Lóvasút is lenne a high-tech Margitszigeten

Kétsávos futópályát, lóvasutat, üvegliftes kilátóként üzemelő Víztornyot álmodik a Margitszigetre a Fővárosi Önkormányzat, amely egy minisztériumi törvényjavaslatnak köszönhetően hamarosan a közvetlen irányítása alá vonhatja a szigetet. Az [origo] megszerezte a Margitsziget frissen elkészült fejlesztési tervét. Parcellázásról és beépítésről nincs szó benne, viszont tele van nagyszabású ígéretekkel.

"A Margitsziget a Duna koronaékszere, a főváros arculatát alapvetően meghatározó városrész, országos jelentőségű természeti-építészeti érték" - ezzel a felvezetővel indít a Margitsziget fővárosi fejlesztési tervét bemutató, az [origo] birtokába került dokumentum. Összesen 25 milliárd forintnyi fejlesztésről van benne szó, ezek célja, hogy a szigetből a város mintakertje, a pihenés és a felüdülés szigete váljon, valamint hogy a terület hagyományaihoz méltóan adjon helyet kulturális, rekreációs és sport tevékenységeknek. Az infrastrukturális, a rekreációs, az informatikai, a zöldterületi és a közbiztonságot javító fejlesztéseket 36 oldalon részletezi, de hogy ezekből mennyi valósulhat meg ténylegesen, az nem világos.

Elektromos buszok és lóvasút

A környezeti ártalmak további csökkentése érdekében például elektromos buszokra cserélnék a szigetre bejutó gépparkot. Az elektromos meghajtású járművek közül viszont csak azok a megoldások merülhetnek fel lehetőségként, amelyek a szigeten belül nem kívánnak meg olyan kiépítést, például felsővezetéket, ami a környezeti képet negatívan befolyásolja. A szigeten hétköznapokon a 26-os, hétvégén pedig a 234-es busz közlekedik. A tanulmány szerint ha midi autóbuszok váltanák a jelenlegi Ikarus és Mercedes Citaro típusúakat, akkor több jármű és kisebb követési idővel tudna közlekedni. Megoldanák a Margitsziget teljes csatornázását, valamint két új hajókikötőt is építenének: egyet a Kolosy térnél, egyet pedig a margitszigeti Bercsek-kertnél. Ezt a fejlesztési terv szerint az indokolja, hogy a hajózás a jövőben egyre jelentősebb eszköze lesz a Duna menti szabadidő-területek és a környező városrészek összekötésének.

Itt még saját kempingszékeikben ülnek a szigetre látogatók. Jönnek a kihelyezett utcabútorok?

A fejlesztési terv egyik legérdekesebb pontja a századfordulón már működő lóvasút és sínpálya kialakítására vonatkozik, azonban azon kívül, hogy megemlítik ennek szükségességét, semmilyen részletet nem közölnek. Azt írják, hogy a lóvasút és sínpálya kialakítása, és "mint egy Európában egyedül álló látványosság üzembe helyezése - 1,5 kilométer sínpálya lefektetése a Margitsziget belső közlekedésének egységesítése". Az infrastrukturális fejlesztések között említik a sziget északi oldalán található parkoló bővítését, valamint az Árpád-híd margitszigeti lejárója alatti parkolóház kialakítását.

Teniszversenyekről álmodnak

A második fejezet a rekreációs, sport és kulturális fejlesztésekről szól. Ennek egyik része a Palatinus Strandfürdőt érinti: kívül-belül felújítanák a főépületet, árnyékolnák és részlegesen le is fednék a termálmedencét, a női oldali alagsorban medencéket építenének, ezzel a strand szezonális jellege megszűnne, és egész évben lehetne a termálvízben fürdeni. Ezentúl felújítanák a büféket, a régi, 30 éves csúszdarendszer helyett újat építenének, és a hullámgépet is rendbe hoznák.

