Amit Fekete György elhatároz, az úgy lesz

Fekete György belsőépítész, Magyar Művészeti Akadémia vezetője
Vágólapra másolva!
Fekete György már a szocializmusban is arról álmodott, hogy egyszer érdemi hatással lesz a magyar kulturális életre, és nyolcvanéves korában a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként megkapta Orbán Viktortól a lehetőséget. A Kádár-rendszerben olyan belsőépítésznek tartották, aki kitűnően helyezkedik, az MDF-ben keresztény-nemzeti váteszként mutatkozott be, a KDNP-ben pedig ő volt a liberálisnak tartott Orbán Viktor egyik legfőbb kritikusa. Orbánnal akkor békélt meg, amikor a felesége a Fidesz-elnök szóvivője lett. Fekete György olyan ember, aki, ha elhatároz valamit, véghez is viszi, és nehezen felejt. Például 1956 miatt nem hord nyakkendőt. Az MMA-elnök portréja.
Vágólapra másolva!

Nem akárhogy ünnepelte a nyolcvanadik születésnapját idén szeptemberben Fekete György. A Magyar Művészeti Akadémia elnökének tiszteletére szeptember 28-án fél hatkor az Iparművészeti Múzeum aulájában felcsendült a hárfa- és a trombitaszó, amely megnyitotta az akkor percre pontosan nyolcvanévessé vált művész iparművészeti életmű-kiállítását, az Aranykort.

"Fekete György kiváló művész és kiváló ember" - dicsérte az Iparművészeti Múzeum főigazgatója a belsőépítészként ismertté vált, majd éveken át MDF-es, később KDNP-s politikusként is tevékenykedő akadémiai elnököt, aki jövőre a kormány döntése szerint alapvetően meghatározza majd a magyar kulturális életet. A meghívott több mint száz vendég - családtagok, régi barátok és akadémista társak - pedig nem győzték megtapsolni a születésnapos művészt, aki ezekkel a szavakkal mondott köszönetet: "Igazi áldás volt egy történelmi időben élni mindannyiunknak, és együtt vállalni megtisztelő szerepet a művészet istenadta varázslatában."

Az eltökéltség és a kitartás

A rendezvény egyetlen szépséghibája az volt, hogy nem Fekete György művésztársainak, esetleg az Iparművészeti Múzeum kurátorainak jutott eszébe, hogy kiállítással köszöntsék őt. Az életművét összegző, iparművészeti munkáiból válogató tárlatot ő maga találta ki, és egyik akadémista társa szerint a márciusban kapott Kossuth-díjából finanszírozta "a teremőrtől az utolsó szögig"; a múzeum munkatársainak semmilyen beleszólást nem hagyott a kiállítás berendezésébe.

Forrás: MTI/Czimbal Gyula
Fekete György az alkotásai között az Iparművészeti Múzeumban

Fekete említett akadémista társa szerint ez a rendezvény jól példázza azt, hogy "amit az elnök úr elhatároz, az úgy lesz: ha senki nem rendez az iparművészeti munkáiból kiállítást, megrendezi ő maga". Az ismerős szerint "ez az eltökéltség és kitartás" egész életében jellemző volt Feketére. Több ismerőse is azt mondta, már korábban, a szocializmusban is az volt a nagy álma, hogy érdemi hatással legyen a magyar művészeti életre, és ezt nyolcvanévesen sikerült is elérnie: az általa vezetett Magyar Művészeti Akadémia olyan jogosítványokat kap, amelyekkel a Műcsarnok tárlataitól kezdve a díjak ki- és a kulturális pénzek elosztását is befolyásolhatja.

Elbűvölte az udvaron épülő templom

A két világháború között felcseperedő Fekete György számára már gyermekkorában egyértelmű volt, hogy a művészettel akar foglalkozni. Zalaegerszegi református lelkész apja és tanítónő anyja - ahogy korábban a Hír Tv-nek elárulta - óvta attól, hogy képzőművészeti pályát válasszon, ám gyerekként megigézte a házuk udvarán épülő templom, elbűvölte "az alapozástól kezdve az ács- és kőművesmunkán át az úrasztalán lévő hímzésig minden".

