Ingyenlaptoppal csábítják a bukott felvételizőket

Vágólapra másolva!
Ingyenlaptoot, ingyenközlekedést, sőt két félévnyi ingyenoktatást is elérhetnek a pótfelvételiző diákok, így versenyeznek ugyanis értük egyes főiskolák és egyetemek. Összegyűjtöttük, hogyan csábítják a fizetős felsőoktatásba a felvételin hoppon maradt diákokat.
Vágólapra másolva!

Már csak péntekig lehet jelentkezni az egyetemi, főiskolai pótfelvételikre, amelyeken a szeptemberben induló képzésekre azok juthatnak be, akiket egyetlen képzésre sem vettek fel a július 24-én zárult általános eljárásban, vagy nem is jelentkeztek. A pótfelvételin csak egy helyre lehet kérelmet beadni, a meghirdetett képzések pedig csak önköltséges formában indulnak.

A kisebb főiskolák és egyetemek kemény versenyt folytatnak a leendő hallgatókért. A Kaposvári Egyetem honlapján például az olvasható, hogy az első 75 pótfelvételizőnek az első évi teljes tandíját elengedik, de 60 százalékos kedvezményre számíthatnak azok is, akik az első 150 jelentkező között vannak. A pótfelvételizők közül harmincan ingyenlaptopot kapnak tanulmányi eredményeiktől függően, ingyenes nyelvi képzésre járhatnak, majd ingyenesen tehetnek nyelvvizsgát, kollégiumi kedvezményt vehetnek igénybe, illetve a pótfelvételizők között tíz darab ingyenbérletet is kisorsolnak a kaposvári tömegközlekedésre.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Diákok a felvételi ponthatárok kihirdetésekor Budapesten

Zalaegerszegen az önkormányzat kifizeti az összes pótfelvételiző első éves tandíját, a város alpolgármestere szerint azért, mert a Nyugat-magyarországi Egyetem Gépészeti és Mechatronikai Intézetének keretében Zalaegerszegen folyó mechatronikai mérnöki képzés kiemelt jelentőségű a város számára. Az egyetemen egy félév 175 ezer forintba kerül. Jó tanulmányi eredmény elérése esetén a költségtérítéses hallgatók az első két félév teljesítése után átkerülhetnek az államilag támogatott kategóriába, így később sem kell térítési díjat fizetniük - mondta az alpolgármester az MTI-nek.

VV Shadival reklámoz az ÁVF

Az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF) alacsony pontszámaival csábít: itt az alapszakokra már 240 ponttól be lehet kerülni, de akinek 381 pontja van, ötvenszázalékos tandíjkedvezményt kaphat, aki pedig 421 pontot ért el, ingyen kezdheti meg tanulmányait a főiskolán. Az ÁVF a Facebook-oldalán bemutatja a főiskola ismert diplomásait, köztük az Éden Hotel műsorvezetőjét, Horváth Évát, a valóságshow-szereplő VV Shadit, valamint a Barátok közt egykori Tildáját, Szabó Erikát is. Az iskola honlapján arra is felhívják a figyelmet, hogy a pótfelvételizőknek nem kell aláírniuk a röghöz kötés néven elhíresült hallgatói szerződést. Bár ez reklámnak jó, alapvetően a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóknak egyébként sem kell aláírniuk a hallgatói szerződést.

A Gábor Dénes Főiskola ingyenes tananyagot, a pótfelvételi eljárás ötezer forintos díjának elengedését kínálja, de az előnyök közötti felsorolásban az iskola honlapján a diákhitel is szerepel, holott azt bárki felveheti. "Természetes, hogy mindenki harcol a hallgatókért, ezért különböző kedvezményeket próbálnak biztosítani a főiskolák. Mi leginkább azokkal az iskolákkal versenyzünk, amelyek hozzánk hasonlóan mérnök-informatikus, gazdaságinformatikus, műszaki menedzser illetve gazdálkodási és menedzsment szakokat indítanak" - mondta az [origo] kérdésére Tuschák Éva, a Gábor Dénes Főiskola marketingigazgatója, aki épp a főiskolai nyílt napra igyekezett.

A Zsigmond Király Főiskola azzal hirdeti magát, hogy végzett hallgatóinak átlagfizetése az 5. legmagasabb Magyarországon, valamint azzal, hogy az itt diplomázók 97 százaléka három hónapon belül elhelyezkedik.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A nagy egyetemek - köztük az ELTE, a Corvinus és a Budapesti Műszaki Egyetem - láthatóan nem erőlködnek, hogy további diákokat gyűjtsenek. A július 24-én kihirdetett felvételi ponthatárok alapján a legmagasabb pontszám a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakához kellett, 482 pontra van szükség. A jelentkezők száma alapján a legnépszerűbb kar az ELTE bölcsészkara volt, ahol nem volt ritka a 400 feletti ponthatár, az állami finanszírozástól szinte teljesen megfosztott jogászképzés kevés ingyenes helyére pedig volt, ahol 467 pont kellett. Idén a gépészmérnök szak volt a legnépszerűbb: a BME-n a költségtérítéses képzésre való bejutáshoz is 400 pontra volt szükség.

