Jobb ez, mint mindennap üres hassal tévézni

Tiszaigar, Szilágyi László polgármester, riport, közmunka, start program
Vágólapra másolva!
Jetilábnyomot vágnak, húsgalambot tenyésztenek, gigantikus adventi koszorút építenek a tiszaigariak, akik meglepő találékonysággal zsebelik be a közmunkáért járó állami támogatásokat. A polgármester kreativitását a programra panaszkodók is elismerik, sőt, sokan járnak át a szomszéd falvakból is, hogy munkát kapjanak. Az ötleteket a csóróság adta, aki szeret dolgozni, az örül nekik, a piásoknak pedig ott a büntetőbrigád.
Vágólapra másolva!

Öt-hat láthatósági mellénybe öltözött férfi sürgölődik szalmabálákat pakolva egymás mellé Tiszaigar szélén. A bálákat köralakba rendezik, ezekre nagy fenyőgallyakat rögzítenek, a kör négy pontjára pedig aranyszínűre festett olajoshordókat emelnek fel. Nem sokkal később a falu címerével felmatricázott platóskocsi érkezik, hungarocellből készült gyertyalángot, csengettyűt és masnit hozott a hatalmas koszorúhoz. A láthatósági mellényes emberek közmunkások, a szalmabálákból és olajoshordókból pedig hatalmas adventi koszorút építenek a közelgő ünnepre. A díszeket is egy festőként dolgozó munkás készítette az alkalomra.

Az ötlet a polgármestertől, a harmincas évei elején járó Szilágyi Lászlótól származik, aki az RTL Klub Fókusz című műsorában tavaly látott egy tudósítást az ország legnagyobb adventi koszorújáról, és elhatározta, hogy az idén Tiszaigaron lesz a legnagyobb koszorú.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Készül az óriás adventi koszorú (További képekért kattintson a fotóra!)

Nem ez az első ambiciózus cél, amit a korábban falugazdászként dolgozó polgármester megpróbál elérni a közel kilencszáz fős településen. A vezényletével működő közmunkaprogramra még a környező falvakból, városokból is átjárnak az emberek dolgozni, a szomszédos települések polgármesterei pedig rendszeresen átosonnak ellesni, hogyan tudnák ők is értelmesen elkölteni a pénzt, amit közmunkára kaptak a kormánytól. Leleményessége miatt néhány hete még Pintér Sándor belügyminiszter is kitüntette a polgármestert, amiért a falu mind a hét állami közmunkaprogram-lehetőséget kihasználta.

Óriásnyulak, húsgalambok, jetinyomok és gyíkok

"A csóróság vitt minket rá" - magyarázta kreativitásukat a polgármester. Szerinte más falvakban, teljesen érthető módon, azt csinálták, hogy a lepukkant majorsági épületeket felújították, és belevágtak valami hagyományos mezőgazdasági munkába. Tiszaigaron erre nem volt lehetőség, mert nem volt ilyen épülete a falunak, a nulláról kellett kezdeni mindent. Így találta ki, hogy különlegesebb állatokat tartsanak: nyulakat, fácánokat és húsgalambokat.

Az undorító városi galambok emlékét idéző kövér húsgalambok nem túl étvágygerjesztőek, de a tiszaigari galambászok szerint sokkal jobb és egészségesebb a húsuk, mint a többi szárnyasé. Egyelőre helyben szeretnék őket felhasználni, már csak azért is, mert a közmunkaprogramban megtermelt javakat nem szabad értékesíteni, de később, ha lehetőségük lenne rá, a környező települések szociális és egészségügyi intézményeinek adnák el a galambhúst.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Húsgalambok közmunkában (További képekért kattintson a fotóra!)

A nyúlketrecbe toppanók felé Ernő, Imi és Dezső nyújtogatják a nyakukat, néhány méretesebb nyúlnak ugyanis nevet is adtak a gondozóik után. A nyúltenyésztést két nyugdíj környékén álló férfi viszi, mindketten elvesztették a munkájukat. Egyikük annyira megszerette a nyúltenyésztést, hogy képes a kis robogójával a szomszéd faluból átjárni Tiszaigarra. Az arborétum területén levő önkormányzati méhészet kaptáraiban jövőre már száz család termeli majd a mézet - magyarázta nagyratörő terveiket a méhészetet vezető, Gyurcsány becenévre hallgató, a volt miniszterelnökre tényleg nagyon hasonlító középkorú férfi.

A közmunkások építették fel - uniós pályázati pénzből - a falu új játszóterét is, amit jetilábnyom formájú térkövek borítanak. A polgármester ugyanis drágállotta az áruházakban kapható térköveket, ezért az interneten elolvasta, hogyan kell térkövet gyártani, rendelt formákat, és már kezdődött is munka. Gyíkformájú térköveket is csinálnak, de a buszmegállóhoz hagyományosabb stílusú térköveket is készítettek.

