Legyűrhetetlenek a szívózó ír hatóságok

Két ország hatóságai hadakoznak miatta évek óta, és már Európa legbefolyásosabb politikusait is érdekli annak az ír férfinak az ügye, aki tizenkét éve elgázolt két gyereket Leányfalun, de a büntetést megúszta. A gyerekek apja még mindig harcol azért, hogy börtönbe kerüljön a gázoló, bár az ír hatóságok lezárták az ügyet. Egy hasonló ügyekkel foglalkozó jogász szerint meglepő, hogy ennyit lacafacáznak az írek, és nem sok remény van a fordulatra.

Nem akar beletörődni a Leányfalun 2000-ben elgázolt két kisgyermek édesapja, hogy az ír igazságszolgáltatás végső döntése szerint Francis Ciarán Tobin büntetlenül fogja megúszni a halálos gázolást. Az apa az ír legfelsőbb bíróság kiadatást elutasító döntése után kétségbeesésében Írországba utazott, hogy személyesen próbáljon elérni valamit.

Tóth István, a család ügyvédje az [origo]-nak azt mondta, az édesapa csütörtökön dublini sajtótájékoztatón bejelenti, hogy perújítási kérelemmel fordulnak az ír hatóságokhoz. Az ügyvéd szerint számos olyan okirat van a birtokukban, amellyel igazolják, hogy a sértett fél bizonyítékait korábban nem fogadta be az ír igazságszolgáltatás.

Az ügyet vizsgáló bírósági tárgyalásokon többször szerettek volna megjelenni, hogy ezeket személyesen is bemutassák, de azok időpontjáról nem kaptak semmilyen tájékoztatást. Tóth István szerint a sértettek jogait semmibe vették az ír bíróságok, perújítási kérelmüket a napokban nyújtják be. Minden bizonnyal a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához és a luxemburgi Európai Bírósághoz is fordulnak - mondta az ügyvéd.

Eltávolítaná a bírákat az édesapa

Botrányos döntéseket hozott az eljáró ír bíróság a tizenkét évvel ezelőtti, két kisgyermek halálát okozó leányfalui gázolás felelősének ügyében - mondta csütörtök délután a gyermekek édesapja, Zoltai Bence, aki az ír fővárosban tett sajtónyilatkozatában ismertette a 2000. április 9-én, Leányfalun történt szerencsétlenség és az azóta lezajlott igazságszolgáltatási eljárások hátterét. Zoltai kijelentette: az ír legfelsőbb bíróság "számos hihetetlen okra" hivatkozva hozta meg döntését, és arra kérte az ír sajtót, hogy segítsék az ügyben eljáró ír bírák távozásának kikényszerítését. (MTI)

Tizenkét éve tart az eljárás

Francis Ciarán Tobin egy ír biztosítótársaság munkatársaként három évig dolgozott Magyarországon. 2000 tavaszán ütött el egy öt- és kétéves gyermeket Leányfalun. A halálos balesetet okozó férfi - mivel nem volt őrizetben, és az útlevelét sem vették el - 2000 novemberében elhagyta az országot, két évvel később távollétében ítélték három év szabadságvesztésre, amelyet később másodfokon 18 hónapra csökkentettek.

A magyar hatóságok régóta próbálták elérni a férfi kiadását, de hiába adtak ki ellene európai elfogatóparancsot. Pedig Tobin 2011 novemberében őrizetbe vonult, hogy kevesebb időt kelljen Magyarországon leülnie, ha átadták volna Magyarországnak. A múlt kedden azonban az ír legfelsőbb bíróság jogerősen úgy határozott, nem adják át. A döntést többek közt azzal magyarázták, hogy a baleset idején hatályos ír jogszabály értelmében csak akkor lett volna lehetőség az átadásra, ha Tobin megszökött volna (a baleset még az európai elfogatóparancsról szóló jogszabály elfogadása előtt történt).

Francis Ciarán Tobin és felesége a dublini bíróság épülete előtt

Magyarország előbb Tobin kiadását kérte az ír hatóságoktól, majd 2009 őszén, már az EU-s szabályoknak megfelelően bocsátották ki az európai elfogatóparancsot. Erről az ír bíróságnak elvileg 60 nap alatt döntenie kellett volna, de a tárgyalást számtalanszor elhalasztották, így végül majdnem három évig tartott az eljárás.

