A rohamivászat a bulizó fiatalok legnagyobb ellensége

Vágólapra másolva!
Hajnali négyig buliznak, egy-két óra alatt eszméletvesztésig isszák magukat, és részegen a csomagtartóban szállítják haverjaikat a bulizó fiatalok - derül ki a fiatalok szokásait vizsgáló kutatásból. A legfőbb veszély, amely fenyegeti őket, hogy a tömeg miatt kialakult pánikban bajuk esik, részegen bűncselekményt követnek el, vagy megtámadják őket a buliból hazafelé.
Vágólapra másolva!

Kedden mutatta be az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) azt a kutatást, amely a fiatalok éjszakai szórakozásának biztonsági kérdéseit vizsgálta. A beszélgetést indító Nagy László Tibor szerint elsőre paradoxnak tűnhet együtt beszélni a szórakozásról és a bűnözésről, azonban az utóbbi évek több szörnyű példája is bizonyítja, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A kutatásvezető itt példaként említette Marian Cozma kézilabdázó veszprémi meggyilkolását 2009 elején és a tavaly januári West Balkán-tragédiát is. "A Cozma-gyilkosság után felmerült a szülőkben a kérdés, hogy ha egy ilyen fizikumú emberrel megtörténhetett ez a szörnyűség, akkor hogyan engedhetem el a saját gyerekemet szórakozni" - mondta Nagy.

A kutatók 34 fővárosi éjszakai szórakozóhellyel és közel 700 tanulóval beszéltek, ennek alapján arra jutottak, hogy a fiatalok szórakozási kultúrája jelentősen megváltozott az utóbbi években, a szórakozóhelyek környezete, a környező közterületek pedig gyakran súlyosabb veszélyeket rejtenek, mint az ellenőrzött belső terek.

A fiatalok jóval később indulnak el az éjszakába: a válaszolók mindössze 7 százaléka indul el bulizni este nyolc óra előtt, többségük hajnali négy és hat óra között ér haza. Divatos az alapozás is, valamint az úgynevezett vonulás, amikor egy éjszaka alatt akár több buliba is benéznek a fiatalok. A megkérdezettek 20 százaléka minden hétvégén valamilyen buliban vezeti le a feszültséget.

Nagy megemlítette az úgynevezett binge drinkinget, azaz a rohamivást. A kutatás szerint egyre gyakoribb, hogy 1-2 óra alatt eszméletvesztésig isszák magukat a fiatalok, 5 egységnyi alkoholt fogyasztanak (egy egységnek számít például 5 centiliter tömény ital vagy 2 deciliter bor). Elterjedt a sensation seeking, az élménykeresés jelensége is. A kutatás szerint ennek esett áldozatául az a portugál diák, aki idén májusban egy társával együtt a buli után úgy döntött, hogy az Erzsébet hídról a Dunába veti magát. A víz akkor mindössze nyolcfokos volt, a két fiú 70 km/h sebességgel csapódott a vízbe, egyikük ki tudott úszni, a portugál fiú holttestét két hét múlva találták meg.

Ha valaki elengedi a gyerekét bulizni, ötfajta veszélyhelyzetnek teszi ki: vagy bűncselekmények áldozata lesz, vagy a felfokozott érzelmi, gyakran tudatmódosult állapotban ő maga követ el valamilyen bűncselekményt. De veszélyes lehet még a tömeg, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás miatti egészségkárosodás, valamint a hazajutás.

A tavalyi regisztrált bűncselekmények adatai szerint azonban korántsem óriási a baj: a 37 ezer erőszakos és garázda cselekményből csupán 31 történt valamilyen night-clubban, ebből 15 esetben testi sértés, 12 esetben garázdaság, és akadt egy emberrablás is. A számok Nagy szerint csalókák, hiszen sokszor sem a diszkó tulajdonosának, sem magának a sértettnek nem áll érdekében, hogy feljelentést tegyen.

A diszkóbalesetek vidéken nagyobb problémát jelentenek, a fokozott ellenőrzésnek hála a fővárosban egyre ritkábban ülnek autóba ittasan a szórakozók. Ha ez megtörténik, akkor nem ritka, hogy annyian zsúfolódnak be egy autóba, hogy valakinek már csak a csomagtartóban jut hely.

A kutatásban részt vevők szerint nem a razziában kell keresni a biztonságos szórakozás kulcsát, sokkal inkább a prevencióban, például a szülők és pedagógusok hatásában, vagy a sportos életmódban. Meleg családi légkör, példamutató szülői és tanári magatartás, sportszerű életmód - ezek nyújthatnak alternatívát a féktelen bulizásnak. A kutatók szerint megoldást jelenthetnek a tinédzserdiszkók , ahol a 18 év alattiak alkoholmentesen szórakozhatnak délután.