Kizárt, hogy ilyen adó létezik

Idegenforgalmi adó bevallásának ellenőrzése Balatonszemesen, IFA, a barátok után is adózni kell
Vágólapra másolva!
Az idegen autókat figyeli az a balatonszemesi adóellenőr, aki a helyiek nyaralójában vagy házában ejtőző barátok és a távoli rokonok után is behajtja az idegenforgalmi adót. Az adó évtizedek óta létezik, az önkormányzatoknak százmilliós bevételt hoz, de csak a turisták által kedvelt helyeken éri meg beszedni. Egyesek már hozzászoktak, és maguk viszik be a hivatalba a pénzt, mások sosem hallottak még róla vagy egyszerűen nevetséges lehúzásnak tartják, pedig az adófizetés alól kibújókra akár 200 ezres bírságot is kiszabhatnak.
Vágólapra másolva!

A balatonszemesi adóellenőr naponta magához veszi papírokkal teli mappáját, beszáll az autójába, és nekiindul a tóparti utcáknak. Néha szállodákat, kempingeket látogat meg, máskor magánemberekhez csenget be, és mindenhol a vendégek után kérdezősködik. A nagyobb vendéglátóhelyeken beletörődve fogadják, és rutinosan nyújtják át neki a vendégkönyvet, máshol már az ajtóban azt bizonygatják, hogy nincsenek náluk turisták, se barátok, se rokonok.

Bográcsozás a kertben Balatonszemesen - az ott alvó barátok adókötelesek Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A nő egyike azoknak az adóellenőröknek, akiknek a feladata a helyi idegenforgalmi adó befizetésének ellenőrzése. Ezt az adót mindenkinek meg kell fizetnie, aki legalább egy éjszakát eltölt a településen, és nincs mentessége. A szabállyal sokan nincsenek tisztában, pedig nem csak Balatonszemesre vonatkozik, hanem sok más településre is, például Budapest V. kerületére, Debrecenre, vagy Békéscsabára is. Adómentességet csupán a fiatalkorúak (vagy helyben tanuló diákok), helyi vállalkozók (vagy azok alkalmazottaik), és a háztulajdonosok közeli rokonai élvezhetnek. Mindenki másnak, így például a szívességből elhívott barátoknak vagy unokatestvéreknek, fizetni kell.

„Mégis miért kellene fizetnem érte? Ezzel az erővel azért is fizethetnék, ha A-ból B-be elviszem a barátomat kocsival, mondván, hogy az taxizás” – fakadt ki az Origónak az a balatonszemesi férfi, aki a hétvégén a Facebookon háborgott, hogy fizetnie kellett a nála nyaraló barátai után. Szabó Gábor Dánielnek kilenc éve van nyaralója a településen, de egészen a hétvégéig semmit sem tudott az adóról. Szombaton azonban megjelent nála az adóellenőr, és közölte, hogy 1500 forintot kell fizetnie a három látogató után. „Nem az összeg zavar, hanem az elv, ez nem ésszerű” – mondta.

Százmilliós bevétel

„Érthető, hogy többek megdöbbenéssel fogadják ezt” – mondta az Origónak Valkai Zsuzsanna, Balatonszemes jegyzője. Szerinte ugyanakkor a pénzre szüksége van az önkormányzatnak, karban kell tartaniuk a vízpartot, strandot, fizetniük kell a vízszolgáltatásért. „Ha valahová elmegyünk üdülni, és szállást veszünk igénybe, ott nem kérdéses, hogy a szállásdíjba beépített idegenforgalmi adót is megfizetetik velünk. De ha ugyanarra a településre ugyanabból a célból megyek, csak szerencsére van ott ismerősöm, akkor meg vitatják, hogy kell-e fizetni” – mondta a jegyző. Szerinte úgy igazságos, ha mindenki megfizeti az adót, és a közteherviselés is amellett szól, hogy az önkormányzat a nem fizető vendégektől is elkérje a pénzt.

