Visszatér a Fidesz által megsebzett menedzser

such György, a magyar rádió korábbi elnöke, az országgyűlés hivatalának leendő igazgatója
Vágólapra másolva!
Orbán Viktor legközvetlenebb bizalmasaként kezdte, de amikor megjósolta a Fidesz bukását, mennie kellett. Hosszú harc után a Fidesz támogatásával bevette és teljesen átalakította a Magyar Rádiót, de újra félreállt, mert az elsöprő győzelemre készülő Fidesznek nem kellett az önjáró rádióelnök. Most újra a Fidesz hívására, Kövér László mellett tér vissza a politika közelébe. Nyers modorát sokan nem szeretik, és szigorú elvei miatt sok a súrlódása a politikusokkal is. Mégis mindenkivel jóban van, és nem először ő a magyar politika legkisebb közös többszöröse. Such György portréja.
Vágólapra másolva!

"Elég kemény csávó. 1991-ben a jugoszláv háború idején lementünk Mohácsra egy menekülttáborba riportot írni. Egy 70 éves férfival beszélgettünk, aki halászhálót készített egy fadarab segítségével. A Such simán megkérdezte tőle, hogy bátyó, fogja tudni maga még azt használni?" - ezt a történetet egy korábbi kollégája mesélte Such Györgyről, aki januártól Kövér László egyik legközelebbi munkatársaként a parlament főigazgatója lesz.

Ezt a pozíciót az új országgyűlési törvény hozta létre a háznagyi poszttal együtt. Utóbbi a házelnök politikai helyettese lesz, a főigazgató pedig a hivatal működtetéséért felel. Ő irányítja a közel 17 milliárdos büdzsével rendelkező hivatalt, részt vehet a házbizottság ülésein, ő gondoskodik arról, hogy a képviselők megkapják a fizetésüket, az irományok bekerüljenek, a szavazásokat rendben lebonyolítsák, és a szükséges beszerzések, például a képviselők és munkatársai által használt laptopoké, megtörténjenek.

Such elsősorban arról ismert, hogy ő vezényelte le 2006 és 2010 között a Magyar Rádió átalakítását, korábban azonban volt Orbán Viktor bizalmasa, lelkes szamizdatgyűjtő és menő médiamenedzser is. Vele álltak elő a nagy pártok, amikor kompromisszumos jelölt kellett, egy fideszes ismerőse szerint azért, mert ő "a legkisebb közös többszörös". Pedig a politizálástól már akkor elment a kedve, amikor 1994-ben beszólt Orbán Viktornak.

Orbán hallgatott rá

Such a közéleti pályáját a Fideszben és a párthoz kezdetben közel álló Magyar Narancsnál kezdte. "Egyszer csak volt olyan véleményem, amit meg akartam írni" - mondta Such az [origo]-nak arról, hogy miképpen kezdődött újságírói karrierje. Egy akkori ismerőse szerint az ellenzéki társaság része volt, nem szerette a kommunistákat, de a jobboldal népi szárnyával sem szimpatizált. "Az a típusú liberális, aki a 90-es években Fidesz-SZDSZ koalíciót szeretett volna" - mondta az [origo]-nak Bozóki András későbbi kultúráért felelős miniszter, aki a rendszerváltás idején dolgozott együtt Suchhal.

Fotó: Szabó Pál
"Egyszer csak volt olyan véleményem, amit meg akartam írni" - Such György

"Rendszeresen cserélgettünk szamizdatot, sőt, amikor én Londonban voltam, ő gyűjtötte nekem a kiadványokat" - mesélte Vágvölgyi B. András, aki később együtt dolgozott vele a Magyar Narancs szerkesztőségében. Ott leginkább publicisztikákat és riportokat írt, egyszer még a komlói szénbányában is járt. Emellett azonban a Fidesz tagja is volt, az Eper utcai szervezet egyik alapítója és Orbán Viktor kabinetfőnöke. Ezt később összeegyeztethetetlennek találta a Mancsban betöltött pozíciójával, így otthagyta az újságot.

"A király személye körüli ember" - mondta a fideszes kabinetfőnöki állásáról egy, az akkori Fideszt ismerő forrás. Bizalmi viszonyban volt Orbánnal, tanácsokat adott neki, írta a beszédeit, sokszor még lakossági fórumokon is fellépett vele, és jóban volt a frakció más tagjaival is. Harmadmagával, köztük a későbbi fejlesztési miniszter Fellegi Tamással, tagja volt annak a tanácsadó testületnek is, amelyik 1994-ig segítette a Fidesz vezetőségét. "Orbán hallgatott rájuk" - mondta egy fideszes forrás.