A Bánki Donát Kohóipari Technikum elvégzése után fel is vették a Budapesti Iparművészeti Főiskolára, ahol a belsőépítészeti karon tanult 1952-től 1957-ig. Tanulmányainak és kezdődő pályafutásának egy dolog vethetett volna véget: 1956-os szerepvállalása. "Nem voltam forradalmár abban az értelemben, ahogy a veteránok mondják magukról" - jellemezte magát a Hír Tv-nek, ahol azt is mondta, hogy a Iparművészeti Főiskola negyventagú nemzetőrcsapatának vezetője lett, majd vizsgálati fogságban is ült. Későbbi pályáját ez szerinte azért nem pecsélte meg - azért nem került Kádárék tiltólistájára -, mert ennek sehol nem maradt írásos nyoma.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Fekete György az otthonában

1956 miatt nem hord nyakkendőt

1956. október 23-án ugyanakkor egy traumatikus élmény örökre a kommunista rendszer ellenségévé tette. Egy akadémista ismerőse szerint többeket megdöbbentett, amikor Fekete egyszer elmesélte, miért nem hajlandó nyakkendőt venni. A huszonnégy éves Fekete október 23-án a Bródy Sándor utcában bulizott, és a lány, akivel végigtáncolta az estét, a karjai között halt meg, mert véletlenül fejen találta a lakásba berepülő golyó. "A lány agya végigfolyt a nyakkendőmön" - jelentette ki Fekete, aki soha többé nem is bírt ránézni a ruhadarabra.

"Fekete nem volt kedvenc, de partvonalon sem volt a Kádár-rendszerben" - mondta egy belsőépítész az MMA-elnök szocializmusban végzett munkásságáról. Nevéhez valóban megszámlálhatatlanul sok kiállítás, tervezés fűződik, és ezekért meg is kapta először a Munkácsy-díjat, majd 1984-ben a népköztársaság érdemes művésze lett. 1958-tól hat éven át az Általános Épülettervező Vállalatnál dolgozott, először tervező, majd irányító tervező beosztásban, 1964-ben viszont kilépett az állami cégtől, és úgynevezett magántervezőként teljesítette az állami megrendeléseket. Nem is akárhol, száznál is több magyar kiállítás belsőjét tervezte meg külföldön, Londontól San Franciscón és Torontón át Damaszkuszig. Emellett múzeumok, színházak, művelődési házak, SZOT-üdülők belső tervezésére is felkérték.

Nem volt magányos remete

Az akkori művészeti életet ismerő forrásaink és egy Feketével korábban együtt dolgozó építész szerint azért kapta sorra a megrendeléseket, mert "jó kapcsolatai voltak mindenfelé, jól helyezkedett, jól keverte a kártyákat". Habár többen is hallottak a pletykáról, hogy Feketét az állampárt beszervezte, és ügynöki tevékenysége miatt utazhatott sokat, ezt minden beszélgetőtársunk kizárta. Egy őt jól ismerő építész szerint egyszerűen arról volt szó, hogy bár magántervező volt, nem a szó mai értelmében volt szabadúszó. Például többször is részt vett a pénzek és megrendelések elosztásért felelős Művészeti Alap zsűrizésében, vagyis "nem volt büntetésben, nem volt magányos remeteként a körön kívül".

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás
Feleségével, Sunyovszky Szilvia színésznővel

Olyannyira nem volt magányos, hogy 1968-ban tagja volt az úgynevezett Prizma 13 csoportnak, amely építészek, keramikusok és textilművészek klubja volt, és többnyire egymás lakásán vitatták meg a kulturális élet aktuális ügyeit. A csoportot ismerő egyik művész szerint Feketének már ebben az időben nagyszabású vízió voltak arról, hogy kellene működnie a magyar művészetnek. Az ismerős szerint akkor a művészek szabadságát és a művészet sokszínűségét hirdette, ezért ez az ismerős döbbenten hallgatja mai nyilatkozatait arról, hogy "fütyül a kisebbség által a többségre erőltetett áldemokráciára", ahogy ezt például az Indexnek megfogalmazta.

