHH adatai szerint jellemzően 35 százaléknál magasabbat. A csaknem 200 rádióból összesen 21 olyan van, amelynek nincsen magyar zenei kötelezettsége vagy vállalása.

Hargitai nem volt könnyű helyzetben: az EPER sok instrumentális, elektronikus zenét sugároz, amelyben nincs szöveg, azt pedig nem tudták, pontosan ki a szerző. A főszerkesztő ennek tudatában le is adta a statisztikákat és a számcímeket, az NMHH azonban aligha meglepő módon visszakérdezett, hogy ezek közül melyik volt a magyar zene, és melyik nem. Hargitai széttárta a kezét: mi számít magyarnak, illetve neki honnan kellene ilyen mélységben ismernie a leadott zenéket?

A törvény lényegében azt mondja ki, hogy magyar a szám, ami magyar nyelven szól, illetve az az instrumentális szám, ami "a magyar kultúra vagy Magyarország által elismert valamely nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képez". Vagyis a cikk elején említett Kodály-mű nem az, az pedig kérdéses, hogy Deák Ambrus zenéjét ki tekinti a magyar kultúra részének. Eredetileg egyébként a mű szerzőjét kellett vizsgálni, de az Európai Unió közbeszólt, hogy a szerző állampolgársága vagy nemzetisége ne legyen kiindulópont, így ez a szabály megváltozott. Hargitai arra hivatkozik, a mostani törvény "gumiszabály, ha akarom, magyar valami, ha akarom, nem".

"Ha a kritérium az állampolgárság, adatvédelmileg kétlem, hogy van jogosítványom bizonyítékot szerezni az adatszolgáltatáshoz. Elkérem a személyijét? Romániai magyar akkor már nem játszik? Esetleg a nyelv? És arról hogy szolgáltatok bizonyítékot? Ha pedig más, akkor már nagyon szubjektív dolgokba megyünk bele" - sorolja a kifogásait.

Épül a nagy magyarzene-adatbázis

Az NMHH-nak ezekre nincs tételes válasza, viszont sokkal egyszerűbben látja a dolgokat. "99 százalékban józan ésszel eldönthető, mi a magyar. Ha nem tudjuk, megkérdezzük a rádiót, ezt tettük az EPER-nél is. Kideríthették, leírhatták volna az álláspontjukat, mi meg mérlegelünk, de a visszakérdezésükkel nem tudtunk mit kezdeni" - mondja Kerekes Sugárka, az NMHH döntés-előkészítési főosztályának vezetője.

Szerinte, ha egyáltalán nem tudható egy dalról, hogy ki írta, ki játssza, akkor a rádiónak vállalnia kell a kockázatot, hogy úgynevezett ismeretlen eredetű dalként kerül be a statisztikába, ezzel a nem magyar számok arányát növelve. A téma többször előkerült a rádiók és a hatóság között, az NMHH sokszor egy-egy konkrét ügy, dal miatt hosszasan egyeztetett az Artisjusszal is, éppen ezért most egy közös adatbázist dolgoznak ki. Ha ez kiépül, azonnal lekérdezhető lesz egy számról, hogy magyar-e, mondja Kerekes Sugárka.

A rádiósok addig is segítséget, kézzelfogható dolgokat szeretnének, amiben szerintük az NMHH nem partner, míg a médiahatóság szerint aki akar, tud velük érdemben beszélni. "Nem fantomszervezet vagyunk, fel lehet hívni, segítünk mindenkinek. Soha nem bírságolunk elsőre, többszöri törvénysértés kell, hogy pénzbüntetést kapjon valaki, és az is jellemzően csak 10-20 ezer forint" - érvel Kiricsi Karola szóvivő.

