Varga alsóbb szintű áfacsalásról tud

A nemzetgazdasági miniszter szerint nyilvánvaló, hogy az áruházak polcain is vannak olyan termékek, amelyek után elcsalják az áfát, de azt nehéz bizonyítani, hogy a nagy kereskedő cégeknek közük van ehhez. Varga Mihály erről egy levélben írt, amelyet az áfacsalási ügyről kérdező ellenzéki képviselőknek küldött.

„A NAV előtt sem volt ismeretlen, hogy azok az áruk, termékek, amelyek vélhetően adóelkerülő magatartással érintetten hazánkba bekerülnek , hosszabb vagy rövidebb láncolaton keresztül eljutnak valamilyen kiskereskedelmi egységig, ahol a végső fogyasztók megvásárolhatják azokat” – írta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két LMP-s képviselő kérdéseire küldött válaszában, akik a Horváth András korábbi adóhivatali dolgozó által kirobbantott áfacsalási ügyről kérdezték..

Varga közölte azt is, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valóban rendelkezett arra vonatkozó információkkal, hogy a nagy áruházláncok polcain található áfa-csalásban érintett termék. Szerinte azonban ez önmagában még nem bizonyíték arra, hogy ezek a cégek követik el a csalást. „A gyanú, illetve az erre vonatkozó jelzés azonban önmagában még nem bizonyíték az adóelkerülésre” – jegyezte meg Varga.

Varga leírta, hogy az adóhivatal 2011 augusztusában ellenőrzési akciót indított hét nagy kereskedelmi láncnál (azt nem árulta el a miniszter, hogy melyek ezek a cégek). Alapvetően adatokat gyűjtöttek a kiskereskedelmi áruházaknál, és beszállítóikból 49 céget jelöltek ki ellenőrzésre. Fel akarták térképezni a láncolatokat, amelyeken keresztül egy-egy termék eljut a hipermarketek vagy a franchise-rendszerben működő kisebb boltok polcaira. A tejet, kristálycukrot, étolajat, rizst, LCD-tévéket, táblagépeket nézték. (Piaci beszámolók, volt ellenőrök, adóhivatali dolgozók elbeszélése szerint ezeket a termékeket gyakran találjuk áfacsaló hálózatok palettájában.) 2012-ben pedig egy multinacionális kereskedelmi láncot külön kipécézett az adóhatóság, ott koncentrált ellenőrzés-sorozatot végzett.

Varga azt állítja levelében, hogy a kiskerláncok közvetlen beszállítói makulátlanok. Szerinte is történik ugyan csalás a láncban, de alsóbb szinten, és ott a NAV meg is teszi a szükséges adóhiány-megállapításokat. „.Ezzel azonban még nem nyer igazolást a kiskereskedelmi lánc adócsalásban történ ő részvétele, érintettsége” – írja a miniszter. „Az adóhivatalnak jelen pillanatban nem áll rendelkezésére olyan bizonyíték, amely alapján egyértelműen és általános érvénnyel kijelenthető lenne, hogy az áruházláncok törvénysértő módon tevékenykednek. Az ellenőrzések során nem keletkeztek olyan információk, amelyek kétséget kizáróan igazolták volna azt, hogy az áruházláncok áfa-csalásokban vesznek részt, áfacsalásokban közvetlenül érintettek.”

Horváth András egy pénteki sajtótájékoztatón a levélre reagálva azt mondta, szerinte ez megerősíti azt, hogy diszkriminatív rendszer működik az adóhatóságon, amely megvédi a nagyobb kereskedő cégeket a vizsgálatoktól. Horváth azt állítja, hogy a NAV elnéző a nagyobb cégekkel szemben, az adóellenőröket pedig nem hagyják mindig dolgozni. Ő ezért feljelentést tett az ügyészségen, a héten el is rendelték a nyomozást hivatali visszaélés gyanújával.

Horváth egy korábbi tanulmányában azt állítja, hogy a láncot a kiskereskedelmi üzletek szervezik, és ők húzzák belőle a legnagyobb hasznot. Mi más lenne a közvetlen érintettség, ha nem azt, hogy a boltok polcain tömegével találjuk az adócsaló beszállítók termékeit – tette fel a kérdést Horváth a mai eseményen. Az adóhivatal azonban azt állítja, nem elég gyanítani, bizonyítani is kell azt, hogy esetleg a hipermarketek tudnak vagy tudhatnak az áfacsalásról, és ezért őket is meg lehetne büntetni.

A sajtótájékoztatón idéztek egy belsős adóhatósági levélből, amelyben az áll az Átlátszó újságírója, Becker András szerint, hogy a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságának nyolc vizsgálatát tagadták meg 2010 utolsó negyedévében. Három alkalommal a NAV elnöke, öt alkalommal a vizsgálat által érintett megyei igazgatóság tagadta meg az ellenőrzés kiterjesztését. Az Átlátszó.hu információi szerint 2011-ben és 2012-ben megsokszorozódott a blokkolt vizsgálati kérelmek száma. Ez ugyanakkor összefügghet azzal is, hogy 2011 elejétől elkezdték elsorvasztani a KAIG-ot és az annak keretében működő Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Az okokat eltérően látják az egykori szereplők, a folyamattal korábbi cikkünk foglalkozik.