Szabó Gábor Dániel meglepődött, amikor szombaton meglátogatta az adóellenőr, hogy fizessen a barátai után. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ez évente 40-50 millió forintos bevételt jelent a településnek, amelyet azonban tovább növel az, hogy másfélszeres állami támogatás jár a beszedett idegenforgalmi adó után. Így a település akár 125 millió forintot is kereshet évente. A jegyző szerint ennek az összegnek az öt százaléka származik azoktól az emberektől, akik szívességből látnak vendégül valakit. A pénzt a háztulajdonosoknak maguknak kell elkérniük a vendégektől, majd befizetniük csekken vagy átutalással. A díj összege jelenleg egy főre 390 forint éjszakánként.

Akár 200 ezer is lehet a bírság

„Azt nem lehet kijelenteni, hogy minden szívességi alapon idelátogató vendég után befizetik az adót” – mondta a jegyző. Vannak, akik kibúvókat keresnek, és például azt mondják, hogy a vendégek nem is aludtak a településen, vagy mind közeli rokonok. Ezekben az esetekben az önkormányzat nem tehet sokat, személyazonosságot ugyanis nem ellenőrizhetnek. „Ha valaki azt mondja, hogy ő a feleségem, elhisszük” – mondta.

Adóellenőrt évek óta alkalmaznak. Ő jegyzőkönyvet vesz fel a házakban lévő vendégekről, és ha kell, felszólítja a háztulajdonosokat az adófizetésre. Mivel jól ismeri a lakókat, ezért többnyire már az utcáról kiszúrja, ha valahol idegen autó áll, és becsenget. A tulajdonosnak ugyan nem kötelező őt beengedni a házba, de mindig ajtót nyitnak neki.

Az önkormányzati adóellenőr egy panzió vendégkönyvét ellenőrzi. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az adóellenőr az Origónak azt mondta, naponta jár ellenőrizni, hogy tudja tartani a helyiekkel a kapcsolatot, segít az adóbevallást kitölteni és tájékoztat a változásokról. „Az emberek többsége hajlandó kifizetni az adót, és nem keres kibúvókat. Volt, aki az utcán intett le, mert adózni szeretett volna a barátai után, mások telefon hívnak, hogy menjek” – mondta. Sokaknak szerinte egyszerűbb, ha ő megy ki hozzájuk, így nekik nem kell bemenni az önkormányzathoz.

Ha valakit nem tudnak elérni, vagy nem hajlandó befizetni az adót, azt behívják a városházára, és a jegyző tisztázza velük a helyzetet. Valkai szerint végső esetben mulasztási bírságot is kiszabhatnak - amelynek az összege 200 ezer forint - ezt azonban még sohasem tették meg.

Még a svédek is csodálkoznak

Az adóellenőr minden ellenőrzés során rákérdez arra, hogy a tulajdonos látott-e vendégül bárkit is szívességi alapon. Az ottjártunkkor ellenőrzött helyeiket láthatóan nem lepte meg a kérdés, azt válaszolták, hogy jelenleg nem, de ha ez mégis megtörténne, akkor a korábbiakhoz hasonlóan megfizetik utána az adót. Egy takaros panziót üzemeltető férfi még a tavalyi vendégkönyvet is elővette, amelyben egy teljes oldal szerepelt „rokonok” címszó alatt. „Mindig befizetem” – mondta, annak ellenére, hogy nem tartja jó szabálynak.

Rokonok címszó egy balatonszemesi vendégkönyvben. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Egy másik ház tulajdonosa azt mondta, hogy ő bizony megpróbálta már megúszni az adófizetést, de fennakadt az ellenőrzésen. „Lehívtam a lányomat és az évfolyamtársait az egyetemről, hogy nyaraljanak egyet ingyen, de nem jött össze” – mondta nevetve, és hozzátette, hogy ha be kell fizetni, hát befizetik, mert az önkormányzat ebből él.