Büntetést az EPER sem kapott, de ez nem vigasztalja Hargitait, mint mondja, neki maga az elv is problémás, hogy csak utólag, az NMHH mérlegelésétől függ, hogy mit szabad, és mit nem. Másrészt egy ilyen elmarasztalás akkor is hátrányos, ha nem jár pénzbüntetéssel, mert a jövőbeli pályázatoknál rossz pontot érhet. A 10-20 ezres büntetés csekélynek tűnik, de nagyon tud fájni a szűk költségvetéssel dolgozó közösségi rádióknak, amelyek közül soknak még számítógépe sincs, és a munkatársak nagy része is önkéntesen dolgozik.

Az NMHH a szabály 2011-es hatálybalépése óta 36-szor büntetett, mert egy rádió nem teljesítette a kvótát. Az összegek önmagukban nem mondanak sokat, sokszor a kvóta csak az egyik ok volt a bírságolásra, mert ugyanabban az ellenőrzésben más gondokat is talált a hatóság, például nem tartották be a vállalt közszolgálati műsorarányt sem. (A tételes bírságokról szóló táblázatunkat a cikk végén találja.)

Más jéghegyet látnak

Érdekes, hogy az NMHH is és a közösségi rádiók is azt mondják, ez a most kipattant magyarkvóta-ügy csak vihar egy pohár vízben, mert valójában ennél sokkal fontosabb dolgok vannak a háttérben. Csak éppen teljesen másra gondol a két fél ezzel kapcsolatosan.

Kiricsi Karola médiahatósági szóvivő azt mondja, a törvény célja a magyar alkotók támogatása, a magyar zenészek hazai népszerűsítése. Az adatok szerinte azt mutatják, hogy a szabályozás elérheti célját, a rádiók gondolkodásmódja átalakult, komolyan veszik a magyar zene sugárzását, és már nem csak a legkommerszebb popzenében gondolkodnak, ami jó az egész magyar zenei életnek. "A 2010-es 17,8 százalékról 2013 májusára 35,6 százalékra nőtt, azaz megduplázódott a magyar zenék aránya a rádiókban" - sorolja a statisztikai adatokat. A magyar zene aránya az NMHH saját monitorozása szerint a legnagyobb beszélgetős rádiókban is nőtt, az Inforádióban például 22 százalékról 42-re, a többinél jellemzően 35-44 százalékról 42-53-ra. Egyetlen kivétel van csupán: a Kossuth Rádió 49 százalékról letornázta magát 46,6-ra.

A rádiók szerint viszont ez az egész ügy inkább azt jelzi jól, hogy az NMHH rugalmatlanul működik, és a kisrádiókra óriási adminisztrációs terhet rak. Kisközösségi rádiókkal beszélve rengeteg ilyen panaszkodást hallottunk. Egyrészt az NMHH által elvárt formában kell küldeni nekik a listát, amin rajta van, hogy mikor készült a zene, és mi a stílusbesorolása. "Ezt másként nem lehet kezelni, mint semmibe venni" - mondta egy rádióvezető.

"A műsorszolgáltatási szerződésünkben az áll, hogy hétvégén nincs élő műsorunk. Ehhez képest megbüntettek, mert nem adtunk híreket hétvégén" - mondta egy másik főszerkesztő, aki az NMHH-tól tartva, a pályázati pénzeket féltve nem akarta, hogy leírjuk a rádiója nevét, mint ahogy az összes többi rádiós is ezt kérte. Egyikük szerint az NMHH pont egy olyan hét műsorait kérte be, amikor éppen nem ment a kéthetente jelentkező kisebbségi műsor, és megbírságolták őket, mert az ellenőrzött héten így papíron 0 perc kisebbségi műsort adtak. "Elleveleztünk egy ideig, de hiába, nem tudom, hogy hozzá nem értés vagy rosszindulat van ott, de sorozatosan tapasztalunk ilyeneket" - mondta.

Több kisrádió is arra panaszkodott, hogy a műsorok listáját mindennap el kellett küldeni, mindegyikhez magyarázatot fűzve, hogy milyen típusú, törvényileg hova tartozó adásról van szó. "Az NMHH dolga lenne a monitorozás, nem a miénk, amikor sem emberünk, de sokszor még számítógépünk sincs rá" - mondták.

