Orbán Viktor új ellenséget talált

2013.05.11. 10:42

Neve nincs, arca sincs, viszont nagyon erős, agresszív és veszélyes. Orbán Viktor egyre többet beszél egy különös ellenségről, aki megpróbálja megakadályozni a magyar kormány terveit, meg akarja semmisíteni Európa keresztény értékeit. A fojtogató agresszort egy hónapja fedezte fel, de érkezését előre látta. Kivel hadakozik az ország?

"A vezetése alatt Magyarország Európa meglepetésére elfogadott egy olyan alkotmányt, amely elismeri a keresztény gyökereket. Az ember, aki az átalakulás motorja." Nagyjából ezzel a szöveggel mutatták be Orbán Viktort áprilisban egy spanyol keresztény szervezet bilbaói konferenciáján. Az esemény elnevezése csalóka, hiszen a magyar miniszterelnök egyedüli beszélőként szerepelt a programban, este fél nyolcas kezdéssel kapott egy órát.

Nem kellett bemutatkoznia a résztvevőknek, tavaly novemberben ugyanennek a szervezetnek a kongresszusán egyedüli nem spanyol ajkú meghívottként szintén mondott beszédet. Arról azonban csupán összefoglaló jelent meg az Orbánviktor.hu-n, és nem voltak benne olyan erős mondatok, mint az áprilisiban.
 
Egy látomás uralkodik

"Az a véleményem, hogy ma az európai politikában egy agresszív szekuláris politikai látomás uralkodik, amit progressziónak neveznek" - egyebek mellett ez hangzott el ebben a háromnegyed órás előadásában, amelyet Keresztény értékeken alapuló politika, Európa újbóli felemelkedésének alapja címmel hirdettek a háromnapos rendezvény plakátján.
 
Orbán azóta kétszer is szinte szó szerint megismételte ezt a gondolatot. "Európa egy agresszív, szekuláris, internacionalista és családellenes látomás csapdájába esett, ami logikusan vezet saját keresztény hagyományainak feladásához" - mondta április végén a jáki templom felújítási átadóján, majd kedden egy győri fórumon úgy fogalmazott: "Európában már régebben kialakult egy nagyon erős lobbi, amely igyekszik a kontinensünket a saját szekuláris és családellenes látomásának hálójába keríteni".

A kormányfő a kereszténységet ezekben a beszédeiben több szempontból is a saját politikájával azonosította. Bilbaóban a gazdaságot emlegette, szerinte egy keresztény Európa nem engedte volna a nagyarányú hitelfelvételt, illetve olyan politikát szorgalmazna, amely méltányosan osztja el a válság terheit. Keddi nyilatkozatában pedig a családpolitikát védte az említett mondatokkal. Azt mondta, az új alaptörvényben rögzített családfogalom miatt "megdöbbentő támadásokat" kaptak Nyugatról, pedig a Fidesz egy négyezer éves, Ó- és Újtestamentumban rögzített hagyományt véd, miközben a 20. század végére Európa aláaknázta a rokonsági kapcsolatok fontosságát és a családot, és mindebből a népesség csökkenése következett.

A banális cél

A jelek szerint mostanra eldurvuló nézetkülönbség karácsony táján kezdődött. A Magyar Nemzet ünnepi számában a kormányfő arról beszélt, hogy "Brüsszel szerint a keresztény istenhit felől haladnunk kell a szekularizált, Isten nélküli világba. Ez a vélemény ma nem kizárólagos Európában, de kifejezetten domináns. Szerintünk a teremtés törvényei továbbra is érvényesek, ezért a hit értékes, inkább megőrizni kellene, nem szabadulni tőle, a család továbbra is a legfontosabb kötelék. Szerintünk ez a jövő. Legalábbis a mi jövőnk. Nos, ezt a vitát is megnyitottuk".

December 23-án a közrádióban is finoman javasolta Európának a szerinte jó irányt. Úgy fogalmazott: "Spekuláció és könyvelési trükkök helyett Európának amolyan keresztény kontinensként ismét tisztelnie kell az értékteremtő munkát. Szóval ilyen kicsit banálisnak ható dolgokhoz kellene visszatalálnia Európának, és nemcsak szavakban, hanem a politikában is, a gazdaságban is, a kulturális életben is" - mondta az interjúban.

Magát a témát azonban már 2012 tavaszán előrevetítette, szintén egy kevésbé erőteljes formában: akkor az Új Ember katolikus napilapnak azt mondta, a magyar ügy nem véletlenül vált ki számos országban rokonszenvet, hiszen arról van szó, hogy mi lesz a nemzetállamok sorsa az Európai Unióban. "Megmarad-e a szuverenitásuk lényegi kérdésekben? Engedi-e a brüsszeli bürokrácia a létezésüket? Most dől el, hogy kimaradhat-e egy ország a szekuláris, családellenes és a nemzetet meghaladottnak tekintő európai szellemi törekvések hatálya alól, építheti-e jövőjét az azokkal ellentétes értékekre? Építheti-e ezekre az alaptörvényét? Elvehetik-e tőle ennek jogát?"

