Több csalástól nem véd az új választási törvény

A Transparency International szerint nem lehet pontosan tudni, hogy kik azok, és hányan vannak, akik levélben szavazhatnak. Annyit tudunk róluk csak, hogy külföldön élnek, és regisztráltak.

A választási eljárásról szóló törvény a kampányfinanszírozási szabályok rendezetlensége mellett új lehetőségeket teremt a választási csalásra 2014-ben - közölte a Transparency International Magyarország. Ennek több oka van: a külhoni szavazók névjegyzékének titkossága, a külső kontroll hiánya a levélben érkezett szavazatok összesítésekor, valamint a pártok bevételeinek és kiadásainak átláthatatlansága.

A törvény nem biztosítja, hogy a levélben szavazók névjegyzékét akár a pártok, akár a nemzetközi megfigyelők ellenőrizhessék. A levélben szavazók névjegyzékének adatai és a levélben szavazók tényleges száma egyaránt közérdekű adatnak minősülnek, ennek ellenére nincs garancia arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda elég gyakran és részletesen ismertesse ezeket az adatokat. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a jogszabály nem biztosít lehetőséget az ellenzéki pártok delegáltjait is sorai között tudó Nemzeti Választási Bizottságnak a levélben érkező szavazatok ellenőrzésére. Komoly hiányosság, hogy az elfogadott törvény nem kötelezi a Nemzeti Választási Irodát arra, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtson a levélben érkező szavazatok számáról. Mindez pedig választási csalásra ad lehetőséget - véli a Transparency International.

Szerintük nem zárható ki, hogy a levélben szavazók névjegyzékére feliratkozott, ám valójában nem szavazó választópolgárok nevében más által leadott, fiktív szavazatok is az urnákba kerüljenek. Az elfogadott választási eljárási törvény e rendelkezései veszélyeztetik a választások tisztaságát. A szervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy a kampányfinanszírozás szabályai továbbra sem biztosítják a pártok bevételeinek és kiadásainak követhetőségét, a pártok mögött álló magánérdekek, valamint a kormányzati forrásokból fedezett esetleges kampányköltések megjelenítését. A kereskedelmi médiumokban való hirdetés tilalma pedig súlyosan sérti az esélyegyenlőség elvét, és a kormánypártok számára nyújt kedvezőbb megjelenési feltételeket a közszolgálati csatornákon.