Dohos vagdalttal, opálos főzelékkel tömik a gyerekeket

Kár, hogy nincs palacsinta az iskolai menzán, és kár, hogy a főzelék néha homokízű, a húshoz adott szósz pedig furcsán lila - ez több megkérdezett kisiskolás véleménye az iskolai menzakosztról, amelyet a felügyelő hivatal munkatársai is végigkóstoltak az idén. Ők sem finnyáskodtak, mégis találtak bizonytalan állagú főzeléket, hártyás mócsingot és földszagú céklát.

A tíz és fél éves Zsuzsi az idén már nem eszik az iskolai menzán, mert annyira rossznak találta az ebédet, hogy csak hetente egyszer vagy kétszer tudta megenni. "A hús büdös volt, a főzelék pedig homokízű" - idézte fel az egyik rossz emlékét a kispesti Kós Károly Általános iskolából. Az öccse, a nyolcéves és másodikos Balázs emlékszik rá, hogy az egyik barátja egyszer hasfájást is kapott az ebédtől. A főzelék íze szerinte is a homokéhoz hasonlít, de a szilvás gombócot szereti. Az igazi kedvence a palacsinta lenne, de azt soha nem csinálnak, mondta.

A nyolc és fél éves Daninak a gomba az igazi ellensége, szerinte túl sokszor tartalmaz gombát a menzakaja. "Amiben meg nincs gomba, az néha jó, néha rossz" - mondta a fiú, aki másodikos a XVIII. kerületi Sztehlo Gábor evangélikus iskolában. A legjobb a gyümölcsleves, a saláta és a tészta, legalábbis "ha nincs benne gomba". Arra a kérdésre, hogy volt-e már valaki rosszul az étel miatt az iskolában, Dani határozott igennel válaszolt, de azt már nem tudta megmondani, hogy milyen étel okozta a problémát.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Egy II. kerületi másodikos kisdiák - akinek a keresztnevét és az iskoláját a szülei kérésére nem írjuk le - sem volt sokkal elégedettebb, ő arra panaszkodott, hogy a mindennapi menzás zöldséglevesből már mennyire elege van. "A második viszont nem szokott rossz lenni, csak a répát és a krumplit sokszor nem hámozzák meg rendesen" - jegyezte meg. Az iskolában nemcsak a gyerekek vannak menzakoszton, hanem a tanárok is, és a kisfiú szerint ők is rendszeresen panaszkodnak az ételre. Mint amikor "nem sózták meg a levest, ami így csak meleg víz volt répával". Egyszer pedig a testvére beteg lett a felszolgált hústól, amihez "valamilyen lila szósz volt". Ő is sokszor otthagyja az ételt, ha nem ízlik neki.

A hétéves Patrik és Marci ikrek, mindketten a XVIII. kerületi Napraforgó Óvoda nagycsoportjába járnak. Patrik alapvetően szereti a menzát, egyetlen problémája van, hogy amióta névtáblák jelzik a gyerekek helyét, nem ülhet oda, ahova akar, ráadásul több a lány, mint a fiú. A kedvenc étele a milánói makaróni, de nagyon szereti a borsófőzeléket is. Marci is azt mondta, hogy nincs problémája a menzával, viszont elismerte, hogy nem eszi meg mindennap az ételt, de ha mákos tészta van, azt mindig, mert az a kedvence. A borsófőzeléket viszont - a testvérével ellentétben - nem szereti. Szerencsére változatos menüt kapnak. A fiúk szerint az óvó nénik is azt az ételt eszik, amit ők, kivéve, ha hoznak maguknak.

Opálos lé, büdös krinolin

Az iskolai menzaételek kínálatát nemcsak a gyerekek mérik fel szakértő szemmel, hanem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is. A szervezet munkatársai az elmúlt hónapokban "érzékszervi vizsgálatot" végeztek a menzákon (itt vannak az eredmények). A hivatal összesen 44, főként Budapesten lévő általános iskola és óvoda menzáját vizsgálta - a legtöbb helyen átlagosra értékelték a menüt, csak egy iskola kapott nem megfelelő, vagyis a legrosszabb, három pedig kiváló, vagyis a legjobb minősítést.

