Mintegy száz párt működik Magyarországon. A legutóbbi választások óta körülbelül félszázat a bíróságok az ügyészség kezdeményezésére megszüntettek, viszont ugyanezen idő alatt létrejött húsz - közölte a Legfőbb Ügyészség.
A pártokról szóló 1989-es törvény szerint két esetben lehet megszüntetni egy pártot: akkor, ha a párt két egymást követő általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet, vagy ha a szervezet felhagyott a tevékenységével és a vagyonáról sem rendelkezett.
A 2010. évi parlamenti választás óta mintegy 20 új pártot vettek jogerősen nyilvántartásba a bíróságok. Ezek körülbelül fele a fővárosban van, köztük a Demokratikus Koalíció, a Szociális Unió, a Hiteles Párt és az Egyszerűség, Lehetőség, Sikeresség Őszinte Baráti Társaság. Csongrád megyében jegyezték be a Szegénységben Élők Pártja elnevezésű alakulatot, Győr-Moson-Sopron megyében a Kalózpártot, Heves megyében az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Pártot, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Magyar Főnix Mozgalmat, Pest megyében a Nemzeti Forradalmi Pártot és a Szövetség a Szent Korona Országáért Konzervatív Pártot.
A 2010-ben parlamentbe jutott Jobbik Magyarországért Mozgalom 2003-ban, a Lehet Más a Politika pedig 2009-ben lett bejegyezve a fővárosban. 2008 végén 109 párt szerepelt a nyilvántartásokban, 2011 elején 141 volt bejegyezve.
A mintegy száz párt közül tucatnyi az elnevezése alapján baloldali - szociáldemokrata, szocialista -, de még van néhány párt, amely nevében kiáll a szegényekért, a dolgozókért, a rászorulókért. Számos, elnevezésében keresztény, konzervatív, valamint kisgazda, agrárjellegű, továbbá civil, független párt van, és valamivel kevesebb a nevében nemzeti, környezetvédő vagy éppen roma jellegére utaló párt. De volt már pártja a panellakóknak (Panellakók Polgári Párt, 2005), az autósoknak és motorosoknak (Magyar Autósok és Motorosok Pártja, 2004) és a Mátyás nevűeknek is (Mátyás Párt, 2009).