Más példákat is hoztak a médiahatóság rugalmatlanságára. "A szerződésünkben azt vállaltuk, hogy a műsoridő 60 százaléka szöveg lesz. Egy héten át mindennap 60-70 között voltunk, de volt egy nap, amikor 57,25 volt. Meg is büntettek minket" - mesélték az egyik rádiónál, míg egy klasszikus zenéket sugárzó rádió azt panaszolta, hogy egy hasonló szöveg-zene arányról szóló vállalás miatt nem tudnának például Beethoven születésnapjára tematikus napot csinálni a műveiből.

"Olyan, mintha az NMHH folyamatosan érzékeltetni akarná, hogy bármikor büntethet. Bürokratikus és adminisztratív eszközökkel szorítanak sarokba."

"Nem a törvény szellemét tartják be, hanem a betűjét, de ez teljesen életszerűtlen, amikor mondjuk egész napos élő műsort csinálunk, vagy a műsorvezető gondol egyet, és beteszi a kedvenc zenéjét."

"Ha legalább látnánk, hogy miért van ez az egész, de úgy tűnik, mintha erőből akarnák lenyomni, magyarázat nélkül" - sorozatban hallottunk ilyen panaszokat a különböző kisrádiók vezetőitől.

Az NMHH minderre azt mondja, megszokott gyakorlat minden rádiónál, hogy ilyen esetekben kérelmezik, hogy ideiglenesen eltérhessenek a médiaszolgáltatási szerződéstől. Sokan élnek ezzel a nyári szabadságok idején, karácsonykor vagy ha műszaki felújítás alatt van a stúdió. "A szankcióknál ráadásul minden létező enyhítő körülményt számításba veszünk, tényleg lehet velünk beszélni. A törvényt és a vállalt szerződést viszont be kell tartani, azt nem lehet csinálni, hogy beígér valaki mindent, megkapja a frekvenciát, pályázati pénzeket nyer, aztán nem teljesíti a feltételeket" - mondja Kerekes Sugárka.

A rádió vagy műsor-szolgáltató neve	Szankció (Ft)
Lánchíd Rádió	50 000
Európa Rádió Miskolc	felhívás
Civil Rádió	100 000
Rádió 33	50 000
Sport Rádió	5000
Rádió Diósgyőr	30 000
Rádió Q	20 000
Műsor-Hang Zrt. (Gazdasági Rádió)	150 000
Lánchíd Rádió	100 000
Interax	felhívás
Friss Rádió	20 000
Európa Rádió Debrecen	20 000
Európa Rádió Kft. (Győr)	40 000
Magyar Katolikus Rádió	20 000
BAZ Megye Betegeiért Alapítvány	10 000
Tiszavasvári Média Egyesület	10 000
Kulturális Életért Közhasznú Egyesület	10 000
Sport Rádió	75 000
Remény Rádió	10 000
RádióFM 87,7	10 000
Európa Rádió Szeged	40 000
Stúdió FM 96,3	10 000
Kalló Gyula	60 000
Rádió Ice Makó	20 000
Európa Rádió Miskolc	felhívás
Civil Rádió	10 000
Campus Rádió Nyíregyháza	10 000
Tilos Rádió	10 000
Diórádió Hatvan, Gyöngyös	20 000, 25 000
Rádió 88,7 Siófok	40 000
Fekete Júlia	10 000
IS Rádió Kft. Sárvár	20 000
Tavirózsa Rádió	20 000
Közösségi Rádiózásért Egyesület	40 000
Gyomaendrőd Kultúrájáért Egyesület	10 000
EPER Rádió	felhívás

Bírságok és szankciók a magyar zene kvóta miatt a büntetések idősorrendjében 2012 januárjától 2013 júniusáig. Egy-egy bírság összege más törvényszegés miatti büntetést is tartalmazhat.