Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Péntek kora délután véget ért Brüsszelben az Európai Tanács kétnapos ülése, amelynek legnagyobb eredménye, hogy az uniós állam- és kormányfők elfogadták a bankunió megalapítását. A rendszer lényege, hogy az eurózóna tagországainak bankjait közös szervezet felügyeli, és csőd esetén közös alapból mentik meg.
Magyarország még nem döntötte el, belép-e a bankunióba, de Orbán Viktor azt mondta, tetszik neki az az ötlet, hogy nem az adófizetők pénzéből mentenék meg a rosszul működő bankokat. Ki is dolgoztat ezért egy magyar bankszanálási törvényjavaslatot.
"A bankunió ügyében áttörés történt" - jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben a kétnapos EU-csúcs után. Csütörtök délután kezdődött Brüsszelben az Európai Tanács ülése, amelyen az uniós vezetők megállapodtak az úgynevezett bankunió létrehozásában. Ennek leegyszerűsítve az a lénye, hogy az eurózóna tagországai vállalják, hogy a bankjaikat egy közös felügyelet ellenőrzi, és egy esetleges bankcsőd esetén is közösen cselekszenek.
Orbán Viktor szerint a bankunió azért áttörés, mert "megakadályozza, elhárítja annak veszélyét, hogy az adófizetőknek kelljen a bankok rossz működésének következményeit viselniük". Orbán szerint a magyar parlament később dönt arról, hogy csatlakozzon-e Magyarország ehhez a rendszerhez.
Orbán azt mondta, arra kérte Varga Mihályt, hogy dolgozzon ki egy olyan, európai bankunióhoz hasonló magyar bankszanálási törvényjavaslatot, amely a magyar adófizetőket védi. Ez függetlenül attól, hogy csatlakozunk-e majd az európai bankunióhoz, "a magyar polgárokat védi meg attól, hogy a rosszul működő bankok pénzügyi terheinek következményeit át lehessen hárítani a magyar választópolgárokra".
A magyar kormány tehát nem foglalt állást a bankunióról, hanem előreláthatólag kivárja, hogy az Európai Parlament tavasszal hogyan nyúl bele a rendszerbe. A döntés Orbán Viktornak azért nehéz, mert a bankunióhoz való csatlakozással a magyar államnak le kell mondania bizonyos felügyeleti jogairól. Ugyanakkor az, ha a legnagyobb magyar bank, az OTP kimarad egy olyan felügyeleti és védelmi rendszerből, amelyet a versenytársak megkapnak, kétségkívül hátrányt jelent a banknak és az országnak. Az OTP ugyanis ezek után nehezebben juthat hitelhez, és nehezebben találhat befektetőket, hiszen nem tudja maga mögött az európai védőhálót.
A most elfogadott európai bankuniót több brüsszeli forrás is az euró bevezetése utáni legnagyobb lépésnek tartja annak ellenére is, hogy az új rendszer várhatóan tíz év alatt, 2025-ig épül fel, és a mindennapokban is alig lehet majd érezni a hatásait.
A bankunióra azért van szükség, mert a válságban több bank is a csőd szélére került, és világosan kiderült, hogy az uniós országok bankjai és kormányai kiszolgáltatottak egymásnak. Írországban például a kormány az ír GDP 40 százalékának megfelelő összeggel tudta csak megmenteni a bajba került pénzintézeteket, aminek az lett a vége, hogy az ír államadósság az egekbe szökött (a hiány a GDP 120 százaléka lett), így az EU-nak és az IMF-nek kellett 2010 és 2013 között 80 milliárd eurós segélyt nyújtania Írországnak.
A bankunióval a tervek szerint elkerülhetőek lesznek az ilyen helyzetek. A közös felügyelet mellett ugyanis létrehoznak egy közös alapot is (ezt egységes szanálási mechanizmusnak nevezték el), amelybe minden csatlakozó ország bankja befizet, így 2025-ig a tervek szerint összejön 55 milliárd euró. A közös alap előnye, hogy az EU összehangoltan tud reagálni egy válsághelyzetre, ráadásul ezek után nem az adófizetők pénzéből kell megmenteni egy bajba jutott bankot.
A rendszer alapelveiben tehát megállapodtak az uniós vezetők, van azonban még mit finomítani a rendszeren. A mostani elv szerint például egy csődbe ment bankot először a nagybetétesek pénzéből kell szanálni, utána a nemzeti kormányoknak kell próbálkozniuk, és csak ezután lehet a közös alaphoz nyúlni, ha egy sor testület jóváhagyta (Európai Központi Bank, Európai Bizottság, Európai Tanács). A Financial Times korábban azt írta, hogy összesen 124 személyt kell bevonni egy-egy bankszanálásba. Ez nyilván nem életszerű egy olyan helyzetben, amikor egy-két nap alatt kell cselekedni.
Az uniós vezetőknek további megoldandó feladat, hogy kitalálják, mi legyen 2025-ig, ha egy bank helyzete megrendül. Maga a közös alap ugyanis csak 2025-től lesz használható. A mostani megállapodás részleteit még tavasszal az Európai Parlament is megtárgyalja, és a bankunió így 2015 januárjától léphet életbe.
Az EU-csúcson a vezetők a közös védelmi politikáról is tárgyaltak. A csúcstalálkozóra érkező David Cameron brit kormányfő közölte, nincs értelme közös uniós hadseregnek. Ezzel Francois Hollande francia elnöknek üzent, aki a háttérben ezt sürgette, de csütörtökön már ő is azt mondta, hogy közös hadsereg megalakításáról nem is volt szó. Az uniós vezetők lényegében azt a folyamatot szeretnék megfordítani, hogy az egyes országok továbbra is csökkentsék a védelemre szánt kiadásokat, illetve a hadiipar fejlesztését is szeretnék összehangolni.
A védelempolitikai egyeztetésre a NATO főtitkárát, Anders Fogh Rasmussent is meghívták, aki csütörtökön azt mondta, hogy ha Európa országai erősebbek, az a NATO-t is erősebbé teszi. A főtitkár szerint ugyanakkor el kell kerülni az EU és a NATO feladatai közötti átfedést és az erőforrások elfecsérlését. Egy konkrétumban azért megállapodtak a csúcson az unós vezetők: lesznek európai drónok, igaz, csak 10-12 év múlva.