Miközben Orbán Viktor korábban is beszélt a keresztény Európa fontosságáról, az európai vezetőket egészen áprilisig soha nem ostorozta azért, mert nem keresztény alapokon politizálnak. Február 27-én például Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét "Magyarország fontos barátjaként" fogadta Orbán, és előtte egy nappal, az Audival kötött stratégiai megállapodáskor sem volt szó Európa jövője kapcsán a kereszténységről, csak arról, hogy a kontinens gazdaságának jövője a versenyben van, "adó-, költség- és technológiai verseny áll előttünk".

Államegyház a melegházasságért

A kormányfő felvetése azért is érdekes, mert Európa nagy része több mint száz éve szekularizált, azaz elválasztja egymástól az egyházat és az államot. A felvilágosodással, majd az 1789-es francia forradalommal elindult folyamatban fokozatosan szorult háttérbe, vesztette el társadalmi, tudományos befolyását, illetve vagyona, birtokai nagy részét az egyház. Az állam világnézete semleges lett, állami döntések nem alapulnak világnézeti elvekre, létrejött a világi oktatás rendszer, elválasztották egymástól a világi és az egyházi jogot, ennek egyik legmarkánsabb szála a házasság, a házassági perek polgárjogi szabályozása.

Még az olyan országok is szekularizáltnak, a bibliai keresztény értékektől több szempontból eltávolodottnak tekinthetők, ahol egyébként államegyházként ismerik el valamelyik keresztény egyházat. Ilyen az Egyesült Királyság és Dánia. Előbbiben ezt egy bírósági ítélet is kimondta, utóbbiban az evangélikus egyház például hivatalos népesség-nyilvántartóként is működik, az országban ugyanakkor a polgári és az egyházjog is elismeri a melegházasságot. Svédországban és Norvégiában az elmúlt években vesztette el a helyi evangélikus egyház az államegyházi státusát.

Mindez nem jelenti azt, hogy Európa ne a zsidó-keresztény értékrendre épülne, és ez ne jelenne meg akár alkotmányos szinten is. Norvégiában például az alaptörvény is kimondja, hogy az ország alapértékei a keresztény és humanista örökség, Istenre több alkotmány is hivatkozik, például a lengyel, a német, az ír és a görög is. Az európai szekularizáció azt sem jelenti, hogy ne lenne alapvető jog a vallás szabad gyakorlása, ezt minden európai ország törvényei kimondják.

Magyarországon egyre kevesebben mondják magukat vallásosnak. A népszámlálás eredményei szerint 51 százalék katolikus, 15,9 százalék református. Tíz éve ezek az arányok 58, illetve 17,9 százalék voltak. A válaszadók negyede ateistának vagy felekezethez nem tartozónak vallja magát.

Régi ellenségek

Orbán Viktor korábban is emlegetett ellenfeleket, amelyek megpróbálják megakadályozni őt politikai céljai elérésében. Márciusban a rezsicsökkentésnek keresztbe fekvő energiacégekről beszélt úgy a Parlamentben, hogy azok anyagi érdekből "összefogtak a magyar családok ellen, azért, hogy megakadályozzák a magyarokat sújtó terhek igazságos csökkentését".

Sokszor beszélt arról is, hogy a külföld próbálja megakadályozni - szintén anyagi érdekből - az önálló magyar politizálást. Idén áprilisban egy rádióinterjúban mondta, hogy az unióban "fenntartják a nyomást, mert Magyarország a saját útját járja. Rálépett a nagy cégeik lábára, teljesen nyilvánvaló, hogy mindig, amikor a magyar emberek érdekében, mondjuk, bankadót vezetünk be, vagy a multikat adó alá vonjuk, jönnek a támadások, most rezsit csökkentettünk, most erősödtek fel a támadások", illetve, hogy "a multik, különösen néhány nagy világcég nem akar beletörődni abba ténybe, hogy a luxusprofitjától, az extraprofitjától, a garantált profitjától elesik".

Október 23-ai beszédében úgy fogalmazott: "Brüsszelben szép számmal találunk olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba akarnak újra életet lehelni, akik munkaalapú gazdaság helyett a spekulánsok rendszerét akarják feltámasztani, akik azt akarják, hogy méltányos tehermegosztás helyett ismét csak az emberek viseljék a válság terheit. Nem fogadjuk el, hogy bármilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzanak bennünket."

Ugyanerről beszélt már 2011 nyarán is egy Fidesz-kongresszuson, akkor még konkrét ellenfél nélkül. Azt mondta, "készen állunk arra, hogy megvívjuk a Fidesz történetének legnagyobb küzdelmét. Ne legyen kétségetek, vannak, akik vissza akarják fordítani Magyarországot. Vannak, akik a jövő útjáról a görög útra akarják terelni Magyarországot, arra az útra, amely kényszerprivatizációhoz, az ország vagyonának eladásához, radikális bércsökkentéshez, százezrek elbocsátásához, adóemeléshez, új adók kivetéséhez és elszegényedéshez vezet. Mi a jövő útján végig fogunk menni, akár tetszik ez a múlt embereinek itthon és külföldön, akár nem".