Áder nyomására két törvényt is módosít a parlament

Az államfő észrevételeinek figyelembevételével módosíthatják a parlamentnek megfontolásra visszaküldött jogszabályokat, az úgynevezett infotörvényt és az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító szabályozást. Az ellenzék szerint ez még kevés.

Módosítva fogadhatják el újra azt a két törvényt, melyeket Áder János államfő megfontolásra küldött vissza a Parlamentnek. A kihirdetés előtt álló törvényekhez az alkotmányügyi bizottság elfogadta a zárószavazás előtti módosító javaslatokat.

Áder János köztársasági elnök május 9-én küldte vissza a parlamentnek megfontolásra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, amely azt szabályozza, hogy mikor milyen adatokat köteles kiadni egy közfeladatot ellátó szerv. Áder egyebek mellett kifogásolta, hogy az adatgazda túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap a kérés teljesítésére. Emellett álláspontja szerint az új szabályokból az a téves következtetés lett volna levonható, hogy a külön törvények szerint lefolytatott eljárásban érintett személyeket megillető jogorvoslat lehetősége megszűnik, pedig ezeket az eseteket eddig sem az infotörvény szabályozta, hanem a más törvények által biztosított iratmegismerést, tájékozódást szabályozó jogszabályok rendelkezései.

A módosítások alapján kikerül az előterjesztésből, hogy nem lehet olyan terjedelmű és mélységű adatkérést teljesíteni, amelynek alapján az adatkérő ugyanazokat az információkat kapná meg, mint a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek. Helyette az szerepel, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatigénylést, akkor az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet.

Az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa törli a javaslatból azt a rendelkezést is, hogy az infotörvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra.

Cser-Palkovics András, a bizottság fideszes elnöke - és az egyik előterjesztő - a testület ülésén bejelentette, hogy Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke megkeresésükre levélben fejtette ki az álláspontját a törvényről. A levélben a hatóság elnöke a köztársasági elnök észrevételeivel összhangban javasolta módosítani a visszaküldött törvényt.

A bizottsági vitában szót kapott Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki előrelépésnek nevezte a zárószavazás előtti módosító indítványokat, de azt mondta, a visszaélésszerű adatigénylés fogalma még a módosítás után is bizonytalan marad. Nem tisztázott, hogy az adatigénylés megtagadása esetén bíróság elé kerül-e a kérdés - fűzte hozzá.

Schiffer András (független) közölte, hogy egy fokkal jobb ez a normaszöveg, de még mindig teljesen szükségtelen, míg Bárándy Gergely (MSZP) szerint akkor járnának jól el az előterjesztők, ha visszavonnák a javaslatot.

A bizottság végül 18 igen szavazattal, 1 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett támogatta a zárószavazás előtti módosító indítványokat, amelyekről a jövő héten dönt a parlament.

Az eredeti szigorítást kivételes és sürgős eljárásban fogadták el, ezt két kormánypárti képviselő, Cser-Palkovics András és Vas Imre indítványozta, gyakorlatilag arra hivatkozva, hogy az állami hivatalok és cégek az utóbbi időben annyi adatkérést kaptak, hogy az már akadályozza a működésüket. Az ügy előzményeiről itt olvashat bővebben.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt az államfő május 9-én küldte vissza a parlamentnek, többek között azt kifogásolva: szabályozatlan maradt, hogy a több tisztséget betöltő személy milyen rendelkezések szerint gyakorolhatja a jogait, illetve teljesítheti a kötelezettségeit.

Az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító indítványának indoklása szerint fenntartják az agrárkamarai elnök és alelnökök személyes feladatellátási kötelezettségét, de több tisztség - az országos kamara és annak területi szerve elnöki, alelnöki tisztségének - egyidejű betöltése esetére lehetővé teszi a helyettesítést. Vagyis kivételt teremt a személyes feladatellátás alól, és ennek szabályozását a kamarai szervezeti és működési szabályzatokba utalja. A módosító javaslatot a bizottság 18 igen, 1 nem szavazat, 6 tartózkodás mellett fogadta el.