A nemzetközi jogász nem bízik a kiadatásban

Az [origo] által megkérdezett nemzetközi jogász szerint meglehetősen szűk a magyar család és az állam mozgástere is. Az egyebek mellett nemzetközi joggal, így kiadatási eljárásokkal is foglalkozó Bátki Pál ügyvéd úgy látja, nem lehet mit kezdeni az ír bíróság azon értelmezésével, miszerint a menekülés akkor valósulhat meg, ha már megszületett az ítélet, Francis Ciarán Tobin pedig még a magyarországi bírósági eljárás kezdete előtt távozott az országból.

Az európai elfogatóparancs lejártáig úgy kerülhetne a magyar hatóságok kezére Tobin, ha elhagyja Írországot, és az aktuális tartózkodási helyén, egy másik uniós tagállamban pedig őrizetbe veszik - mondta az ügyvéd, aki hozzátette, semmilyen jel nem mutat azonban arra, hogy ez bekövetkezik. Bátki Pál szerint Tobin hazájában is letölthetné a büntetését, ehhez azonban saját, az ír és a magyar állam hozzájárulása is szükséges lenne.

A legfőbb ír fellebbviteli fórum egyebek közt azzal is érvelt Tobin ügyében, hogy fordított esetben magyar állampolgár sem lenne kiadható Írországnak. Bátki Pál viszont úgy véli, Magyarország automatikusan, különösebb akadály nélkül kiadta volna saját állampolgárát. Az ügyvéd azt mondta, nincs is tudomása a közelmúltból hasonló, problémás esetről bármilyen kiadatás kapcsán Magyarország esetében.

Mit jelent az európai elfogatóparancs?

Az európai elfogatóparancs az uniós tagállamok közötti hosszadalmas kiadatási eljárásokat helyettesíti egyszerűsített bírósági eljárással. Alapja a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elve. Az európai elfogatóparancsról szóló jogszabályt 2002-ben fogadták el, azóta minden tagállamban alkalmazzák. Az igazságügyi minisztériumok közt zajló kiadatási eljárással szemben az európai elfogatóparancs bírák között zajló eljárás, amelybe a politika elvileg nem avatkozhat bele. Az egyik tagállam bírósága által kiállított parancs az Európai Unió egész területén érvényes, az átadást nem lehet megtagadni az állampolgárságra hivatkozva (több országnak emiatt az alkotmányát is módosítania kellett).

Európai ügy lett belőle

A dublini döntés után Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyanis levélben fordult Alan Shatter ír igazságügyi miniszterhez és Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alapvető jogokért felelős biztosához. A miniszter egyebek közt kifogásolta, hogy nem vonják felelősségre Tobint, illetve arra kérte az uniós biztost, fontoljon meg minden lehetséges eszközt, hogy hatékony lépéseket tehessenek az uniós jog keretei között, és így a jövőben ne fordulhasson elő ilyen eset.

Navracsics és Reding egy korábbi EU-s találkozón

Reding már szerdán válaszolt Navracsics levelére, és találkozót kezdeményezett az ír és a magyar hatóságok között annak megbeszélésére, hogy mi okozta az európai elfogatóparancs "egyértelműen rossz működését" az ír gázoló ügyében. Az alapjogi biztos szerint a Bizottság számára "a legnagyobb mértékű fontossággal bír", hogy az európai elfogatóparancsot az összes tagállam hatékonyan alkalmazza, ami "magas szintű kölcsönös bizalmat követel meg a tagországok jogrendszere között".

"Én most optimista vagyok, talán sikerül megoldást találni" - mondta Navracsics csütörtökön az MTI-nek. A miniszter szerint a személyes tárgyaláson is megpróbál majd puhatolózni, van-e még mozgástér a konkrét ügyben, vagyis van-e mód arra, hogy Tobin mégis letöltse büntetését. Azt ugyanakkor Navracsics is megjegyezte, hogy erre nincs sok esély, hiszen az ír legfelsőbb bíróság már meghozta a jogerős ítéletét.

Az [origo] által megkérdezett ügyvéd is inkább szimbolikus lépésnek tartja Navracsics kezdeményezését. Bátki Pál sem hiszi, hogy akár az Európai Unió, akár Írország közbelépne, és megváltoztathatnák a döntést. A szakember szerint az ír jogrendszert az európai normák alapján alakították ki, ha ez nem így történt volna, minden bizonnyal már lépett volna az Európai Bizottság. Továbbá az ír igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjéig is eljutott az ügy, amely így már csak különleges jogorvoslati kérelmek után indítható újra.