A nyilasok vezérét nevezték ki miniszterelnökké :) :)

Új intézetet hoz létre a kormány, hogy tisztázza az elmúlt 150 év fordulópontjait. Történelemhamisítás vagy nyilvánvaló elfogultság ma sem nagyon van az iskolai tankönyvekben, viszont egy csomó alapproblémát, fontos szereplőt nem ismernek a diákok, és a politika is beszivárog itt-ott a történelemoktatásba. Még mindig sok a fölösleges információ, Trianonról pedig tudunk ugyan, de hogy mi vezetett oda, arról gőzünk sincs.

A kormány új történetkutató intézetet hoz létre, amely "hitelesen, torzításmentesen, a mai kor elvárásainak megfelelően" mutatja be az elmúlt 150 év politikai és társadalmi eseményeit. Az indoklás azt sugallja, hogy az időszak történetében vannak olyan kényes pontok, amelyekről komoly vita van, amelyeket mindenki a saját szája íze szerint értelmez.

Szmájlik és téves évszámok

A most használt iskolai tankönyvek a mainstream történelemoktatás részét képezik, durva kilengések, elferdített tények nincsenek bennük, alapvetően objektívek - állítja egy fővárosi gimnázium történelemtanára. Problémásnak mondható történelemtankönyvvel kétszer találkozott a pályafutása alatt.

Az egyik még csak egy kézirat volt: az ötödikes tankönyv gyakorlatilag teljes egészében a magyar életmódról, az ősmagyarságról szólt, ez hatotta át az összes fejezetet. A másik egy általános iskolásoknak készült tankönyv volt, ahol a feladatok mellé szmájlikat nyomtattak. Idézetek a könyvből: „A kormányzó lemondott, és a nyilasok vezérét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké. :) :)”; „A foglyul ejtett lengyel katonatiszteket kegyetlenül lemészárolták. :) :) :)”; „A nácik gyerekeket, nőket és férfiakat ítéltek pusztulásra csupán a származásuk miatt. :) :) :)”.

Horthy Miklós és Adolf Hitler Forrás: AFP

A nyilvánvaló történelemhamisításnál vagy az egyoldalúságnál sokkal nagyobb probléma a pontatlanság és az elnagyoltság. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata 2010 márciusában az ELTE-n tartott egy műhelyvitát a 12. évfolyamos történelemkönyvekről. A bírálatra neves történészeket, módszertani szakértőt és a tankönyveket oktató középiskolai tanárokat kértek fel. A vizsgált könyvek mindegyikében találtak hibákat: az alapvető dátumtévesztésektől egészen az olyan durva megállapításokig, mint például: „a baloldal hozta létre a fasizmust”, vagy hogy „a Tanácsköztársaság a győztesek mohósága következtében jött létre”, de olyan tankönyv is volt, amelyből nemes egyszerűséggel kihagyta a szerző a Brezsnyev-doktrínát.

Azt se tudják, ki volt Horthy

Az egész történészszakmát megrengető vitára egyik megszólalónk sem emlékezett az utóbbi évekből. Egyikük példaként hozta fel a Romsics Ignác körüli vitát, amelyben - egyik könyve félreérthető fogalmazása miatt - antiszemitizmussal vádolták a történészt. Horthy Miklós és Károlyi Mihály megítéléséről, szerepéről és tetteinek következményéről viszont folyamatos a vita a mai napig. Előbbit maga a Miniszterelnökség is kiemelte, mint aminek vizsgálatára nagyobb súlyt kellene fektetni, akárcsak a kiegyezés utáni időszakra, illetve az első és a második világháborút közvetlenül követő évekre.

A gimnáziumi tanár szerint az elmúlt 150 év politikai fordulópontjain nem sokat kell tisztázni, sokkal inkább arra lenne szükség, hogy a köztudatba is bekerüljenek végre ezek az információk. „Odáig kéne eljutni, hogy a fiatalok egyáltalán tudják, ki volt Horthy Miklós vagy Károlyi Mihály.”

A jelenlegi történelemoktatásban szerinte sokkal inkább probléma, hogy olyan dolgokat is a diákok fejébe akarnak verni, amikre nincs szükségük. Példaként említette a középkori lengyel királyság kialakulását. Bár az új kerettantervek életbe lépése óta sokkal több idő van az órákon a 20. század magyar történelmének tanulmányozására, még így szinte teljesen kimarad az ügynökkérdés, ami szerinte óriási hiányosság.

