Ugyanazt írta, mint rutinosabb ellenfele, mégis nyert a fideszes pályázó

Vágólapra másolva!
Két azonos szövegű pályázat benyújtója közül a fideszes kötődésűt hozta ki győztesként egy 130 hektáros dél-borsodi birtok haszonbérleti pályázatán a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Az [origo] birtokába jutott dokumentumok tanúsága szerint a két pályázatban még a helyesírási- és a vesszőhibák is azonosak, az egyik mégis minimális pontot kapott ugyanarra, amire a másik a dupláját. A bírálat szempontjai nem jelentek meg az értékelésben, és a furcsaságra az érintett szervezet sem adott magyarázatot.
Vágólapra másolva!

"Az őshonos állatok lassúbb növekedésűek és ma még a piac sem ismeri el az árakban húsuk jobb beltartalmi értékét (élősúly kilogrammra számítva az intenzív húsmarhák kb. 2,5x-es áron értékesíthetőek). Ezt úgy tervezzük kompenzálni, hogy egyrészről turisztikai tevékenységgel is kívánunk foglalkozni, másrészről előbb Szomor Dezső bioterméket előállító húsüzemében, majd a családi gazdaság felfutása után saját magunk fel kívánjuk dolgozni a vágómarhát töltelék, és füstölt hús árunak. A marhahúst különböző hagyományos ételek formájában is kínálni tervezzük a vendégek számára a "vendégasztalon", csakúgy mint a tanyában nevelt sertések húsát és szalonnáját illetve az "aprójószágból" készített ételeket" - ilyen részletességgel számolt be marhatenyésztéssel kapcsolatos elképzeléseiről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához (BNPI) beadott földhaszonbérleti pályázata gazdasági tervében annak a bt.-nek a vezetője, amely márciusban végül el is nyerte a 715-ös számú, mezőnagymihályi birtok bérletét.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A mezőcsáti székhelyű Start 2003 Bt tulajdonosa az [origo] birtokába került pályázat tanúsága szerint részletesen írt emellett arról is, hogy "a vidéki gazdaság létalapjának biztosítása, illetve a vidéki foglalkoztatottság növelése érdekében" miként tudná "több lábon állva az állattenyésztés és a tanyasi turizmus egységét megteremteni", vagy más gazdákkal szövetkezve a növénytermesztés gépi munkáit elvégezni.

A győztes pályázat gazdasági tervére a birtokunkba jutott értékelőlap szerint a maximális 150-ből 120 pontot adott az ismeretlen összetételű bíráló bizottság. Bár a kiíró a BNPI volt, a pályázatot a Nemzeti Földalap (NFA) általános bírálati szempontjaival hirdette meg a szervezet, abban pedig nincsenek konkrét szempontjai a gazdasági terv mérlegelésének, a bírálók szubjektív alapon döntenek arról, hogy az adott pályázat megítélésük szerint mennyire felel meg a kormány birtokpolitikai elveinek.

Azonos szövegre eltérő pontok?

A gazdasági tervre adott 120 illetve azon belül a szakmai és gazdasági megalapozottságra adott 75 pont ennek megfelelően arra utalna, hogy a bírálók szerint a benyújtó elképzelései többé-kevésbé megfelelnek az elvárásoknak. Az azonban nehezen magyarázható, hogy miért adott a testület egy másik cég - a mezőnagymihályi Ardea Bt - ezzel szóról-szóra megegyező, az [origo] birtokába jutott anyag szerint még a helyesírási és vesszőhibákban is azonos gazdasági tervére csak feleannyi pontot, 60-at, a szövegazonos terv szakmai és gazdasági megalapozottságára pedig az adható minimumot, 15 pontot.

