Orbán: Kirúgták a hónunk alól a mankót

Orbán Viktor szerint elhúzódó válságkezelésre kell számítani Európában, és "legnagyobb reményünk, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza az országot". A miniszterelnök szerint nem akkor lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Orbán Viktor a nagykövetek előtt arról is beszélt, hogy nem szabad elengedni az államadósságot, mert Magyarország már most is "a veszélyzónában van".

"A történelem kirúgta a hónunk alól azt a mankót, amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők" - jelentette ki Orbán Viktor szerdán a nagyköveti értekezleten.

A miniszterelnök szerint nem attól lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez az eddiginél sokkal kreatívabb munkát igényel a magyar külügyi állománytól - jelentette ki.

A kormányfő beszélt arról is: az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új típusa, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.

Hold-stratégiának hívja a brüsszeli válságkezelési tervet

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta a magyar nagyköveti értekezleten részt vevő misszióvezetőknek, hogy a következő egy-két évben munkájukat sikertelen, elhúzódó európai válságkezelési közegben kell végezniük. Az európai válság kezelésére kidolgozott brüsszeli megoldástervezetről úgy fogalmazott: "gyakori a pártpolitikai harcosok világában, hogy amikor szembesülünk egy problémával, ami vagy kényelmetlen, vagy nem tudjuk, hogy kellene megoldani, vagy tudjuk, hogy kellene megoldani, de valamilyen okból úgy látjuk, nincs eszközünk, hogy megoldjuk, akkor legjobb azt félretenni, és el kell kezdeni beszélni a Holdról, a holdutazásról vagy a Marsról".

Orbán szerint a brüsszeli válságkezelési dokumentumban lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, "a jóisten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia" - mondta. A kormányfő szerint "a legnagyobb reményünk", hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza az országot. A magyar válságkezelés más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem - fogalmazott.

Hangsúlyozta, a közép-európai is sikeresebb válságkezelés, mint a nyugati, a lengyelek, csehek és szlovákok kiugróan sikeresek, és Magyarországnak jó esélye van arra, hogy csatlakozzon hozzájuk. A másik három ország jelenleg azért áll jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és "ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik" - mondta.

Magyarország a veszélyzónában

Orbán Viktor miniszterelnök szerint meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés miatt az államadósság ismét növekedésnek induljon, ez a magyar érdekekkel szemben álló fejlemény lenne.

Szerinte Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését. Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a "reménytelen kategória"; 70 százalék felett van a "veszélyzóna", Magyarország itt áll - mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az alatti államadósság biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot - emelte ki.

Nem nagymellénnyel kell képviselni a magyar válságkezelést

A tehermegosztás politikája nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről beszélnek külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar értelmezési keretet - mondta Orbán. A kormányfő szerint mivel az ország sikere nem átütő, nem nagymellénnyel kell képviselni a magyar válságkezelést, de kellő öntudattal vissza kell verni azokat a kísérleteket, amelyek válságkezelésünk fontos elemeit érintik.

Beszédében szólt továbbá arról is, hogy azokat a - például a Nemzetközi Valutaalap részéről felmerülő - esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni. "Kétszer 1800 milliárdot szedtünk be három év alatt, nem lehetett megúszni a konfliktust. Valakinek ez a pénz hiányzott a bevételi sorból, ez kellemetlen érzés lehetett" - mondta Orbán, aki szerint már érik egy következő hasonló összecsapás a rezsi-szolgáltatások nonprofittá alakítása miatt. A kormányfő szerint az energiatermelést ugyan nem lehet nonprofittá tenni, de az elosztását, legalább lakossági szinten igen, és ebből biztosan konfliktus lesz.