A Sportpályák komplex fejlesztése alcímű fejezetben arról írnak, hogy felújítanák az 5,3 kilométer hosszú futókört, "amit a közelmúltban a világ 10 legjobb futóhelye közé választottak". A dokumentum szerint a felületen hetente több ezer ember fordul meg, ami egyértelművé teszi, hogy hatalmas a lakossági igény erre a szabadidős tevékenységre. A futóvonalat újraburkolnák, pihenőhelyekkel bővítenék, kétsávos lenne a futóút, valamint információs pontokat helyeznének el a pálya mellé, amiken a sportolók lemérhetnék például a sebességüket, vagy hogy hány kilométert tettek meg.

A Margitsziget "szégyenfoltjának" nevezett volt UTE Dózsa teniszstadiont is kezelésbe vennék, bízva abban, hogy a jövőben színvonalas Davis-kupa- és ATP-versenyeket rendezhetnének a területen. A teniszen és a futókon kívül a kajak-kenusok sorsáról is szó van: az Építők Sirály csónakházat is teljesen felújítanák, és a szigeten helyeznék el "méltón és véglegesen" a Danubius Nemzeti Hajós Egylet evezősklubot is. Kiemelt szerepet kap a fejlesztések között a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a 102 éves műemlék Víztorony is. Az épületegyüttes a dokumentum szerint a Margitszigetet és Budapestet nemzetközi szinten a legvonzóbb helyszínek közé pozicionálja. A Víztornyot kilátóként üzemeltetnék, üvegfalú lifttel.

Kétsávos lehet a futópálya

Az informatikai fejlesztések elsősorban információs hálózat és ingyenes wifipontok kiépítése lenne, valamint interaktív honlapok és vandálbiztos információs felületek, amelyek vészjelzési és segélyhívó pontokként is működnének.

A kormánynak nagy tervei vannak a Margitszigettel: Magyarország szeretné ugyanis rendezni a 2017-es junior úszó-világbajnokságot és a 2021. évi felnőtt úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó-, nyíltvízi úszó- és sziklaugró-világbajnokságot is. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken egy sportdiplomáciai tárgyaláson is részt vett ennek érdekében. A vébéket a Margitszigeten rendeznék. Ezt hangsúlyozta is Orbán a tárgyaláson, mondván, kellő időben elkészül az új uszodakomplexum, amely otthont adhat mindkét világbajnokságnak. A rendezési jogról az idén döntenek. Az [origo] birtokába került fejlesztési terv nem tér ki kifejezetten a vb-kre vonatkozó magyar reményekre.

Jön a saját márkás ásványvíz

Rendeznék a Margit hídi lehajtót és annak környezetét, és ezzel együtt vízparti pihenőterületet alakítanának ki faburkolatú pihenőterasszal és pihenőbútorokkal. A sziget több pontjára is tervezett utcabútorokra formatervezési ötletpályázatot írnának ki. Fejlesztenék a játszótereket is, valamint felújítanák a Margit-szigeti főút burkolatát a mellette haladó járdákkal együtt. Százmillió forintból hoznának létre egy úgynevezett zöldkatasztert. Ez egy olyan adatbázist jelent, amely tartalmazza a zöldterület részletes elemeit, beleértve a park élő és épített elemeit.

A tanulmány kitér a vendéglátásra is, egységesítenék az ilyen jellegű épületeket és azok kiszolgálóteraszát is. Teljesen megújítanák a sziget északi csúcsánál található tórendszert, az azt körülvevő sziklakertet és a japán stílusú kertrészletet is. Ebbe beletartozna a teljes növényállomány megújítása, valamint a burkolatok, hidak, kerti elemek cseréje is. A dokumentum kitér arra, hogy a Margitszigeten számos vízarchitektúra található, ezek közül azonban csak néhány működik, és romlik a Japánkertben levő közkedvelt halastó állapota is. A Zenélő kút teljes körű építészeti és kertépítészeti megújulására szükség van. "Az épület és a zenélő szerkezet teljes rekonstrukciója, valamint a környezetének dísz- és pihenőkertté alakítása méltó keretet teremt az egyedi épületnek" - írja a dokumentum, amely kilátásba helyez színes virágfelületeket és ülőbútorokat is a kút körül.

