Életfogytiglanit kértek a romagyilkosságok vádlottjaira

Élete végéig börtönben maradhat K. Árpád, K. István és P. Zsolt, miután az ügyész tényleges életfogytiglani büntetést kaphat. A negyedrendű vádlottra 15 év fegyházat kértek. Az ügyész szerint a vádlottak a gíilkossáégsorozatr sirén egyre hatékonyabbá és kímletlenebbé váltak. A sértettek képviselői szerint a vádlottak esetében megállná a helyét a terrortámadás, sőt a népirtás vádja is, de nem szabad elmenni az állam és a társadalom felelőssége mellett sem.

Tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását javasolta az ügyész a romák ellen elkövetett gyilkosságok első-, másod- és harmadrendű vádlottjára, K. Árpádra, K. Istvánra és P. Zsoltra a per szerdai tárgyalásán. A negyedrendű vádlottra, Cs. Istvánra fegyházban letöltendő börtönbüntetést kért, amelynek mértékét a kiróható büntetés felső határában javasolta megszabni.

Az első három vádlott esetében az ügyész szerint megállapítható, a részben előre kitervelten, aljas indokból több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy elleni emberölés bűntette, amelyet részben társtettesként, részben bűnsegédként követtek el. Ezenkívül egyrendbeli fegyveresen és csoportosan elkövetett rablásban társtettesként és egyrendbeli lőfegyverrel és lőszerrel visszaélésben társtettesként is bűnösnek tekintendők az ügyész által másfél napon át ismertetett vádirat értelmében.

Az ügyész az első három vádlott esetében enyhítő tényezőként vette számba, hogy feltáró jellegű ténybeli vallomást tettek, de megjegyezte, ennek értékét csökkenti, hogy nem terjed ki az összes nekik felrótt esetre. Enyhítő körülményként merült fel, hogy a bűncselekmények egy része kísérleti szakaszban maradt, ez azonban elenyészik a befejezett bűntettek súlyához képest. Súlyosbító körülmény volt azonban a társas elkövetés, és hogy megzavarták a köznyugalmat, sőt a nemzetközi közvéleményben keltett negatív visszhang is.

A tárgyalást a Pest Környéki Törvényszéken tartották

A negyedrendű vádlott, Cs. István esetében enyhítő körülményként értékelték beismerő vallomását, és hogy együttműködött a hatóságokkal. Amikor az ügyész erről beszélt, P. Zsolt megvetően oldalra pillantott Cs.-re, és rosszallóan ingatta a fejét. P. Zsolt délelőtt a tárgyalás során többször is ingatta a fejét, amikor az általa elkövetett tettekről esett szó, volt, amikor úgy tűnt, keményen visszanézett az őket alkalmanként szúrós tekintettel méregető bíróra.

Narcisztikus, kegyetlen, gátlástalan, antiszociális

Amikor az ügyész a javasolt ítéletet felvezette, közölte, mérlegelni kell a vádlottak társadalomra való veszélyességét, és ehhez rövid jellemrajzot is adott róluk. K. Árpádról azt mondta, átgondolt, hidegvérű, kitartó magatartása kiemelten veszélyes a társadalomra, személyiségjellemzőiről pedig, hogy narcisztikus, érzékeny, kontrollra törekvő személyiség, aki akárcsak a sorozatgyilkosok, magas intelligenciájú, és benne van a környezete irányítására való késztetés.

Hozzák a per iratait

Testvéréről, K. Istvánról azt mondta, egyre érzéketlenné és kíméletlenebbé vált a bűncselekmények során. Érzelmi éretlenségéhez, sodorhatóságához, kamaszos indulatvezérelt magatartás, kegyetlenség párosult. P. Zsoltot pedig érzelemmentesként, agresszívként és gátlástalanként jellemezte, egy érzelmileg éretlen, narcisztikus antiszociális személyiség, aki sikertelenségét eszmékhez kötődéssel kompenzálta.

Egyre hatékonyabbá és kíméletlenebbé váltak

A délelőtt folyamán az ügyész a tatárszentgyörgyi támadástól kezdődően ismertette a tényállást a kislétai támadásig, illetve a vádlottak elfogásáig. Azt mondta, a bűncselekmény-sorozat folyamatosan fejlődött. Az elkövetők módszerei bővültek és finomodtak, egyre hatékonyabbá és kíméletlenebbé váltak.

Előbb ablakokon lőttek be, aztán már Molotov-koktélokat is dobáltak, miközben öntapadós rendszámmatricákat kezdtek használni a kocsin, majd CB-rádiókat is bevetettek, hogy mobiljaik ne árulják el őket - sorolta. Közben mind intenzívebben támadtak, közelebb mentek az áldozatokhoz, és nem használtak autópályát, majd már gyalog közelítették meg a helyszíneket, nehogy lebukjanak. Kislétán - ahol rátörtek egy alvó anyára és lányára, és az anyát megölték - már kivégzésszerű módon hajtották végre a cselekményt - közölte az ügyész.