Mások nem állnak hozzá ennyire szívélyesen az adófizetéshez. „That’s ridiculous (ez nevetséges)” – mondta Ben Anderson. Az idős svéd férfinak 1995 óta van háza Balatonszemesen, azóta minden esetben, amikor barátok jönnek hozzá külföldről, bebandukol a városházára is befizeti utánuk az adót. Az okát azonban nem érti, szerinte ő már letudta az adófizetési kötelezettségét akkor, amikor megvásárolta a házat. „Svédországban ilyen nincs” – mondta. Arra a felvetésre, hogy az önkormányzat a település fejlesztésére fordítja a pénzt, azt válaszolta, hogy az előttük húzódó utca a kommunizmus óta nem változott semmit, „azt sem tudom mi lesz azzal a pénzzel, lehet, hogy eltűnik valakinek a zsebében”.

Pár házzal arrébb nagy meglepetést okoztunk, amikor az adó után érdeklődtünk. „Kizártnak tartom, hogy ilyen létezik” – mondta Mund László, aki már évek óta a Balaton mellett szokta tölteni a nyár egy részét, az egyik rokona nyaralójában. Rögtön el is kezdte vizsgálni, hogy milyenfajta rokonságban vannak, és arra jutott, hogy túl távoliban. „Akkor ezt most fizetnem kéne? Nevetséges” – mondta. Szerinte a község érje be annyival, hogy helyi fagylaltot eszik, és a helyi benzinkútban tankolja a Volkswagenét.

Mund László megdöbbent, amikor megtudta, hogy adót kellene fizetnie, amiért távoli rokona házában nyaral. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Mundhoz hasonlóan több tősgyökeres balatonszemesi is azt mondta, soha nem fizetett még a barátai után adót, volt olyna idős nő, aki csak pár éve tud az egyébként évtizedek óra létező adóról. „Nem hiszem, hogy az önkormányzatnak pluszteher lenne, ha egy ismerősöm nálam töltene egy hétvégét”- mondta egyikük.

Van, ahol nem éri meg beszedni

Az ország bármelyik településén joga van az önkormányzatnak bevezetni az idegenforgalmi adót, ezt egy 1990-ben hozott törvény garantálja. Ahol bevezetik, ott egyaránt érvényes a fizető és nem fizető vendégekre, de egyrészt az egyes települések adhatnak extra mentességeket (több helyen például a 70 év felettieknek nem kell fizetniük), másrészt nem minden településen kezelik ugyanúgy a kétfajta vendéget.

„Nálunk nem cél, hogy a barátokat megadóztassuk” - mondta az Origónak egy Pest megyei település polgármestere hozzátéve, hogy szerinte ez nem is etikus. Idegenforgalmi adó ugyan náluk is van, de mivel turisztikailag nem frekventált helyen fekszik a község, ezért nincs akkora bevételük, hogy megtérüljön az adó beszedése. Ezért nem is tartanak nagy ellenőrzéseket, a magánszemélyeket pedig egyáltalán nem érdemes ellenőrizni, annyit szoktak tenni, hogy néha kimennek a község egyetlen panziójába.

A turisztikailag frekventált településeken azonban más a helyzet. Az Origónak több balatonparti település önkormányzatán is azt mondták, valamivel ellensúlyozniuk kell az idegenforgalom miatti leterheltséget. „A településen az állandó lakosok száma 2300, üdülőszezonban viszont ez több ezerrel megemelkedik” – mondta az egyik község polgármestere. A turistáknak ingyenes parkolót, szabadstrandot kell biztosítani, az idegenforgalmi adó pedig az önkormányzat költségvetésének jelentős részét fedezi, az ő estükben ez több mint százmillió forintot jelent. Egy másik településen azt mondták, azért is fontos, hogy az idegenforgalmi adó a nem fizető vendégekre is ki legyen terjesztve, mert így a vendéglátósok nem tudnak azzal trükközni, hogy az egyébként fizetős vendéget is a saját barátaikként tüntetik fel, hogy így spórolják meg az adófizetést.