A történelem is szenved

A történelemoktatás jelenleg két problémával küzd – állítja Hahner Péter egyetemi docens. Ezek közül az egyik, hogy az új kutatási eredmények nem jutnak el a tankönyvekig, mert egy tankönyvíró aligha képes nyomon követni a magyar és nemzetközi kutatások több világnyelven közzétett, nagy mértékben specializálódott eredményeit.

Márpedig tankönyvet csak egy-egy ember ír, általában középiskolai történelemtanár, aki bármennyire is felkészült, kérdéses, hogy van-e ideje és energiája megismerni és feldolgozni a több évszázadra kiterjedő történelmi korszakot elemző, legmodernebb, magyar és idegen nyelvű monográfiákat. Éppen ezért az egyetemi oktatók általában nem elégedettek a tankönyvekkel.

A másik probléma pedig csak áttételesen érinti a tankönyveket. Hahner szerint a történelem tanítása önmagában nem átpolitizált, viszont a közélet az, és ez lecsapódik a történelem oktatásában is. Hasonló véleményen volt Domokos Zsuzsa történész is, aki 2010-ben, a Történelemtanítás című folyóiratba publikált cikkében több izgalmas vitakérdést is felvetett. Szerinte ahány tankönyvet megnézünk, annyiféle hangsúlyt találunk, mert napjainkban ezekre a kérdésekre nem a tudományos elemzések adják meg a választ, hanem a politikai elvek hitvallásai. Szerinte húsz év is kevés volt ahhoz, hogy leszokjunk a történelemoktatás átpolitizálásáról.

Horthy Miklós és Hitler Kielben 1938-ban Forrás: AFP

Bár a történelemtankönyvek jellemzően objektívek, a megkérdezettek szerint egy-egy monográfia, illetve a tanároknak írt kézikönyvek némelyike egyáltalán nem fogja vissza magát, és egyértelmű a szerző politikai beállítottsága. Egy 2009-ben kiadott, a jelenkori történelem oktatását segítő kézikönyvben az első Orbán-kormány tevékenységét például így összegzi a szerző: „A megszokotthoz való visszatérés is csalódást okoz, így a jobboldal ismét megkísérelheti a polgári Magyarország megteremtését, de ezt a baloldal a demokrácia elleni támadásnak tekinti, és minden eszközzel gátolja.” A Medgyessy-Gyurcsány-kormányról ugyanez a könyv azt írja: „A baloldalt ismét hatalomba juttatja a jóléti rendszerváltás ígérete, amit ugyan nem tud teljesíteni, de a kormányzás kudarcát a hazug propaganda sikeresen elleplezi.” A Gyurcsány-Bajnai-kormányt pedig így jellemezte: “A hatalmának megtartásáért mindenre képes szociálliberális kormány helyzetét még hazugságának kiderülte sem, csak az ország tönkretétele tudja megrendíteni.”

Hitler után Hammurápi

Kedvező változás viszont a középiskolai tanár szerint, hogy a 2005 óta bevezetett kétszintű érettségi rendszerében egyáltalán nem elvárás a történelemtanároktól, hogy a régi, évszámokra alapuló módszerrel oktassanak, a folyamtok megértetésére fektetik inkább a hangsúlyt. Ennek ellenére lehetnek olyan tanárok, akik csak évszámokat kérnek számon, mondván az egyszerűbb, mint egy átfogó folyamatról beszélni. „A tanárok egy része sajnos elvész a részletekben, nem tudja időarányosan teljesíteni az előírt tantervet, elcsúszik, kapkod.”

A kronologikus tanterv miatt fordulhat elő, hogy a gyerek úgy ballag el az általánosból, hogy Hitlernél hagyta abba a történelmet, kilencedikben pedig Hammurápival és az ókori Mezopotámiával folytatja, miközben nyilván érdekesebb a második világháború. Fájóan hiányzik a mostani történelemoktatásból, hogy bár a trianoni béke külön órát, órákat kap, de az, hogy milyen folyamatok vezettek pontosan odáig, arról már kevés információt lehet találni a tankönyvekben.

„Nincs egy összefoglaló lecke, ami elmondja, hogy milyen tényezők eredménye volt Trianon. Természetesen a tankönyvek előző fejezeteiből a tanár ezt összeollózhatja, és ha ez sikerült, csinálhat egy tematikus Trianon-órát, de ez már csak a szorgalmán múlik.”