15 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba

Vágólapra másolva!
A felvételi jelentkezések feldolgozása tart, az Oktatási Hivatal becslései szerint a végső szám 95-100 ezer körül lehet majd. A jelentkezők számának csökkenését a hivatal elnöke a demográfiával magyarázta.
Vágólapra másolva!

Szerda délig 93 509 jelentkezés érkezett be a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire: 51 083 e-felvételit hitelesítő adatlap futott be, 24 072-en hitelesítettek az ügyfélkapun keresztül, 18 354 jelentkezési lapot pedig postai úton kaptak. A számok csökkenést mutatnak: 2011-ben összesen 141 ezren, tavaly 110 ezren adtak be felvételi kérelmet.

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: az adatlapok feldolgozása tart, becsléseik szerint a végső szám 95-100 ezer körül lehet majd. Jelezte: az e-felvételi hitelesítési határideje március 11-e volt, hitelesítő adatlapok beérkezése továbbra is várható, ez még befolyásolhatja az adatokat. Az OH elnöke kifejtette: pontos adatok a jövő héten várhatók, mivel az ország távolabbi pontjairól még az elkövetkező napokban is érkezik posta.

Princzinger Péter kiemelte, hogy az előző évek tapasztalatai alapján az összes jelentkezés mintegy 80 százaléka felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre érkezik, és mintegy 20 százalék a mesterképzési kérelmek aránya. Hozzátette: több mint másfélszer annyi hallgatói hely várja a fiatalokat, mint ahányan az adott évben általában érettségiznek, tehát bőven van hely a magyar felsőoktatásban. Érettségire az idén összesen 84.604-en jelentkeztek.

Az Oktatási Hivatal elnöke kitért arra is, hogy míg tavaly az összes jelentkezés 67 százaléka érkezett be elektronikusan, ez az arány az idén mintegy 80 százalékra nőtt. Kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte a jelentkezések számának csökkenése magyarázható a demográfiával: 1993-ban a 18 éves korcsoport létszáma 190 ezer volt, tavaly és tavalyelőtt ez 110 ezerre csökkent, és 2018-ban már csak 90 ezer lesz.

Emellett szigorúbbak lettek a követelmények: teljes körűen bevezették az emelt szintű érettségit felvételi feltételként, és a nyelvvizsga-követelmények is szigorodtak. Lehet szerepe az állami ösztöndíjszerződésnek is, de csak annyiban, hogy tudatosabb lesz a döntés - vélekedett az OH elnöke.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár ehhez azt tette hozzá: reméli, nem nagyon vannak olyanok, akik a hallgatói szerződés miatt nem jelentkeztek a felsőoktatásba, úgy látta, az itthoni munkavégzés feltétele nem visszatartó erő. Reméli azt is - folytatta -, hogy a pénz hiánya egyetlen családban sem visszatartó erő, és emlékeztetett a diákhitel-konstrukciókra. Kitért arra is: eltérő a különböző iskolatípusokban érettségiző diákok érdeklődése a felsőoktatás iránt.