Fenntartja keresetét az EB a bírák nyugdíjazása miatt

Nem érdekli az Európai Bíróságot, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák korkedvezményes nyugdíjkorhatáráról szóló intézkedéseket.

A bírák nyugdíjazása ügyében az Európai Bizottság fenntartja a keresetét Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt, annak ellenére, hogy a magyar alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket.

Az Európai Unió Bíróságának eljáró tanácsa hétfőn tárgyalta Luxemburgban az ügyet. A brüsszeli bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. Fehér Miklós, a magyar igazságügyi tárca képviselője azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérve, hogy egyfelől az alkotmánybírósági döntés megszüntette a vitatott rendelkezéseket, másfelől pedig azok a rendelkezések egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.

A parlament tavaly fogadta el azokat az új szabályokat, amelyek 62 évre szállították le a bírák általános nyudíjkorhatárát, és kötelezővé tették a nyugdíjba vonulásukat. Az Alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek találta a törvényt, amely ezt elrendelte. A kormány szeptember elején nyújtotta be új javaslatát, amellyel rendezni kívánják a kérdést.

A nyugdíjazás miatt több száz bíró vesztette el hivatalát, közülük sokan peres eljárást kezdtek. A beadott módosító indítvány sokuk indítványát okafogyottá tette, de kérdés, hogy a többiekkel, illetve azokkal, akiket a munkaügyi bíróság már vissza is helyezett hivatalukba, mi lesz.

A bírák nyugdíjazásáról szóló összes cikkünket itt olvashatja.