Áder megvétózott két törvényt

Újabb két törvényt küldött vissza megfontolásra az államfő a parlamentnek. Áder visszadobta az átláthatóságot korlátozó törvényt és az agrárkamara vezetőire vonatkozó jogszabályt.

Áder János államfő megfontolásra a parlamentnek a közérdekű adatközlést újraszabályozó - tartalmában az átláthatóságot korlátozó -, valamint az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító, közelmúltban elfogadott törvényeket.

A Fidesz-frakció röviden reagált Áder döntésére. Ezt írják: "A Köztársasági Elnök Úr véleménye számunkra fontos. Teljes mértékben figyelembe fogjuk venni, amikor a törvényjavaslat további sorsáról döntünk."

Áder ezzel indokolta a vétót

Az államfő az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosításáról a Kövér László házelnöknek küldött levelében azt írta, álláspontja szerint a módosítás a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat. A köztársasági elnök felidézte, hogy az úgynevezett Info-törvény új bekezdéssel egészült ki, amely kizárja az Info-törvény alkalmazását a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra.

Álláspontja szerint a szabályozásból a jogalkalmazó számára az a téves következtetés vonható le, hogy a külön törvények szerint lefolytatott eljárásban érintett személyeket megillető jogorvoslat lehetősége megszűnik, noha ezekben az esetekben ez idáig sem az Info-törvény passzusai voltak alkalmazandók, hanem az egyes külön törvények által biztosított iratmegismerést, tájékozódást szabályozó jogszabályok rendelkezései.

Megítélése szerint a módosítás helyes értelmezésének feltétele az, ha a módosított rendelkezés utal arra, hogy a változtatás nem eredményezheti a más jogszabályban biztosított közérdekből nyilvános adatok és a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását.

Áder János emellett idézi levelében azt a passzust, amely arról szól, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést.

Álláspontja szerint a módosítás a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét nem határozza meg pontosan a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványainak mélységére és terjedelmére való utalással. A közfeladatot ellátó szerv túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap annak megítélésére, hogy mi az a tartalmi tájékoztatás, amely már egy ellenőrző szerv "kényszerjellegű" adatbetekintési körébe vonható - fogalmazott az államfő.

Szükségesnek nevezi, hogy a jogalkotó megalkossa azt a jogszabályt, amely a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat határozza meg. Áder János rámutat: ezen aggályok különösen nagy hangsúlyt kapnak azért is, mert a módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A parlament kivételes sürgős eljárásban fogadta el április 30-án azt a fideszes indítványt, amelynek alapján az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Számos civil szervezet tiltakozott a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezés miatt.

A kivételes és sürgős eljárást két kormánypárti képviselő, Cser-Palkovics András és Vas Imre indítványozta, gyakorlatilag arra hivatkozva, hogy az állami hivatalok és cégek az utóbbi időben annyi adatkérést kaptak, hogy az már akadályozza a működésüket. A törvénymódosítás számos ponton nehezíti meg a közpénzek elköltésének átláthatóságát. Az adatigénylő nem kaphat olyan mértékű betekintést az adatokba, mint az állami ellenőrző szervek, például az Állami Számvevőszék vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Olyan gumiszabály készült, amely szerint az adatgazda szinte bármikor megtagadhatja a közérdekű adatok kiadását. A néhány sikeres korábbi per ellenére a közadatokhoz való hozzáférés eddig is nehézkes volt, amit az is jól mutat, hogy perek nélkül a legritkább esetben hozott nyilvánosságra adatot az állam. Sokszor pedig a perek ellenére is sikeresen titkolják el a közpénzek mozgását.

A törvénnyel kapcsolatos véleménycikkünket itt olvashatja.

A másik, április 29-én elfogadott jogszabály szerint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a jövőben területi szervezeteinek elnökei közül is választhat országos elnököt, illetve alelnököt, miután az Országgyűlés eltörölte az ezt tiltó összeférhetetlenségi szabályt.