Tárki: Nincs magyar exodus

A Tárki háztartásmonitora szerint kevesebben vándorolnak ki Magyarországról, mint a régiós átlag, viszont 2009 óta nőtt a szegények aránya a társadalmon belül.

Nincs akkora kivándorlási hullám, mint azt a média sugallja, derült ki a Tárki Háztartás Monitor 2012 kutatásából. A Tárki mérése szerint a magyarok kivándorlásának mértéke továbbra is a régiós átlag alatt van, az uniós országokban élő magyarok aránya pedig elhanyagolható a teljes magyar népességhez képest. A régiós országok közül egyedül Csehország múl minket alul ebből a szempontból.

A Tárki szerint 2009 óta Magyarországon nőttek a társadalmi különbségek, a leggazdagabbak gazdagabbak lettek, a legszegényebbek pedig sokkal szegényebbek. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív. 2012-ben a jövedelmi szegények fele a legfeljebb alapfokú végzettségű, kétötöde pedig a szakmunkásképzőt végzett háztartásfővel élők közül került ki. A szegények egyharmada roma családból származik.

A magyar háztartások 2012-ben havonta átlagosan 152 096 forintot költöttek, ez 75 141 forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett.

Jobbra tolódott a társadalom

2003 és 2010 között politikai jobbratolódás zajlott le Magyarországon, amely már a 2010-es választást megelőzően megmutatkozott a jobboldalhoz kapcsolódó ideológiai választásokban. Miközben a politikai közép elolvadt, megnövekedett a nemzeti és a konzervatív identitással rendelkezők köre - közölte a Tárki.

2012-ben is és az azt megelőző évtized folyamán egyaránt a leggyakrabban választott politikai azonosulás a rendpártiság ("rend és stabilitás híve") volt. A rendpárti identitás a jobboldali identitáscímkékkel (nemzeti, konzervatív) jár együtt. 2010-ben, a választásokat megelőzően volt a legmagasabb arányú (52 százalék) a magukat rendpártiaknak vallók aránya.