Nem volt jó politikus

Ez a testület az 1994-es választások előtt összeállított egy anyagot, az úgynevezett novemberi memorandumot. Ebben egyebek mellett azt írták le, hogy a Fidesznek, követve a teljes közélet balra tolódását, egy baloldali politikai félfordulatot kellene tennie ahhoz, hogy megőrizhesse pozícióját a politikai élet közepén. Az anyag arra is figyelmeztetett, hogy a Fidesznek egyre olvadt a támogatottsága.

Többen is azt mondták, hogy a memorandum olyan mértékű elutasításra talált a párt vezetői részéről, hogy megszűnt a korábbi bizalmi légkör a pártvezetés és a tanácsadók között. A választás után Such írt még egy elemzést a vereség okairól a Fidesz elnökségének, amelyben egyebek mellett Simicska Lajost, illetve a Fidesz gazdasági holdudvarát is kritizálta, de aztán 1994-ben egy kávé mellett közölte Orbán Viktorral, hogy nem csinálja tovább.

Egyik ismerőse szerint nem is volt politikusalkat. "A hajlékonyság, mint politikai tulajdonság, hiányzik belőle, ragaszkodik az elveihez" - mondta Suchról. Szerinte ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Such elfordult a politizálástól, mások pedig azt mondák róla, hogy a Fidesz új, kereszténydemokrata irányvonalával sem értett egyet.

Kivel van? Fifty-fifty

"A B terve a médiavezető volt" - mondta Vágvölgyi. Pénzügyi végzettsége van, tagja volt a közgazdászokat tömörítő Rajk László Szakkollégiumnak. A kollégium egyik vezetője szerint "vezéregyéniség volt a kollégiumban, szakmailag sikeres", mindig izgalmas feladatokat keresett, és ha valami olyasmit talált, amiben volt fantázia, elvállalta.

A Fidesztől való távozása után a TV3 marketingigazgatója lett, majd a Magyar Hírlapnál helyezkedett el. "Átprofilírozta magát médiamenedzsernek" - mondta Bozóki, aki szerint ez addig sem állt távol tőle. 1998-ban megpályázta az MTV elnöki posztját is, de a kuratórium nem támogatta a jelölését. Ezután dolgozott az Inforádiónál, és többedmagával alapított egy kommunikációs tanácsadó céget is. Arra azonban ügyelt, hogy ne politizáljon. "Menedzserként mindkét oldalon elfogadják, de ennek az volt az ára, hogy kilépjen a politikából" - mondta Bozóki.

Such neve akkor vált ismertté, amikor 2006-ban megválasztották a Magyar Rádió elnökének. Az indulás nem neki jutott az eszébe. A Fidesz részéről keresték meg 2005-ben, hogy pályázzon az elnökségre, de SZDSZ-es politikusok is támogatták. "Ő volt az egyetlen, akinek jelentős szakmai felkészültsége volt, és nem tartották baloldali elkötelezettségűnek. Igaz, jobboldalinak sem" - mondta egy fideszes forrás, hozzátéve, hogy olyan jelöltet kellett találniuk, akit az MSZP is el tudott fogadni. Rádióelnök az akkori törvények szerint csak abból lehetett, akit a felerészt kormánypárti, felerészt pedig ellenzéki delegáltakból álló kiskuratórium kétharmaddal megszavaz, ezért kompromisszumos jelölt kellett. Ő a saját bevallása szerint kezdetben határozottan elutasította, hogy induljon a rádióelnöki pozícióért, a saját cége ugyanis jól működött, végül mégis belevágott.

Forrás: MTI/Nándorfi Máté
Such György és Gellért Kis Gábor

Such jelöléséről a rádió kuratóriumának kormánypárti és ellenzéki tagjai többször is egyeztettek. A rádió kiskuratóriumának MSZP-s elnöke, Gellért Kis Gábor az [origo]-nak azt mondta, hogy Such korábbi fideszes kötődése nem számított a megválasztásánál, mert őt nem lehetett beskatulyázni, a politika egészével szemben kritikus volt. Ráadásul a pályázata is tetszett a kuratórium kormánypárti tagjainak, "főleg az innovatív hozzáállása" miatt.

