Megkapják az állami milliárdokat a focistadionok

Vágólapra másolva!
Bár a jövő héti háromnapos üléssel hivatalosan lezárul az őszi ülésszak, a képviselőknek még biztosan túlórázniuk kell majd az idén. A költségvetést ugyanis csak később tudják elfogadni, ezen a héten még a módosítóknál tartunk: dönteni kell például arról, hány százmilliót kapjanak a labdarugó klubok a stadionok felújítására. Az ellenzék eközben megpróbálja napirenden tartani az áfacsalások ügyét, és a kormány ígéreteinek számonkérésével küzd. A hét parlamenti legjei.
Vágólapra másolva!

A legegyértelműbb túlfutás

Háromnapos üléssel folytatja és zárja le az őszi ülésszakát a parlament. Koránt sincs azonban vége a törvényhozási munkának, hiszen még a jövő évi költségvetést sem fogadták el a képviselők, és tucatnyi javaslatról kell még dönteniük az idén. A mostani napirendet ezért Kövér László házelnök nem véletlenül zárja azzal, hogy szerdán össze kell hívni a téli rendkívüli ülésszak első ülését. Ez azt jelenti, hogy jövő héten még a karácsonyi nagybevásárlás helyett biztosan gombokat nyomogatnak a képviselők, és kérdés, hogy a két ünnep között szükség lesz-e plenáris ülésre.

A legboldogabb futballklubok

A 2014-es költségvetés zárószavazása még odébb van, előbb a beérkezett módosítókról kell dönteni. Mivel a főszámokat már elfogadta a parlament, ezért a képviselők már csak az egyes területeken belül csoportodíthatják át a pénzeket. A módosítók közül (804 érkezett, kapcsolódó módosítóból pedig 204) főleg a kormánypárti vagy bizottsági javaslatokat érdemes figyelni, hiszen aligha várható, hogy a Fidesz teljesít ellenzéki kívánságokat. A költségvetési bizottság egyik módosítója például azért figyelembe méltó, mert törvénybe iktatná, hogy pontosan mennyi pénzt kapjanak a futballklubok stadionépítésre vagy -felújításra. A módosító a stadionfejlesztésre szánt 12 milliárd 35 millió forintot 26 létesítmény között osztaná el.

A legmagasabb összeg 600 millió forint, ennyit kap a stadionjára Siófok, Dunaújváros és Gyirmót. A következő lépcső 560 millió, ennyi jut a Győri ETO, a Szusza Ferenc-stadion, a kaposvári, a paksi, a pápai és a békéscsabai, a kecskeméti pálya, valamint az MTK-s Hidegkuti-stadion fejlesztésére. Emellett félmilliárd forintos támogatás jár a pécsi, a nyíregyházi, a zalaegerszegi, valamint az Illovszky-stadionnak. Olyan kisebb klubok, mint az ajkai, a balmazújvárosi, a ceglédi vagy a kozármislenyi, 400 millió forintot kapnak. Figyelemreméltó, hogy Tállai András belügyi államtitkár klubja, a Mezőkövesd, amely az idén már 400 milliót kapott, most újabb 220 milliónak örülhet.

A legforróbb téma

Az ellenzék továbbra sem hagyja kihűlni az utóbbi hetek legforróbb témáját: az állítólagos áfacsalások ügyét. Horváth András pár napja állt elő azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bizonyos cégekkel kivételezik, és nem vizsgálja ki az áfacsalásaikat, így egyenként milliárdokat nyúlnak le az államtól.

Az MSZP ezúttal benyújtott egy határozati javaslatot, amely arra kötelezné a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a november 4-i héten elrendelt és egy hétvége alatt lefolytatott azonnali vizsgálatról szóló jelentést, rendeljen el átvilágítást a kiemelt adózók igazgatóságánál, és nyújtson be jelentést december 16-ig az eredményekről, illetve a szükséges szabálymódosításokról. A Mesterházy Attila pártelnök által is aláírt javaslatot - a fideszesek múlt heti nyilatkozataiból kiindulva - valószínűleg nem támogatja majd a kormánytöbbség, a fideszesek és Orbán Viktor szerint ugyanis bőven elég az ügyészségi vizsgálat ebben az ügyben.

A legnagyobb halogatás

Ezen a héten újra szerepel a napirenden a zsebszerződések elleni törvény, amelyet Áder János államfő novemberben megvétózott. Mint arról beszámoltunk, Áder szerint alkotmányellenes a törvény, a Fidesz viszont nem törődik az államfői kifogásokkal, és nem változtatna érdemben a javaslaton. A szavazást eddig háromszor elhalasztották, így fogalmunk sincs, ezúttal megszavazzák-e, vagy marad a rendkívüli ülésszakra. A javaslat leegyszerűsítve arról szól, hogy ha valaki zsebszerződést kötött (vagyis kijátszotta a termőföld szerzésére vonatkozó szabályokat), és lebukik, az ügyész kezdeményezheti, hogy az államé legyen a föld. Áder szerint viszont az eredeti állapotot kell visszaállítani, vagyis hogy az eladó visszakapja a földet, a vevő a pénzét.

A legnagyobb számonkérések

Közelednek a választások, várható volt, hogy megszaporodnak az ellenzék számonkérő megszólalásai. A jobbikos Bertha Szilvia például a Fidesz egyik legismertebb választási ígéretére kérdez rá hétfőn ("Hogyan lesz itt egymillió új munkahely?"), amire Cséfalvay Zoltán államtitkár nyilván azt válaszolja majd, hogy a Fidesz tíz év alatt ígért ennyi munkahelyet, van még hat év, és amúgy is biztatóak a gazdasági adatok. Az MSZP-sek egy kevésbé hangsúlyos ígéretet kért számon, így hirtelen nem is tudjuk, mi a helyzet a gázvezetékek cseréjének költségmegosztásával (Ipkovich György, Nemény András: "Betartja-e a Kormány az ígéretét a társasházi közös gázvezetékek cseréjének költségmegosztására vonatkozóan?").

A legnagyobb alákérdezés

Hálás kérdést kap az emberi erőforrások minisztere a fideszes Talabér Mártától, aki a kormány új intézkedéséről, a Gyed extráról nyújtott be interpellációt ("A Népesedési csomag keretében a Kormány milyen lépéseket tervez a GYED Extra bevezetésével?"). Minden érdeklődő, főleg Talabér képviselő asszony figyelmébe ajánljuk cikkünket, amely részletesen körüljárja a kérdést.