Egyetemi tévéreklám

Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jövőre a nagy egyetemeknek, így az ELTE-nek, a Corvinusnak és a BME-nek is intenzíven be kell szállnia a hallgatókért folytatott versenybe. "Az ELTE-nek idén is volt tévés reklámja, a Corvinus rádióban hirdetett. De tény, hogy a jövőben még jobban kell versenyezni a diákokért. Az ELTE például az elmúlt húsz év legnagyobb irányváltására kényszerül majd" - mondta Mezey, aki egyben az ELTE rektora is.

Az egyetemek és a főiskolák finanszírozásával kapcsolatban azonban van még néhány bizonytalansági tényező Mezey szerint. Ilyen például az, hogy akik önköltséges képzésre jelentkeztek, befizetik-e egyáltalán a tandíjat. "Az önköltséges képzés bizonytalanságot hoz az egyetemek és főiskolák életében, hiszen a tapasztalok szerint az önköltségre jelentkezők 10-25 százaléka lemorzsolódik a beiratkozási időszakban. Bizonytalan az is, hogy szeptembertől mekkora összegből gazdálkodhatnak az egyetemek, főiskolák, ugyanis, ami eddig állami támogatás, normatíva volt, az most ösztöndíj lesz, de az elfogadott költségvetés alapján a magyar felsőoktatás 23 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap" - mondta az [origo] kérdésére.

Teljesen átalakul a felsőoktatási támogatás

A felsőoktatás támogatását az idei költségvetésről szóló törvény határozza meg - közölte az [origo]-val dr. Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár. Normatív támogatás lehet a hallgatói juttatás, amely a központi költségvetés szerint hallgatónként 119 ezer forint lehet évente. Ezen felül az egyetemek képzési támogatást, tudományos célú támogatást, fenntartói támogatást és egyéb támogatást is kérhetnek - derült ki az államtitkár válaszából. "A szeptember 1-je után új belépő ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók után az állam a hallgatói ösztöndíjszerződésben rögzített összeget téríti az intézménynek" - közölte. Az új finanszírozási rendszert várhatóan ősszel fogadják el az új felsőoktatási törvénnyel és a jövő évi költségvetéssel összhangban.


A kormány januárban hozta nyilvánosságra az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek intézmények közötti felosztását, illetve a képzések költségeit. Ez alapján félévente 150 ezer és egymillió forint közötti összeget kell szeptembertől fizetniük azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akik nem kerülnek be az állami ösztöndíjasok közé. Szeptembertől a legnépszerűbb szakok állami finanszírozását vágták vissza leginkább: gazdasági képzésre összesen 250 ingyenes hely jut, jogot pedig csak két budapesti egyetemen lehet majd állami támogatással tanulni. Az idén tízezerrel kevesebb ingyenes hely van az alap- és az osztatlan képzésben.

Az alapítványi főiskolák már január óta nem kapnak állami támogatást, ezért nagyrészt a hallgatóktól beszedett tandíjból tudják fenntartani magukat. A felsőoktatási rendszer átalakítása azt célozza, hogy megszűnjön az a fajta túlképzés, amely miatt túl sok az olyan diplomás, aki nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon - mondta az [origo] kérdésére az oktatási államtitkárság egyik, a neve elhallgatását kérő munkatársa. "Piaci verseny van a főiskolák és egyetemek között, ez természetes. Az, hogy hányan jelentkeznek, egyfajta szavazat a diákok és persze a szülők részéről, ez pedig meghatároz egy rangsort" - mondta.

400 szakirány

A pótfelvételi eljárásban több mint 400 szakirányra lehet jelentkezni a különböző felsőoktatási intézmények költségtérítéses helyeire. Azokon az önköltséges képzéseken, amelyeket már az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 24-én meghatározott ponthatárnál.

Ha az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál, azaz alapképzési szakoknál, egységes, osztatlan képzéseknél 240, felsőfokú szakképzésnél 140 pontnál.

A felsőoktatási pótfelvételi jelentkezést be lehet nyújtani elektronikus úton, a Fevi.hu honlapról elérhető e-felvételi szolgáltatás keretében, előzetes regisztráció után, augusztus 10-ig. A pótfelvételi eljárási díj - 5000 forint - banki átutalással, illetve bankkártyával fizethető.