Fekete egy interjúban elárulta, a Kádár-rendszerben csak egy megrendelést utasított vissza, azt sem politikai okok miatt. Károly herceg, a brit trónörökös tiszteletére egy kastély belsejét kellett volna megépítenie, és állítólag olyan csillagászati összeget ajánlottak a tervezésre, ami a többszöröse volt annak, amit egy múzeumra vagy más kiállításra költöttek. Így elmondása szerint morális okok miatt visszautasította a felkérést.

Vátesznek képzelte magát

A szocializmusban is jól működő kapcsolatrendszerét bizonyítja, hogy 1980-ban a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója lett. Három év múlva ugyan elbocsátották, mert szakmai nézeteltérése támadt az Iparművészeti Főiskola akkori rektorával, de utána 1984-től ismét egy állami cég, az Idea Iparművészeti Vállalat művészeti vezetőjeként dolgozott. A nyolcvanas évekből a Hír Tv-nek mégsem az elvállalt tisztségeket, hanem egy "sorsfordító beszélgetést" emelt ki.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Schmitt Pállal és Ókovács Szilveszterrel, az Operaház vezetőjével pezsgőzik

A nyolcvanas évek elején az öccsével egy kórházi szobában feküdt Pilinszky János költő, aki egy látogatás alkalmával azt mondta neki, "vizsgáld meg magad, mire vagy alkalmas, nem vagy tisztességes, ha valamire alkalmas vagy, de nem teszed meg". Fekete ezt úgy fordította le magának, hogy "le kell petézni" ott, ahol úgy gondolja, feladata van - mondta az interjúban, és akkor is ez járt az eszében, amikor 1988-ban politizálni kezdett, és megalapította az MDF XII. kerületi szervezetét.

"Egy rendkívül kellemetlen stílusban okoskodó, agresszíven tudálékoskodó figura volt" - emlékezett vissza rá egy MDF-alapító. Fekete szerinte sok fórumon felszólalt, és kulturális kérdésekben "sosem fogadta el a neki nem tetsző álláspontokat, például, ha valaki nem sürgetett akkora egyházi befolyást a kultúrában, mint ő". A volt MDF-es szerint - aki azóta visszavonult a politikától - Fekete rendszeresen úgy beszélt, "mint egy mindentudó kulturális próféta. Keresztény-nemzeti vátesznek képzelte magát, aki visszahozza a művészetbe a kommunizmus által onnan kiűzött kereszténységet." A hozzászólásai ugyanakkor sokakat meggyőztek hozzáértéséről, így 1990-ben az Antall-kormányban ő lett Andrásfalvy Bertalan Művelődési és Közoktatási Minisztériumában a kulturális helyettes államtitkár.

Hím Jeanne d'Arcként az MDF-ért

Nevéhez fűződik a kulturális pályázatokat kiíró pénzosztó szervezet, a ma is működő Nemzeti Kulturális Alap létrehozása, amelynek első elnöke ő maga lett 1993-ban. Eközben helyettes államtitkárként is foglalkozott belső tervezéssel, például a pécsi és szegedi Agrobank-fiókok, illetve a zuglói református templom belsejét készítette el, illetve újraindította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, amelynek 2012 őszéig volt a főszerkesztője. Régi barátait sem feledte. Egy akkori MDF-es képviselő szerint Makovecz Imre építésszel különlegesen jó kapcsolatot ápolt, és helyettes államtitkárként már 1992-ben harcolt a Makovecz által alapított, ma pedig általa elnökölt Magyar Művészeti Akadémia jogaiért.

Például szerette volna, ha az MMA bekerül az akkor készülő akadémiai törvénybe, de Kosáry Domokosnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az ellenállása miatt végül csak azt sikerült elérni, hogy az MTA mellett alapított szervezet, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia sem került bele a törvénybe. (Az Orbán-kormány alatt elfogadott új alaptörvényben viszont szerepel az MMA, és ezért jövőre 2 és fél milliárdos állami támogatásra is számíthat a szervezet, ennek nagy része a székhelyként kapott Vigadó berendezését fedezi.)

