Az állami garantálja a BKV hiteleit

Összesen több mint 60 milliárd forint értékű fővárosi hitelre vállalt kezességet a kormány, ezzel biztosítja a BKV működését.

A magyar állam 100 százalékos mértékű, egyedi állami készfizető kezességet vállal a BKV adósságállományának megújítására szolgáló hitelszerződések alapján, a főváros önkormányzata által vállalt készfizető kezességekre, együtt összesen legfeljebb 62,8 milliárd forint értékben - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön.

A szaktárca jelezte, a kormány június 20-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el a fővárosi közösségi közlekedés működtetéséhez szükséges állami kezesség nyújtásáról szóló előterjesztést. A BKV adóssághelyzetének megoldása érdekében a hitelek refinanszírozását letárgyalta a bankokkal. Az erről szóló közbeszerzési eljárást kiírta, majd lefolytatta, a hitelszerződéseket június 18-án aláírták - áll a közleményben.

A minisztérium szerint a fővárosi közösségi közlekedés működtetését szolgáló hitelek visszafizetése csak újabb hitelek felvételével finanszírozható, amelyhez a Fővárosi Önkormányzat készfizető kezessége mellett az állam mögöttes készfizető kezessége is szükséges. A bankok e nélkül már nem adtak további haladékot a lejárt határidejű tőketörlesztésre a BKV számára, illetve nem nyújtottak újrafinanszírozó hitelt.

Megszűnhet a BKV

A Fővárosi Közgyűlés szerdán fogadta el azt az előterjesztést, amely szerint szétválaszthatják a BKV-t. A koncepció szerint vagy kiválik a buszágazat a BKV-ból, vagy két új társaság jön létre, a BKV pedig megszűnik.

Az előterjesztés szerint - amelyet 18 igennel, 12 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadtak el a képviselők - ez nem érinti sem a BKV jelenlegi kötelezettségállományának, sem a vagyonának a mértékét, mert a jogutódok válnak tulajdonossá. A létrejövő vállalat vagy vállalatok szintén fővárosi tulajdonban lennének, a vagyonkezelő pedig a Budapesti Közlekedési Központ lehet.

Az előterjesztő két főpolgármester-helyettes, György István és Bagdy Gábor azt írta, a szétválasztás lehetővé teszi az átláthatóság növelését a gazdálkodásban és a szervezeti működésben. További indok a szétválasztás mellett, hogy a buszos társaságnak fizetendő díj összehasonlíthatóvá válik más, külső vállalkozók áraival, az ezek alapján meghozott tulajdonosi döntésekkel pedig hatékonyabb és költségtakarékosabb lehet a társaság.