Kész a kormány válasza az EP-kritikára

A kormány elkészítette, és már el is juttatta az EP Magyarországról szóló jelentéstervezetét készítő képviselőnek a tervezetre adott kormányzati választ.

Elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti (EP-)jelentés tervezetéről - közölte szerdán Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

A tervezetet a portugál, zöldpárti képviselő, Rui Tavares mutatta be a múlt hét elején. Jóformán minden kifogásolt intézkedést - a negyedik alkotmánymódosítástól az AB jogainak korlátozásáig - a visszacsináltatna a magyar kormánnyal, itt olvashat róla bővebben. Tavares a múlt héten azt nyilatkozta, a jelentéstervezet célja nem a szankcionálás, hanem az Európai Unió alapértékeinek az érvényesítése.

A minisztériumban tételesen elemezték a dokumentumot, és minden kifogásolt részhez megjegyzést is fűztek. A megjegyzésekkel ellátott tervezetet még kedden eljuttatták Rui Tavaresnek, akivel az államtitkár szerdán Brüsszelben személyesen is tárgyalt - mondta Győri Enikő.

Az államtitkár szerint a Tavares-jelentés tervezete "elég súlyos megállapításokat" tesz arról, hogy mit kellene csinálnia Magyarországnak és az uniós intézményeknek. Ezek egy jelentős részének nincs jogalapja - mondta Győri Enikő. Hozzátette, nem lehet kijelenteni, hogy Magyarországon nincs jogállam, ha ezt tényekkel nem támasztják alá.

Kijelentette, nem lehet figyelmen kívül hagyni az uniós szerződés négyes cikkét, amely a tagállamok alkotmányos hagyományainak és nemzeti identitásának tiszteletben tartását írja elő. Annak ellenőrzése pedig, hogy a tagállamok betartják-e az uniós jogot, az Európai Bizottság feladata, nem pedig az Európai Parlamenté.

Győri Enikő a kettős mércéről is beszélt Rui Tavaressel. "Ha megmondják, hogy Magyarországon milyen legyen az alkotmánybíróság, akkor elvárom, hogy a többi tagállamnak is megmondják ezt" - mondta Győri Enikő. "Az objektivitáshoz és a tények tiszteletben tartásához a magyar kormány minden körülmények között ragaszkodni fog".

Az államtitkár szerint ténybeli tévedések is vannak a tervezetben, például az, hogy az új alaptörvényt mindössze egy hónap alatt fogadta el a törvényhozás. Emellett Tavares a Velencei Bizottságnak arra az állásfoglalására is hivatkozik, amely még el sem készült, mi több, annak maradéktalan teljesítését várja el Magyarországtól.

Nem igaz a kormány szerint az sem, hogy az alaptörvény negyedik módosítása megfosztotta volna az alkotmánybíróságot attól a jogától, hogy tartalmilag vizsgálhassa az alaptörvényt, hiszen ennek lehetőségét maga az alkotmánybíróság is kizárta korábbi határozataiban, és erre az uniós tagállamok többségében sincs mód, sőt több országban nincs is alkotmánybíróság.

A kormány külön visszautasítja a romaellenességgel és antiszemitizmussal kapcsolatos megállapításokat. Megjegyezte, a jelentés "mélyen elhallgatja", hogy a romagyilkosságok nem a mostani kormány ideje alatt történtek, és az Orbán-kabinet több intézkedést hozott a gyűlöletbeszéd, az antiszemitizmus és a romaellenesség ellen. A tervezet megemlíti, hogy a parlament több jogszabályt is elfogadott "a rasszista gyűlöletkeltés és a gyűlöletbeszéd leküzdése érdekében".

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogával kapcsolatban Győri Enikő megjegyezte, hogy például Hollandiában is létezik hasonló megoldás. Az államtitkár szerint értelmezhetetlen, hogy a jelentés a jogállamiság visszaállítására szólít fel, és úgy vélte, a dokumentumban erőteljesen keverednek a jogi és a politikai elemek.