Forrás: MTI/Kollányi Péter
Már 1992-ben harcolt a Magyar Művészeti Akadémia jogaiért

Antall József halála után a miniszterelnök megüresedett parlamenti helyét Fekete György kapta meg. Két MDF-es is úgy emlékszik, hogy a frakcióüléseken a kulturális és művészeti kérdéseknél "folyamatosan osztotta az észt", de emellett ekkor már a párt ügyei is egyre jobban kezdték foglalkoztatni. Az 1994-es, a fórum számára vesztes választás után például ő lett az MDF megújításáért felelős úgynevezett arculatbizottság elnöke. "Beszéltük is többen, hogy hím Jeanne d'Arcként próbálja győzelemre vezetni az MDF-et, de ez nem tartott sokáig" - mondta egy MDF-es arra célozva, hogy 1995 őszén Fekete kilépett a fórumból, és független képviselő lett. A hivatalos közleménye szerint "a frakció belső életének demokratizálására tett kísérleteinek sikertelensége" miatt távozott, valójában egy MDF-es képviselő szerint amiatt, hogy "nem bírta elviselni a mérsékeltebb, kevésbé konzervatív szárny ténykedését". Ezek a képviselők - Szabó Iván, Pálinkás József és például Kónya Imre - alapították meg 1996-ban az MDNP-t.

Fekete azonban ekkor már egy másik pártban politizált, az akkor szintén belső feszültségektől terhes KDNP-ben. Giczy György akkori KDNP-elnök az [origo]-nak azt mondta, úgy emlékszik, Fekete jelezte neki 1996-ban, hogy beülne a KDNP-frakcióba, és cserébe felajánlotta neki a kulturális bizottsági tagságot. Egy akkori KDNP-s, ma fideszes képviselő úgy emlékszik, hogy amikor először részt vett egy KDNP-frakcióülésen, valaki halkan megjegyezte "a bubifrizurájára utalva", hogy "Mátyás király lovagja is tiszteletét teszi". A Fekete védjegyévé vált frizurát amúgy ő maga vágja, soha nem jár fodrászhoz, az Indexnek korábban azt mondta, egy Mercedese lenne most, ha félretette volna a hajvágásra szánt pénzt.

Utálta Orbán liberális gőgjét

Amikor a sorozatos személyi és stratégiai konfliktusok miatt kettészakadt a KDNP, és 1997-ben megszűnt a parlamenti frakció, Fekete György Giczyvel tartott, és mindketten úgy látták, semmiképp sem szabad a Fidesszel szövetkezni. Fekete hamarosan a KDNP alelnöke lett, és egy KDNP-s visszaemlékezése szerint "ma már furcsán hangzana a szájából, de a KDNP-s üléseken folyamatosan a liberális mételynek tartott Fideszt ostorozta, akik elvették a jobboldalt a nemzeti érzésűektől". Egy ideig arról is szó volt, hogy főpolgármester-jelöltként Feketét indítja a párt Demszky Gábor ellen 1998-ban, hogy a KDNP-seknek ne kelljen a fideszes jelöltre szavazni, de ezt végül sem ő, sem más jelölt nem vállalta.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Orbán Viktort fogadja az akadémia egyik idei ünnepi estjén

Fekete állítólag több párttársának is elmesélt egy beszélgetést, amely Orbán "liberális gőgjét" bizonyítja. Egy 1998-as fogadáson - két KDNP-s visszaemlékezése szerint - találkozott az akkor már miniszterelnök Orbánnal, és a KDNP-alelnök kérte, a jövőben legyen nagyvonalú a pártjával, amely akkor már kiesett a parlamentből. Orbán erre állítólag mosolyogva visszakérdezett: "Miért, még létezik a KDNP?" Amikor Feketét írásban megkérdeztük erről, azt írta, ez legenda, ilyen soha nem történt.

Fekete ellenérzéseit ugyanakkor bizonyítja, hogy az MTI Hírarchívuma szerint az első Orbán-kormány idején több, a Fideszt támadó közleményt is kiadott. 2000-ben például egy időközi választásnál azzal indokolta a KDNP indulását, hogy nem hagyják, hogy a magyarok csak a "liberális fiatal demokraták és a nem szociáldemokrata szocialisták" között válasszanak. KDNP-s pályafutásának 2001-ben lett vége, amikor a Giczy György helyébe lépő Bartók Tivadar elnökkel összeveszett, és emiatt a pártból is kilépett.

