A ponthatárok kihirdetése előtt nyolc felvételizőt kérdeztünk meg Budapesten, a Hallgató Hálózat által szervezett eredményváró partin, hogy mire számítanak. Este nyolc óra után is megkerestük őket, és csupa derűs arccal találkoztunk: mindenkit felvettek valahová, igaz, néhány diáknak csak az önköltséges képzés sikerült.
A felvételi ponthatárokról ebben a cikkünkben olvashat.
Franciska szerda este nyolc óra előtt csak álmodozott arról, hogy egyszer az amerikai nagykövetségen fog dolgozni. A ponthatárok kihirdetése után azonban közelebb került álmához: felvették a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakára. Mivel 398 pontja volt, az önköltséges képzést célozta meg, ahol 304 lett a ponthatár (az állami ösztöndíjhoz 465 pont kellett volna). A diplomáciai pályára készülő lány szerint viszont megéri a félévente 290 ezer forint, amelyet munkával és szülői segítséggel fog előteremteni.
Tamás és Fanni annyira szeretik egymást, hogy szívesen jártak volna ugyanarra az egyetemre: mindketten a Budapesti Műszaki Egyetemre felvételiztek. Fél siker. Tamást, aki gyerekkorában mozdonyvezető akart lenni, és azóta rajong a vasútért, simán felvették közlekedésmérnöknek. A hallgatói nyilatkozatot nem örömmel írja majd alá, de nem törődik vele, mert úgysem akar rögtön külföldre menni. Fanninak viszont nem sikerült a járműmérnöki szak. Azért a lány sem búsult, mert a BGF nemzetközi gazdálkodási képzésére bejutott - igaz, itt fizetnie kell a tanulásért. Édesanyja viszont megnyugtatta, hogy segítenek neki kifizetni a félévente nagyjából 230 ezer forintot.
Petra nyolc óra előtt már a B terven gondolkodott, hogy mi lesz, ha nem veszik fel az ELTE óvópedagógus szakára. "Legfeljebb éneket tanulok, és dolgozom, aztán újra megpróbálom" - mondta, mivel fél évvel ezelőtt elhatározta, hogy gyerekekkel szeretne foglalkozni. Petrának semmi oka nem volt az aggodalomra, 366 pontja bőven elégnek bizonyult a szakon, ahol 297 lett a ponthatár.
Ádám már végzett mérnökinformatikus, szoftverfejlesztőként dolgozik egy cégnél, de most megpróbálta a masterképzést a Szegedi Tudományegyetem programtervezői szakán. "A barátnőm jobban izgult, mint én" - mondta nyolc előtt magabiztosan, és valóban simán felvették. Jutalma egy nagy csók és kézszorítás volt.
Gábor már a biológia- és kémiafakultáción is arról álmodott, hogy gyógyszerész lesz, úgyhogy bár nehezen mutatta ki, de nagyon boldog volt, amikor megtudta, hogy felvették a Semmelweis Egyetem gyógyszerész szakára. Még a haverok is gratuláltak. Előtte kicsit izgult, hogy elég lesz-e a 426 pontja, de miután kiderült, hogy 371 ide a ponthatár, a nővér anyukája is örülhet: lesz egy patikus a családban.
Dóri és Fanni boldogan ölelkezett este fél kilenckor, amikor megtudták, hogy az egyikük állatorvos, a másik gyógypedagógus lehet. Dóri minden állatot imád, különösen a lovakat, és nem esett össze akkor sem, amikor csótányt vagy egeret boncolt. "Láttam én már kutyát is a boncolva" - mondta higgadtan. Fanni az ELTE gyógypedagógia szakára fog járni. Első helyre a pszichológiát írta be, de már korábban megbarátkozott azzal, hogy ide nem lesz elég a pontja. "Ha valahová felvesznek minket, iszunk, ha nem, akkor azért iszunk" - jelentette ki nyolc óra előtt, úgyhogy nem volt kétséges az esti program.