Kiket nyeltek el a sötét kilencvenes évek?

büntető eljárási törvénykönyv, elhúzódó büntetőügyek, Portik-per
„Nincs olyan jogszabály, amely a munkajogi kötelezettségek teljesítését egyértelműen a Polgári Törvénykönyv tiltó rendelkezése elé helyezné”
Vágólapra másolva!
Prisztás József, Boros Tamás, Seres Zoltán, Cinóber - ők a kilencvenes évek merényletsorozatának legismertebb áldozatai. Nevük a Portik-ügy tárgyalásán kerül elő újra és újra. Csakhogy amikor ők ismertek voltak, akkor még Horn Gyula volt a miniszterelnök, és talán még a Walt Disney-t is látni lehetett minden vasárnap délután a tévében. Kik voltak ezek az emberek, és miért tudunk olyan keveset a halálukról?
Vágólapra másolva!

A kilencvenes évek második felében lezajlott leszámolássorozat okai és tettesei sem ismertek, de a közkeletű legendák szerint az olajszőkítésből felhalmozott vagyonok forgatása, befektetése vezetett konfliktusokhoz. Mások szerint az olajozás állt a leszámolások hátterében, ennek azonban ellentmond, hogy 1994 után már közel sem pörgött úgy az üzlet, bár az összes figurának köze volt hozzá.

A nagy pénzszerzést egy állami szabályozási anomália tette lehetővé. A gépjárművekben használt gázolajnak és a háztartási tüzelőolajnak, a HTO-nak ugyanolyan volt a minősége, de az utóbbihoz sokkal olcsóbban lehetett hozzájutni. A bűnözők HTO-val keverték a gázolajat, amit így jó áron tudtak továbbpasszolni. Később a halasztott vámfizetéssel trükköztek: a strómanok, például hajléktalanok nevén lévő cégeikkel behozatták az országba az olajat, eladták, de a vámot a megadott 15 napos határidőn belül nem fizették ki, a cég pedig felszívódott. Az államot százmilliárdos nagyságrendű kár érte, a bűnözők viszont néhány éven belül nagyon meggazdagodtak.

Az egész történet egyik kulcsfigurája Portik Tamás, aki ellen jelenleg is eljárás folyik, pere szerdán folytatódik. Az áldozatok - akiknek a meggyilkolását Portik következetesen tagadja - többé-kevésbé ismertek, összeszedtük, hogy mit lehet róluk tudni.

Prisztás József

1996. november 1-jén, a III. kerületi Ladik utcában lelőtték Budapest éjszakai életének egyik legtehetősebb figuráját, Prisztás Józsefet. A Portik-vádirat szerint Prisztást a Portik-ügy harmadrendű vádlottja, F. Ferenc csalta Óbudára egy ingatlan-adásvétel ürügyén, majd Portik akkori sofőr-testőre, az ügy másodrendű vádlottja, H. István lőtte fejbe közvetlen közelről egy bicikliről, amikor éppen beszállt a terepjárójába.

"Prisztásról tudni kell, hogy az olajos és egyéb alvilági körökben jócskán kivette a részét. Ugyanis ő már korábban is egy pénzember volt, aki nagy pénzeket fektetett különböző üzletekbe, de főleg az olajba" - mondta Sándor István volt fedett nyomozó a Blikknek. Az olajból Prisztás milliárdos lett, halálakor például 3 milliárd forintja volt kihelyezve kölcsönként különböző vállalkozóknál.

A vádirat szerint Portik Tamásék azért ölették meg a vállalkozót, mert 1996-ban három ingatlan birtoklása miatt elszámolási vitába keveredtek. Portik szerint abszurd az ő nevét a Prisztás-gyilkossághoz kötni, mert ő egyrészt nem ismerte személyesen Prisztást, másrészt egy forint haszna sem származott a halálából. Viszont a tárgyaláson utalt arra, hogy voltak, akik profitáltak a halálából.