Az ügyész szerint egyes támadások esetében ugyan csak közvetett bizonyítékok, következtetések alapján valószínűsíthető, hogy a vádlottak követték el. De "a magas fokú valószínűségek együttesen elérik a bűnösség megállapításának lehetőségét" - mondta a vádirat ismertetésekor a per szerdai tárgyalásán. Ez már a második tárgyalási nap volt, amelyen a vádiratot ismertette az ügyész.

A vádlottak a per tárgyalásán

Terrocselekményről, népirtásról beszéltek a sértettek képviselői

A vádirat ismertetése után a sértettek képviselői szólaltak fel, Helmeczi László ügyvéd, a Tiszalökön meggyilkolt Kóka Jenő özvegyének képviseletében hevesen kritizálta a nyomozóhatóságok munkáját. Az ügy "A magyar bűnüldözésnek, a szakszerűtlen munkának, Ía nemtörődömségnek az állatorvosi lova" - közölte, és felidézte, hogy annak idején még egy miniszter is elismerte, hogy a nyomozás során követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb felmerülhetett volna a gyanú az elkövetőkkel szemben. "Elképesztő, amik itt történtek (...), és ennek a levét a sértettek isszák meg" - jelentette ki.

Bejelentette, hogy sértetti kárigényüket nem itt, hanem majd polgári peres eljárásban érvényesítik, hogy ezzel se hátráltassák a bíróság munkáját, és még azelőtt ítélet születhessen, hogy letelne az előzetes letartóztatás legfeljebb négy éves időtartama, ami után szabadlábra bocsáthatnák a vádlottakat. (Ez augusztusban következik be, addig várhatóan ítélet születik.)

Elismerően szót a vádiratról de jelezte, két dologban nem ért egyet vele: szerinte a gyilkosságsorozat legalább súrolja a terrorcselekmény kategóriáját, és a vádlottak csoportját bűnszervezetnek kellene tekinteni. (Az ügyész mindkettőt elvetette, előbbit, mert a törvény úgy szól, hogy terrorizmus esetében az állami szervek kényszerítése is meg kell, hogy történjen, ami itt nem volt, utóbbit pedig ezért, mert szerinte a csoport csak az elkövetésekre állt össze, azon kívül testvérként, barátként közeli kapcsolatban álltak, de nem szerveződtek szervezetté.)

Az állam és a társadalom felelőssége

Pelle Andrea ügyvéd egy másik sértett képviseletében arról beszélt, hogy a hidegvérű gyilkosság elkövetésének semmi köze az igazságszolgáltatáshoz. Ezzel arra reagált, hogy az ügyész a vádlottak motivációi közé sorolta, hogy saját szakállukra akartak cigányok által elkövetett bűncselekmények miatt igazságot szolgáltatni. Pelle felvetette a korábbi romák és magyarok közötti feszültségekről "Egyoldalúan és gyűlöletkeltésre alkalmas módon tudósítók" erkölcsi és társadalmi felelősségét, sőt az állam felelősségét is, amely szerinte eltűrte, hogy az utóbbi évtizedben egyre terjedt az előítéletes gondolkodás, de megjegyezte, hogy "Az állami és társadalmi felelősség jelentős, de ez nem csökkenti a vádlottak felelősségét. "A megfelelő büntetés talán segít a rasszizmus tébolyát visszajuttatni a történelem süllyesztőjébe" ehhez kérte a bíróság segítségét.

Csonka Árpád ügyvéd felvetette, hogy a vádlottak magatartása népirtásnak is tekinthető, kérte, hogy ezt állapítsák meg, illetve elsőrendű vádlott kimagasló, vezető szerepének külön kimondását is kérte a bíróságtól. Baltay Levente ügyvéd a bűncselekmények közvetlen és közvetett támogatásáról beszélt. Előbbivel kapcsolatban azt firtatta, kik és hogyan segítették a vádlottakat a konkrét bűncselekmény-sorozat elkövetésében, utóbbival kapcsolatban pedig ő is felvetette a társadalom hallgatólagos támogatását, illetve bírálta a nyomozó hatóságok szerinte inkább szándékosságból, mint hanyagságból a nyomozás során elkövetett hibáit.

A per pénteken a védőbeszédekkel folytatódik, jövő héten akár ítéletet is hozhatnak.

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében K. Árpádot, a testvérét, K. Istvánt, valamint P. Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

A négy férfit 2009. augusztus 21-én fogták el munkahelyükön, egy debreceni szórakozóhelyen, ahol a fal mögé rejtve találták meg azoknak a vadászfegyvereknek egy részét, amelyeket 2008 márciusában raboltak el egy besenyszögi vadásztól, és a romák elleni támadássorozatnál használtak. A büntetőper 2011. március 25-én kezdődött.

A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.

A vádlottak esetében az előzetes letartóztatás maximális időtartama négy év, amely az idén augusztus 21-én jár le.