Vágólapra másolva!
Két, Brüsszel által kifogásolt pontot is hajlandó kivenni az alaptörvényből a kormány - jelentette be Martonyi János külügyminiszter. Ezzel immár ötödjére kell majd hozzányúlni a tavaly elfogadott alaptörvényhez. A módosításokat ősszel szavazhatják meg. 
Vágólapra másolva!

Három kifogásolt pontból kettőben enged a kormány az Európai Bizottság (EB) nyomásának, és kiveszi a negyedik alaptörvény-módosítás Brüsszel által kifogásolt részeit - jelentette be pénteken Martonyi János külügyminiszter. A miniszter tájékoztatása szerint a bizottság a márciusban elfogadott alaptörvény-módosítás három pontját találta uniós jogba ütközőnek, és fenyegette miattuk kötelezettségszegési eljárás megindításával Magyarországot.

Martonyi János külügyminiszter sajtótájékoztatón jelenti be, hogy két kérésben engedünk az Európai Bizottságnak Forrás: MTI/Beliczay László

Az egyik, hogy mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, a kormány különadót vethet ki, ha valamilyen bíróság, például az Európai Unió Bírósága ítéletével fizetési kötelezettséget ró a magyar államra, és ennek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz. Ezt a rendelkezést Martonyi János tájékoztatása szerint az alaptörvényből a gazdasági stabilitásról szóló törvénybe emelik át, és kiveszik belőle az Európai Bíróságra való hivatkozást.

A módosítás azon kifogásolt pontját, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét rögzíti, a miniszter szerint azért veszik ki az alaptörvényből, hogy ne tegyék ki méltatlan támadásoknak az igazságszolgáltatást.

A harmadik vitatott pontban ugyanakkor - amelynek értelmében a választási kampányok idején nem lehet politikai hirdetéseket közzétenni - nem enged a kormány az Európai Bizottságnak, és nem teszik kivétellé Martonyi János szerint az európai parlamenti választásokat sem, vagyis a listát állító pártok ekkor is csak a közszolgálati médiában, ingyen tehetik közzé politikai hirdetéseiket.

A külügyminiszter által "adminisztratív jellegűnek nevezett" módosításokról a kormány pénteken tájékoztatta a bizottságot. A módosításokat még a tavaszi ülésszakon benyújtják, de várhatóan már csak ősszel szavazzák majd meg.

A parlament március elején fogadta el az alaptörvény negyedik módosítását, amely számos, az Alkotmánybíróság (AB) által korábban megsemmisített rendelkezés újrabebetonozása mellett érintette többek között az AB jogköreit, a felsőoktatást, a hajléktalanokat és a kampányszabályokat is.

A módosítás ellen az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek is tiltakoztak, arra kérve a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a változtatásokat. Áder János azonban aláírta a módosítást, amely miatt személyesen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aggályokat fogalmazott meg, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság pedig vizsgálatot indított.