A legérdekesebbek a menük szöveges leírásai. "A zöldbab és a tészta puha, túlfőtt. A lé opálos, zsíros rántásszagú, nem kellemes, nem harmonikus, enyhe mellékszag érezhető." Az íze "nem jellegének megfelelő, zsíros érzetet ad a szájüregben. A zöldbab kellemetlen, idegen mellékízű" - így szól például az értékelés a főváros III. kerületében lévő Andor Ilona Ének-zene Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában elfogyasztott zöldbablevesről. A menü a krinolinos paprikás krumplival folytatódott, de ez sem találta el a menza tesztelőjének ízlését. Ez is kellemetlen szagú, ráadásul a kolbász nagyon csípős volt, de még a savanyúságként felszolgált reszelt cékla is "erősen földszagú", az íze pedig "nem kellemes". Ez az iskola kapta egyedüliként a legrosszabb minősítést. Az iskola igazgatója előbb válaszolt az [origo] kérdéseire a menzáról, majd visszavonta a nyilatkozatát.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Érdekes módon a legrosszabb menzára ugyanaz a konyha főz, mint az egyik legjobb minősítésűre: a Familiar Foods Kft. A nem jól teljesítő konyhák között háromszor is feltűnik a Pensio Minőségi Közétkeztetés Kft., kétszer pedig a Sodexho Magyarország Kft. neve, de átlag alatti teljesítményt nyújtott a Hungast-Mecsek és a Kinder F. és K. Vendéglátó Kft. is. Ezek a konyhák főznek mások mellett az óbudai Meseerdő Óvodában, a zuglói Kincskereső óvodában, a soroksári 1. számú Összevont Óvodában és négy kispesti intézményben: a Kós Károly, a Bólyai János és az Erkel Ferenc Általános Iskolákban, valamint a Hungária Általános Iskola és Kollégiumban.

Hártyás mócsing, dohos vagdalt

Horváth Lászlóné, az Erkel Ferenc Általános Iskola igazgatónője az [origo] megkeresésére azt mondta, hogy a kerületi oktatási intézményekben már hosszabb ideje problémát jelent a menzák ételeinek alacsony minősége. "Nagyon ingadozó volt eddig a konyha teljesítménye" - fogalmazott. Januárban egy bizottság is létrejött a kerületben, amely szülőkből, iskolaigazgatókból és az önkormányzat képviselőiből áll, és együtt próbál tenni valamit a menza javításáért. Az igazgató szerint azóta javul a konyha minősége, de előtte ő maga is kénytelen volt panaszt tenni néha az ételek miatt. Az iskolában 400 diák tanul, felmérést készítettek a körükben, a felük az igazgató szerint elégedett volt a menza minőségével.

A kispesti önkormányzat azt közölte az [origo]-val, hogy "cselekvési tervet" dolgoztak ki a közétkeztetés javítására, ebbe bevonták a konyhát biztosító céget is. A Pensio csatlakozott a kerület "Mintamenza programjához" és közösen vizsgálják a "fogyasztói igényekhez igazodó, reformjellegű menü" bevezetésének lehetőségét - tették hozzá.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A Nébih értékelései alapján összesen kilenc helyen volt igazán problémás az étel minősége. Volt, ahol a kisdiákok ebédre például kínai zöldséglevest, hajdinás húsgombócot, sertésvagdaltat, különböző főzelékeket kaptak, másutt a desszert Túró Rudi és narancs volt. Mindezzel önmagában semmi baj nincs, viszont a tesztelők véleménye szerint ezek az ételek mind állottak, büdösek (a hivatal munkatársa úgy fogalmazott, hogy az adott étel illata "nem kellemes"), rágósak és szétfőttek vagy simán csak rossz ízűek voltak.

A XIV. kerületi Kincskereső Óvodában pedig egy pár milliméteres nejlondarabot találtak a levesben. Az ételek jellemzése szerint találtak továbbá "fás sárgarépát", nyers hagymát, összetapadt tésztát, túl sós és sótlan fogásokat és "zsíros, hártyás, mócsingos" húsból készített sertéspörköltet. Az ellenőrök alaposak voltak, mert még olyan apróságokat is észrevettek, mint "néhány törött szem" a babfőzelékben, a "fűszereloszlás nem egyenletes" a sertésvagdaltban (ami ráadásul enyhén dohos is), és a daragaluska-leves illatából kiérződött az ételízesítő.

Az ÁNTSZ is megvizsgálja a menzákat

Átfogó, országos óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálatot indít tavasszal az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) - tájékoztatott pénteken az ÁNTSZ. Az idei ellenőrzés nemcsak a menzákra terjed majd ki, hanem vizsgálni fogják az iskolai büfék és automaták kínálatát is.

Több mint négy évvel ezelőtt volt a legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálat, a szakemberek akkor azt állapították meg, hogy az esetek többségében az óvodai és iskolai közétkeztetés "sem minőségében, sem mennyiségében" nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. Az akkori vizsgálat megállapította, hogy míg az ételekben jóval több só volt a kelleténél, addig a kalciumtartalom nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem, és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak.

Ebből a cikkünkből megtudhatja, hogy az [origo] gasztrorovata szerint hogyan lehetne ugyanannyi pénzből mégis jobb a menza, ebből a cikkből pedig kiderül, hogy miért esszük harminc éve ugyanazt az iskolai menzákon.