A megszavazása előtt azonban az MSZP vezetésének a jóváhagyását is ki kellett kérniük. Suchról többen is azt mondták, hogy főleg a korábbi ellenzéki attitűdje miatt nem kereste a kapcsolatot az MSZP-vel, és a szocialisták sem ismerték. Bozóki szerint, aki akkor a kultúráért felelős miniszterként a kabinet tagja volt, az egyik informális kormányülésen a szocialisták egyik vezető politikusa odament hozzá, hogy Such hovatartozásáról és a Fidesszel ápolt kapcsolatáról érdeklődjön. "Arra a kérdésre, hogy kivel van, azt feleltem, fifty-fifty" - mondta Bozóki.

Évtizedes hagyományoknak ugrott neki

Végül Such jelölését a politikai pártok delegáltjaiból álló kiskuratórium 14:13 arányban megszavazta, a civil delegáltakkal kiegészített nagykuratóriumban viszont elbukott. A sikertelen választást követő egy évben három elnökválasztási fordulót is tartott a kuratórium, ezeken azonban Such nem vett részt, a politikai pártok delegáltjai pedig egyik jelöltet sem támogatták, így egyik esetben sem sikerült rádióelnököt választani.

Such ötödjére pályázott újra, miután a nagykuratórium civil delegáltjainak lejárt a mandátuma, és új testület állt össze. A politikai pártok delegáltjai az előzőhöz hasonlóan megszavazták, a nagykuratórium tagjai pedig nagyon szoros - és utána még hónapokig vitatott - szavazással, de szintén támogatták.

Such az elnöksége alatt teljesen átalakította a Magyar Rádiót, új főszerkesztőket nevezett ki, számos műsort megszüntetett. A leglátványosabb változás a Petőfi Rádió áthangolása volt, amelyet egy fiatalokat megcélzó, könnyűzenei adóvá alakítottak át, valamint csoportos létszámleépítés keretében az első évben elküldött több mint háromszáz embert. Bozóki szerint Such határozott vezető, aki tudja, mit akar, jellemző rá a gazdasági racionalitás, és utálja a pazarlást, "teljesen szemben állt a posztkommunista vállalati berendezkedéssel".

"Évtizedek óta nem nyúltak a sem a műsorokhoz, sem struktúrához, sem a szervezethez, sem az épületekhez" - mondta Such. Olyanná akarta tenni a közrádiót, ahogy egy közrádiónak 2006-ban ki kellene néznie. A fő irányvonal a gazdasági fenntarthatóság és az adók világos pozicionálása volt.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Sólyom László köztársasági elnök fogadja a rádióelnököt 2006-ban

"Kellemesen csalódtunk benne, egy magyar BBC-t akart" - mondta Such tevékenységéről egy akkori rádiós műsorvezető. Szerinte Such sok munkát várt el, markáns nézeteket vallott, de mindenkit meghallgatott, mielőtt valamilyen döntést hozott. "Amerikai típusú vezető, mindig elegáns, ha farmer van rajta, akkor is" - mondta, hozzátéve, hogy a modora rideg, de egy kedves gesztussal vagy egy jól odatett poénnal ezt fel szokta oldani.

Az átalakítások után a Petőfi rádió hallgatottsága meredeken emelkedni kezdett, 2007 és 2008 között a fiatal korosztály körében majdnem meghétszereződött. Az arculatváltás után kisebb mértékben, de a Kossuth rádió hallgatottsága is emelkedett.

175 millióval lógnak neki

2008-ban lecserélődtek a rádió kiskuratóriumának tagjai, az új delegáltak pedig sokat kritizálták Suchot. Volt olyan kuratóriumi tag, aki az [origo]-nak arra panaszkodott, hogy a makacssága miatt nehéz volt vele együtt dolgozni, mert folyamatosan "lekezelte" őket, leginkább azonban a munkaszerződése alapján neki járó prémiumot kifogásolták. A szerződés ugyanis tartalmazott egy olyan kitételt, miszerint a rádió pénzügyi helyzetétől függően Such fizetése csökkenhetett vagy nőhetett is. 2008-ban még veszteséges volt a rádió, de 2009-re már 187 milliós pozitív szaldóval zárták az évet. Mivel javult a rádió pénzügyi helyzete, Such fizetése meredeken emelkedni kezdett, a kuratórium azonban nem volt hajlandó kifizetni a pénzt, így Such jelenleg is 175 millió forint elmaradt prémiumot követel a rádiótól.

Ezt az összeget a rádió kuratóriumának szocialista és fideszes tagjai is sokallták, végül pedig pert indítottak azért, hogy bíróság mondja ki a szerződés vonatkozó részének semmiségét. "Számtalan kezdeményezést tettem arra vonatkozólag, hogy állapodjunk meg peren kívül, a nullát viszont nem tartom reálisnak" - mondta a szerződéséről Such. Szerinte az nem izgat senkit, ha valaki milliárdos veszteségeket csinál az általa vezetett cégben, de ha az eredményes működés után "fel akar venni plusz tízmillió forint fizetést, akkor kitör a világbotrány", ezt pedig kifejezetten károsnak tartja.