Megszerette a felesége főnökét

2002-ben aztán hirtelen "a másik térfélen tűnt fel" - fogalmazott egy akkori KDNP-s, aki megdöbbenve látta egy felvételen az Orbán mellett mosolygó Fekete Györgyöt és feleségét, Sunyovszky Szilvia színésznőt. A nála 16 évvel fiatalabb Sunyovszkyt 1994-ben vette feleségül, miután első felesége - egyetlen fiának édesanyja - meghalt. Sunyovszky akkor a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt, majd férjével együtt később szintén a KDNP-ben politizált, 1998-ban a választásokon is indult.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Orbán Viktor és szóvivője, Sunyovszky Szilvia 2003-ban

A Fekete-Sunyovszky házaspár a 2002-es, kiélezett választási küzdelem előtt már nem tartotta "liberális mételynek" a Fideszt, és egy Feketét ismerő művész szerint sok közéleti személyiséghez hasonlóan keresték a lehetőséget, hogy közel kerüljenek Orbán Viktorhoz. A közeledés olyan jól sikerült, hogy Sunyovszky 2003-ban Orbán Viktor személyes szóvivője lett, így Fekete gyakorlatilag bármikor könnyen kapcsolatba tudott lépni a Fidesz elnökével. Egy akadémista ismerőse szerint Fekete a 2002-es kormányváltás után személyes beszélgetésekben továbbra is "ostorozta a kommunistának tartott MSZP-t, de új elemként megjelent Orbán dicsőítése".

Fekete pálfordulását többféleképpen magyarázták az őt ismerők: egy KDNP-s volt párttársa szerint "ment a hatalom nyomában, ahol még elérhet valamit", egy akadémista ismerőse úgy vélte, "amikor az egyházak, a papok, a lelkészek elkezdték támogatni Orbánt, nem volt fenntartása", míg egy másik ismerős szerint egyszerűen "szép lassan megszerette Orbánt, a felesége főnökét". Az ismerős hozzátette, ennek meg is lett a gyümölcse, hiszen Makovecz Imrével elérték, hogy az MMA a legfontosabb kulturális szervezet lesz 2013-tól.

Nehéz napok jönnek

"Fekete Györgyre nehéz napok várnak" - jósolta egy akadémikus a szervezet szombati közgyűlésén, miután két tucat fiatal megzavarta az eseményt, és az elnök felszólalása közben kiabálva követelte a lemondását. Egyik alelnöke, Csáji Attila utána meg is jegyezte, hogy Feketét "idegileg ki akarják készíteni", de ezt nem engedik, és kellő időben "ellentámadást indítanak a romkocsmákban Fekete György-álarcokat osztogatók ellen".

Forrás: MTI/Kallos Bea
Fiatalok zavarták meg a szombati MMA-közgyűlést

Feketének azonban nemcsak a performance-okat szervező fiatal művészekkel kell számolnia, a közgyűlésen kiderült, hogy az akadémián belül sem ért egyet mindenki az elnök döntéseivel és nyilatkozataival, például a Műcsarnok átvételének módjával, vagy azzal, hogy nemzeti blaszfémiának minősítette a Műcsarnok korábbi, Mi a magyar? című kiállítását. Egy akadémikus elárulta, hogy néhány nappal ezelőtt megkérdezte Feketét, "miért mond és tesz olyanokat, amely ellen a szocializmusban ő is tiltakozott volna, ha Aczél György teszi", de állítólag Fekete "csak hosszú, mély hallgatással válaszolt".

A Fideszben és a kormányban sem mindenki rajong Fekete György koncepcióiért, egy fideszes kultúrpolitikus korábban azt mondta az [origo]-nak, hogy "elkerekedett a szeme", amikor meglátta a javaslatcsomagot az MMA jogköreinek bővítéséről. A fideszes szerint "fennáll a veszély, hogy Fekete György tényleg egy ósdi, begyepesedett kultúrát csinál, és ellehetetleníti a neki nem tetsző, általa botrányosnak tartott művészeket", de szerinte jelenleg kiszámíthatatlan, meddig megy el jövőre az MMA. A fideszes politikus mosolyogva hozzátette: "Egyszer hallottam Fekete Györgytől, hogy szeretné, ha a magyarok figyelnének a kultúrára, és becsülnék a művészetet; ha mást nem, ezt máris sikerült elérnie."