Így nyelte a pofonokat a kormány az Alkotmánybíróságtól

Nem a választási eljárási törvény alkotmányellenesnek nyilvánítása az első alkalom, hogy az Alkotmánybíróság szembemegy a kormány döntéseivel. A legnagyobb horderejű határozatot a nagy összegű végkielégítések utólagos megadóztatása miatt hozta a testület, de több más - a kormánynak fontos - ponton is a másik oldalra állt. A kormány válaszlépései között volt alkotmánymódosítás, zárószavazás előtti gyors módosítás, de az sem volt ritka, hogy rezignáltan vették tudomásul a bírák döntését.

98 százalékos különadó - 2010. október

Egyhangú döntésben ítélte alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság a 98 százalékos, két hónapon túli végkielégítésekre és egyéb juttatásokra kivetett különadót. A 2010 nyarán elfogadott törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, 2010. január 1-jétől, állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. Az AB szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.

A döntésre a kormány alkotmánymódosítással vágott vissza: az Alkotmánybíróság jogkörét úgy szűkítették, hogy a testület nem dönthet például a költségvetés, annak végrehajtása, az adónemek, illetékek, vámok kérdése, illetve a járulékok kérdésében. Ez a bejelentés kemény vitákat váltott ki, és emiatt tüntettek először jelentősebb tömegek a kormány ellen. Bár az AB jogköreit szűkítő javaslatról a kormánypártokon belül is vita volt, november 16-án a parlament - név szerinti szavazással - elfogadta az alkotmánymódosítást.

Kormány- és köztisztviselők indoklás nélküli kirúgása - 2011. február és 2011. április

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint indoklás nélkül el lehet bocsátani a központi közigazgatásban dolgozókat. Áprilisban a köztisztviselők esetében is hasonló döntést hozott a testület. Az alkotmánybírók szerint lehet könnyíteni a felmentési szabályokon, de az indoklás nélküli kirúgás több alapjogot is sért.

A kormány közleményében visszafogottan annyit reagált, hogy tudomásul veszik a testület döntését. "A kormánynak eddig is sikerült konszolidálnia a közigazgatásban korábban tapasztalt tarthatatlan állapotokat", illetve elindítani a terület átfogó reformját - fogalmaztak. A közlemény külön kiemelte, hogy az AB nem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése szükségessé teheti a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentésének könnyítését.

Különadó másodszor - 2011. május

Másodszor is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. Az AB annak ellenére döntött a megsemmisítésről, hogy a parlament jelentősen korlátozta a jogköreit pénzügyi tárgyú jogszabályok esetében.

Lázár János úgy reagált: ellentétes a magyar emberek érdekeivel az AB határozata, és kitartanak a 98 százalékos adózás mellett. Így május 5-én, kevesebb mint egy nap alatt, a házszabálytól eltérve, harmadszor is elfogadta a parlament a különadóról szóló törvény módosított változatát.

Médiatörvény, büntetőeljárási törvény, egyháztörvény - 2011. december

Az Alkotmánybíróság három határozatával részben vagy egészben megsemmisített három törvényt: részben alkotmányellenesnek nyilvánította a médiára vonatkozó új jogszabályokat, amelyek miatt külföldről - többek között az Európai Bizottság, az Egyesült Államok kormánya és nemzetközi civil szervezetek részéről - is rengeteg kritika érte a kormányt. A bírálók szerint a médiatörvény sérti a sajtószabadságot. A testület alkotmányellenesnek minősítette a büntetőeljárásról szóló törvény egyes részeit, valamint megsemmisítette az egyházügyi törvényt, amelyet azért értek kritikák, mert a kormány ezzel a jogszabállyal korlátozta a hivatalosan egyháznak minősíthető vallási közösségek körét.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az Alkotmánybíróság döntése után azt mondta, alkotmányos megoldásokra törekszik a Fidesz mind az új médiaszabályozás, mind az új büntetőeljárási rendelkezések azon részleteiben, amelyeket alkotmányellenesnek minősített az AB. A médiatörvény módosítását - amely figyelembe vette a testület által kifogásolt részeket - tavaly májusban fogadta el a parlament, azt azonban eljárási hibára hivatkozva nem írta alá Áder János köztársasági elnök. A törvényt pár nappal később, változatlan formában, újra elfogadták.

Hallgatói szerződés - 2012. július

Alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát - mondta ki az Alkotmánybíróság. A testület határozatában megsemmisítette a törvénynek azokat a fordulatait, amelyek a kormány felhatalmazásáról szólnak, illetve a hallgatói szerződésekről szóló januári kormányrendeletet is.

A kormány úgy reagált: tiszteletben tartják a döntést, és egyből módosították is a felsőoktatásról szóló törvényt. Egy nappal az után, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a röghöz kötésről szóló kormányrendeletet, a parlament oktatási bizottsága már be is nyújtotta törvényként az erről szóló szabályozást, amit a parlament pár nappal később el is fogadott. A fideszes javaslat szövege még az utolsó pillanatban is változott, az oktatási államtitkár ugyanis egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosította, az intézmények és az önköltséges hallgatók közötti képzési szerződésről pedig kimondta, hogy annak feltételeit a kormány rendeletben szabályozhatja.

Bírók nyugdíjazása - 2012. július

Alaptörvény-ellenesnek találta, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentéséről szóló rendelkezéseket. Magyarországon 1869-től egészen tavaly év végéig 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára, a nyugdíjkorhatárt elérő bírók pedig szabadon dönthettek, hogy élnek-e a nyugdíjba vonulás lehetőségével. A kormánypártok azonban 2011-ben, az új alaptörvény vitája során úgy döntöttek, hogy csak az általános nyugdíjkorhatárig - jelenleg 62 éves korig - maradhatnak hivatalban.

Orbán Viktor a döntés után kijelentette, hogy az alkotmánybírósági döntés ellenére marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter tavaly decemberben nyújtott be törvénymódosítást a bírák nyugdíjkorhatáráról. A javaslat értelmében fokozatosan, tíz év alatt csökkenne 70-ről 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára. A felmentett bírákat visszavennék az állományba, vagy kérhetnék azt is, hogy rendelkezési állományba kerüljenek.

Hajléktalanok utcán élése - 2012. november

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élését tiltó törvényt.

Ésszerűtlen az Alkotmánybíróság döntése, amely kimondta, hogy lehet az utcán élni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a döntés után a parlamentben. Orbán azt is bejelentette, hogy nemzeti konzultációt szeretne indítani a hajléktalanság problémájáról a megyei jogú városokban. A miniszterelnök szerint, ha a többség akarata eltér majd az AB döntésétől, akkor úgy fogják módosítani az Alaptörvényt, hogy ne lehessen alkotmányellenes a hajléktalanok kitiltása.

A család fogalma - 2012. december

Megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit az Alkotmánybíróság hétfőn. Az AB a család törvényben szereplő definícióját kifogásolta, mert a bírák úgy ítélték meg, hogy indokolatlanul szűkíti a család fogalmát.

Harrach Péter, a családvédelmi törvényt kidolgozó KDNP frakcióvezetője szerint az öröklésre vonatkozó, megsemmisített passzusok az új polgári törvénykönyv elfogadásával rendeződni fognak. Harrach elmondta: a KDNP határozottan és erőteljesen szeretné megvédeni a házasság és család intézményét, és azt vallják, hogy ennek mindenféle fellazítása társadalomellenes cselekmény. Harrach elmondta, hogy az élettársi kapcsolat egy szabadon választott életforma, az azonos nemű élettársakról pedig külön törvény rendelkezik.