Vissza a téeszekhez

Szükség volt a programokra, mert a környéken sehol nincsen munkalehetőség - mondja a polgármester. A faluban csak két mezőgazdasági vállalkozás működik - az egyiknek a tulajdonosa a polgármester édesapja -, de egyik cég sem tud minden embernek munkát adni. Komoly befektetőre nem számítanak, és nincs egy nagyobb város sem a környéken, ahol a helybeli álláskeresők munkát találhatnának.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A térköveket is maguk gyártják (További képekért kattintson a fotóra!)

Hosszú távon nem megoldás az államilag támogatott közmunkaprogram, de lendületet adhat ahhoz, hogy kipróbálják a szociális alapon működő termelőszövetkezetet - mondja a polgármester, aki azt tervezi, hogy a felesleg értékesítéséből származó összeget visszaforgatja majd a falu gazdaságába, és így akár az egész település önfenntartóvá válhatna.

Büntetőbrigád a közmunkában

"Legalább történik valami" - mondja a falu Aladdin nevű kocsmájában a közmunkaprogramról egy férfi, aki ennek ellenére egyáltalán nem olyan lelkes, mint Pintér Sándor és a polgármester. Ő is részt vett a programban, de inkább kiszállt belőle, mert nem tudta elviselni, hogy olyanok parancsolgatnak neki, akik két évfolyammal alá jártak az általános iskolába, és még szakképesítést sem szereztek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Szilágyi László polgármester (balra) kreativitását még a kritikusai is elismerik
(További képekért kattintson a fotóra!)

A munka nem konfliktusmentes. Elviselhetetlen a sokszor nagyon kemény fizikai munka hidegben és kánikulában - mondta egy közmunkás nő. "Nincsenek tekintettel arra, aki néha nem képes a fizikai munkavégzésre. Nincs lehetőség a pihenésre, mert állandóan ellenőriznek minket, és akkor is dolgoztatják az embert, ha éppen menstruál."

A kocsmában azt is pletykálják, hogy a polgármesterhez köthető mezőgazdasági vállalkozás földjein alkalmanként közmunkásokat is dolgoztatnak. Egy helyi vállalkozásban dolgozó férfi pedig azt meséli, hogy egy közelben építkező hollandnak segítettek a közmunkaprogram keretében vásárolt gépekkel elvégezni néhány munkát, amiért aztán zsebbe kapták a pénzt. "Mindig vannak irigyeink, és helyi vállalkozók érdekeit is sértjük" - mondta erre a polgármester, és elmesélte, hogy a gépeket minden esetben szerződéssel, órabérért adják kölcsön a hollandoknak és mindenki másnak, aki kéri - persze olcsóbban, mint a vállalkozók. A másik vádra a polgármester azt mondta, hogy a helyi mezőgazdasági cégek évtizedek óta segítenek a falunak havat takarítani vagy szalmabálát szállítani a közintézmények fűtéséhez. Cserébe a falu segít a cégeknek a földmunkában vagy minden egyéb dologban, amire éppen szükségük van.

Bár a szabadságok ugyanúgy járnak a közmunkásoknak is, mint a rendes munkavállalóknak, többen mondták, hogy vannak kivételezettek, akiket elengednek korábban, míg másokra pikkelnek. A munka sem oszlik el egyenlően, a csókosokat olyan helyre küldik, ahol gyakorlatilag nem kell semmit csinálni - mondta egy másik tiszaigari férfi. A buszmegállóban ácsorgó nő pedig azt mondta, hogy a munkavezetők rászálltak, és ezért közös megegyezéssel kikerült a programból.

A programban működik egy büntetőbrigádnak nevezett csoport azok számára, akik beszólnak, késnek vagy esetleg italoznak munka közben - meséli a polgármester. A büntetőbrigádban nem a kellemes díszkészítéssel foglalkoznak, hanem sokkal keményebb munkákat végeznek, például követ törnek.

Kigazolták a portákat

A polgármester szerint a közmunkaprogram a falubéliek mentalitására is hatással volt. "Behozták a hatalmas tököket, és azzal büszkélkedtek" - mondja a polgármester, aki állítja: a korábban gazzal benőtt, elhanyagolt portákon is elkezdtek komolyabban háztájizni. Ráadásul amióta elindult a közmunka, jóval kevesebben kérnek rendkívüli segélyt, mint korábban. A polgármesternek és a közmunkaprogramban részt vevőknek is az alacsony bér és a rugalmatlan fizetések a legnagyobb szívfájdalma. Azt szeretnék, hogy akinek szakmája van, és szakmunkát végez, kapjon egy kicsivel több pénzt, mint a segédmunkások.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A különleges munkák mellett azért gallyazás és sepregetés is van a startprogramban
(További képekért kattintson a fotóra!)

A közmunkásokat brigádvezetőként irányító Illés Róbert szerint, aki egyben a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője, "jobb ez az egész, mint mindennap üres hassal tévézni". Szerinte a legnagyobb elismerés az, amikor a kisgyerekeivel végigsétál hétvégén a megújuló faluban, és megkérdezik tőle: "Apu, ezt is ti csináltátok?"