2010-ben már senkinek sem kellett

A 2010-es rádióelnöki újraválasztását mégsem a szerződésével kapcsolatos problémák akadályozták meg. A törvény szerint Such mandátumát egy alkalommal pályázat nélkül is meghosszabbíthatták. Ő el is indult a tisztségért, a kuratórium politikai delegáltjainak kétharmada pedig támogatta az újrázását. A fideszesek azonban tartózkodtak.

Erre hivatkozva végül Such a nagykuratóriumi szavazás előtt visszalépett a jelöltségtől. Ezt akkor, a kuratórium tagjainak küldött levelében azzal indokolta, hogy a tisztséget csak a mértékadó politikai erők támogatása mellett lehet és érdemes betölteni. "A jó tulajdonságaim közül az egyik biztosan az, hogy jó viszonyban vagyok a realitásokkal. Értelmetlen olyasmit csinálni, ami nem vezet sehová. Egy kétharmaddal országgyűlési választásokat nyert párttal szemben rádióelnöknek lenni mi értelme van?" - mondta a 2010-es eseményekről Such.

Fotó: Szabó Pál
"Jó viszonyban vagyok a realitásokkal"

"Senkinek nem állt érdekében megválasztani" - mondta egy fideszes forrás arról, hogy miért nem támogatták Suchot. Szerinte a 2006-os helyzettel ellentétben 2010-ben, a választások előtt nem akartak háttéralkukat kötni a szocialistákkal, és nem voltak érdekeltek egy kompromisszumos jelölt állításában. Egy akkori kuratóriumi tag szerint az MSZP sem volt megelégedve Suchhal, de végül támogatták a jelölését, mert azt akarták, hogy a rádiónak "jogfolytonos vezetése" legyen, és még mindig jobban örültek volna neki, mint egy Fidesz által választott elnöknek.

A filmezés nem jött be neki

A rádióelnökségről való leköszönése után azonban váratlan ajánlatot kapott: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetője felkérte négy filmstúdiója, a Dialóg Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft., az Objektív Filmstúdió Kft. és a Budapest Filmstúdió Kft. élére. "Indirekt elismerése volt annak, hogy a Fidesz nem volt rossz véleménnyel a rádióelnökségéről" - mondta a kinevezésről egy fideszes forrás. Such nem rajongott az új posztért. "Ez egy befejező munka volt" - mondta arra utalva, hogy a filmstúdiók a felszámolás peremén álltak, a posztja pedig jórészt csődgondnoki feladatokat jelentett. "Nem volt kielégítő pozíció, de nem volt abban a helyzetben, hogy válogasson" - mondta egy ismerőse.

Kövér hosszú távra tervez vele

"A nyár elején vetődött fel" - mondta Such, amikor a főigazgatói posztról kérdeztük. Több ismerősét is meglepte a kinevezés, és hogy Such elvállalta a posztot. Volt, aki azt mondta, hogy szerinte ezzel ő "felvállalja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét", más azonban úgy látta, hogy neki van esélye arra, hogy egy esetleges kormányváltás után is a helyén maradjon. Az [origo] információja szerint Kövér Lászlónak kifejezetten az volt a szándéka, hogy olyan embert nevezzen ki főigazgatónak, akit nem fognak másnapra leváltani, ha már nem a jelenlegi kormánypártok fogják adni a többséget.

Such azt mondta, "ha sikerül egymásra találnunk a hivatallal, akkor én nem négy évre gondolom ezt a posztot". Szerinte Kövér nem kíván olyan szinten belenyúlni az apparátusba, hogy egy esetleges kormányváltás esetén, erre való hivatkozással a politikai zsákmányszerzés eluralja a hivatalt, ott ugyanis mindeddig nem volt szokás, hogy a kormányváltásokat követően a vezetőket lecserélik, és Kövér sem kíván ezen a gyakorlaton változtatni.

Egy fideszes forrás szerint Kövér hosszú ideig kereste a megfelelő embert a posztra, Suchnál viszont nem lehetett volna jobbat találni. "Független, el tudja vezetni a szervezetet, egy közbeszerzés sem lesz majd vitatható" - mondta, hozzátéve, hogy a cél az, hogy miközben a politikusok végzik a dolgukat, ő rendben csinálja a saját dolgát.