Cinóber

Prisztás meggyilkolása után Domák Ferencet ölték meg, akit az alvilágban csak Cinóbernek hívtak. Cinóber prostituáltak futtatásával kezdte alvilági működését, még egy prostituáltakról készített dokumentumfilmben is szerepelt. A Zsaru magazin szerint a prostituáltaktól elszedett valuta illegális beváltásából szerzett jelentős vagyont, és a többi alvilági figura is pénzváltásra használta. Jellemzően az olajból szerzett milliókat váltották át dollárra. Domák Ferencet valószínűleg azért ölték meg, mert túl sokat tudott az olajos üzletekről. A Zsaru szerint nem volt kifejezetten kemény legény, ezért félő volt, hogy ha lebukik, alkut köt a rendőrséggel. Radnai László, a kecskeméti maffiaperben elítélt vállalkozó a Nemzeti Nyomozóirodának azt mondta, hogy Portik Tamás és köre ölette meg Cinóbert is.

Boros Tamás

Évek óta ugyanazt az útvonalat használta, hogy a parkolóházból eljusson a közelben lévő irodájába. Az utcán kap még egy telefont a mobiljára, majd mikor elhalad az ott parkoló Polski mellett, valaki távirányítással felrobbantja az autót - írta a Boros Tamás ellen elkövetett Aranykéz utcai merényletről a Pesti Polgár című lap 1998 nyarán. Boros Tamás mellett még hárman meghaltak. Az egyik áldozat az ügyvédje volt, a másik kettő ártatlan járókelő.

Rendőrök és tűzoltók dolgoznak a budapesti Aranykéz utcai robbantás helyszínén 1998.07.02-án Forrás: AFP/MTI/Mihadák Zoltán

Nem ez volt az első Boros ellen elkövetett merénylet. Nem sokkal az Aranykéz utcai robbantás előtt mozgásban lévő gépkocsijára lőttek rá ismeretlen támadók a budai alagútban. Borost az alvilágot leleplező vallomásai miatt az olajügyekből és más bűncselekményekből meggazdagodott emberek többsége már rég halottnak szerette volna látni. Boros az ellene korábban elkövetett merényletek utáni kihallgatások során neveket, eseményeket, helyszíneket említett meg, amelyek az olajüzlethez és az akkori robbantássorozathoz kapcsolódtak.

A merénylet hátteréről rengeteg találgatás volt akkor is, és van azóta is. Egy vállalkozót letartóztattak közvetlenül a robbantás után, ám őt szabadon engedtek. Majd 2002-ben a magyar rendőrség már arról számolt be, hogy gyanújuk szerint az Aranykéz utcai merényletet a két legkeresettebb szlovák, a lévai járás egyik falujából származó Jozef Rohác és Imrich Oláh követte el. Portiknak az ügyhöz annyi köze van, hogy a merénylet elkövetésével L. Jánost, becenevén Kacsát is meggyanúsította a rendőrség. A férfi Portik Tamás jobbkeze volt. A vádakat tagadja, ám az biztos, hogy a helyszínen volt a merénylet után - írta a Bors.

Seres Zoltán

1999-ben Tahitótfalun ismeretlen tettesek a nyílt utcán megölték a negyvenöt éves Seres Zoltánt. A Kawasaki motorkerékpárral érkező gyilkosok Seres luxusautója mellé hajtottak, majd géppisztolysorozattal végeztek áldozatukkal. Seres a helyszínen meghalt, míg a mellette ülő olasz vállalkozó a kórházba szállítás után vesztette életét. Serest 1997-ben is megpróbálták megölni. Akkor a Bentley-jére pokolgépet rögzítettek, de a robbanószerkezet leesett a járműről.

Seres Zoltán megöletésével is Portikot vádolják. Az Atv.hu szerint Seres a hetvenes-nyolcvanas években kiváló bokszoló volt, a nyolcvanas évek végén ő alapította meg az első öregfiúk bokszklubot Budapesten. Ebbe a klubba járt a fővárosi diszkókban kidobóemberként dolgozó Portik Tamás is.

A Nemzeti Nyomozóiroda tavaly kapott el egy zuglói kerthelyiségben egy férfit, akit a merénylettel gyanúsítanak. A középkorú magyar férfi akkor úgy vallott a rendőröknek, hogy a megbízást Portik Tamástól kapta. Egy a kilencvenes évek éjszakai életét jól ismerő volt rendőr a Blikknek azt mondta, hogy Seres kivégzése az akkor Magyarországon működő két szláv anyanyelvű csoport között kirobbant háború része volt, de nem tudja, hogy ebbe az egészbe Portik milyen módon kapcsolódott.