Lebontanák a Palatinus Strandfürdő nyugati oldalán található felvonulási épületeket, kezdenének valamit a jelenleg a honvédelem érdekeltségébe tartozó Európa Házzal. De fontolgatják annak lehetőségét is, hogy az ásványvíz-palackozó piacra lépve Margitszigeti néven forgalomba hozzák a sziget palackozott vizét. A Kisállatkertről azt írják, hogy a belépés ingyenes, ezért a "fenntartás biztosítása nem megnyugtató", de hogy a jövőben fizetőssé tennék a 29 faj 179 egyedének otthont adó parkot, arról nem írnak. Szintén a zöldterületi fejlesztési javaslatok között tárgyalják a saját kutas öntözőhálózat kiépítését, amit saját fúrt kutakkal, úgynevezett szívókutakkal oldanának meg.

Lovas rendőröket is bevetnének

A dokumentum utolsó fejezete a közbiztonsági fejlesztésekről szól, ide sorolva a köz- és díszvilágítás megújítását is. Utóbbiról a rendelkezésre álló források függvényében döntenek majd, de a lehetséges helyszínek között felsorolják a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát, valamint a Zenélő kutat is. A park egész területén térfigyelő kamerarendszert építenének ki, ami a tervezet készítői szerint "megakadályozza a sajnos mára már jelentős mértékűvé váló vandalizmust". De a kamerákon kívül állandó rendőri, kerékpáros, illetve lovas rendőri szolgálatot is biztosítanának.

A dokumentum a várható költségeken kívül azt nem említi, hogy a fejlesztések mikor indulnak, illetve mikorra várható a befejezésük. Tarlós István főpolgármester egy hétfői rádióműsorban azonban azt mondta, hogy lépcsőzetesen, többnyire saját forrásból, kormányzati támogatással valósítják meg a beruházásokat, várhatóan 2016-ig.

A fejlesztési terv tartalma azért fontos, mert a kormány - a Fővárosi Önkormányzat támogatásával - a Margitsziget kezelésének átalakítását tervezi. A múlt héten pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek Navracsics Tibor azt a javaslatot, amely a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá helyezné a Margitszigetet. A közigazgatási tárca vezetője ezt azzal indokolta, hogy a - jelenleg a XIII. kerülethez tartozó - terület kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése "túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken". A benyújtott törvényjavaslat szerint a területen a fővárosi önkormányzat lenne a jövőben eljáró hatóság, továbbá a helyi önkormányzati feladatokat is a főváros veszi át.

A fővárosnak eddig egyáltalán nem volt saját igazgatású területe, csak a kerületeknek. Ráadásul a Margitsziget éppen ahhoz a XIII. kerülethez tartozik, amely az egyetlen, ahol ebben a ciklusban MSZP-s vezetés van. Az angyalföldi önkormányzat a sajtóból értesült arról, hogy elveszítheti a Margitsziget kezelését. A polgármester, Tóth József tiltakozott, mondván, nem érti, hogy a Hősök tere vagy a budai Vár miért nem olyan fontos terület, hogy azokat is a fővároshoz csatolják. A Facebookon lakossági tiltakozó akció indult, a kerület - amely mintegy 133 millió forint bevételi forrástól esik el, ha a javaslatot megszavazzák - népszavazást akar kezdeményezni.

Arra a kérdésre, hogy miért szükséges éppen most gyökeresen átalakítani a fővárosi közigazgatást a Margitsziget kedvéért, az [origo]-nak Ughy Attila fővárosi tanácsnok csak annyit mondott, hogy "most porolták le" a már évekkel ezelőtt felmerült ötletet. A Fővárosi Önkormányzat sokáig nem akart nyilatkozni a témáról, majd közleményben azzal indokolták a változtatás szükségességét, hogy elkészült a Margitsziget fejlesztési terve, és a megvalósítás gördülékenysége érdekében van szükség rá. A főváros is önkormányzat, nem csak a kerületek - tették még hozzá.

A fejlesztési tervből nem derül ki egyértelműen, hogy miért fontos a Margitsziget fővárosi irányítás alá vonása, és az MSZP által emlegetett felparcellázás terve sem látszik belőle. A Világgazdaság hétfői száma ugyanis a XIII. kerületi főépítészre, Arató Györgyre hivatkozva arról írt, hogy egy szabályozási terv szerint öt telket hoznának létre a Margitszigeten, "tulajdonképpen felparcelláznák a Margitszigetet".