A vesztes bt. pályázata két másik - nem szubjektív - szempont szerint ráadásul még jobb is volt a győztesénél: a gazdasági gyakorlatra az Ardea a maximális 10, a Start 2003 viszont nulla pontot kapott, a meglévő állatállomány kategóriájában az Ardea 3 pontot ért el, a Start azonban szintén nullát. A többi szempontra mindkét pályázat azonos pontszámot kapott, vagyis ha a bírálók nem értékelik a vesztesé duplájára a győztes ugyanolyan gazdasági tervét, akkor egyértelműen az Ardea nyerte volna a kiírt 128 hektáros területet.

Az [origo] helyi gazdálkodóktól származó információi, illetve a Népszabadság korábbi értesülései szerint az Ardea győzelmét valószínűsítette volna az is, hogy a Start 2003 Bt.-t vezető szociálpedagógus végzettségű Kanyok Attila korábban nem foglalkozott gazdálkodással, sőt vállalkozása főtevékenységét is csak januárban, a földpályázat lezárulta előtt változtatta árufuvarozásról állattenyésztésre. Ugyanekkor helyeztette át a cég székhelyét is Tiszaújvárosból egy lakatlan, romos mezőcsáti családi házba, hogy megfeleljen a kiírásnak, az ugyanis előírja, hogy a pályázók lakhelye, vagy cég esetén a székhelye az elnyerni kívánt birtok 20 kilométeres vonzáskörzetén belül legyen. (Tiszaújváros 37, Mezőcsát viszont csak 13 km-re van Mezőnagymihálytól). Kanyokkal szemben az Ardea Bt.-t vezető agárvégzettségű Bodnár Mihály ugyanakkor évek óta gazdálkodik, állattartó telepe van például Tiszabábolnán.

A győztes fideszes, a vesztes nem

Bár egyértelmű bizonyíték nincs rá, a pályázatot és a pályázókat ismerő források az [origo]-nak egyetlen magyarázatot találtak a bírálat furcsa eredményére: Kanyok Attila a megye fideszes közgyűlési elnöke, Mengyi Roland munkatársa, a 2010-es önkormányzati választáson pedig a Fidesz tiszaújvárosi polgármester-jelöltje volt.

A döntéssel kapcsolatban megkerestük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, az ügyben illetékes Molnár Tibor vagyongazdálkodási igazgatóhelyettest, azonban nem nem válaszolt kérdéseinkre, így nem tudtuk meg, hogy mi alapján kapott az azonos szövegű gazdasági tervre az egyik pályázó minimális, a másik pedig dupla annyi pontszámot. Az igazgatóhelyettes mindössze annyit reagált megkeresésünkre, hogy a pályázat elbírálási szempontjai titkosak, ezért nem adhat róla felvilágosítást. Arra a felvetésünkre pedig, hogy az eset visszaélés gyanúját veti fel, Molnár Tibor azt mondta, hogy a visszaélések kiderítésére megvannak a megfelelő szervek, és ha gyanúsat észleltünk, forduljunk a rendőrséghez vagy az ügyészséghez.

A pályázatok elbírálási szempontjai egyébként az érintett pályázók előtt is titokban maradnak, csak a győztesek nevét teszik közzé egy rövid közleményben a kiíró szervezet honlapján. A vesztesek - ahogy egy borsodi gazda az [origo]-nak fogalmazott - csak "egy kaparós sorsjegyszerű értesítést kapnak, hogy Ön nem nyert", amelyben még indoklás sincs arról, hogy milyen érvek vagy megfontolások alapján vitték el előlük mások az adott földterületet.

A győztes Start 2003 pályázatát az [origo] több forrásból származó, egybehangzó információi szerint egyébként maga a vesztes, az Ardea Bt.-t vezető Bodnár Mihály készítette el. A két pályázó motivációjáról megerősített információt nem tudtunk szerezni, annyit tudunk, hogy Bodnár információink szerint szakmai tanácsokkal látja el Kanyokot az elnyert terület művelésében. Azt, hogy a két férfi korábban is kapcsolatban állt, egy birtokunka jutott szerződés is igazolja, amely szerint a térségben működő Tiszatáj Közalapítvány, amelynek Bodnár a titkára, tavaly szeptemberben egy 28 birtoktestből álló,120 hektáros földterületet adott bérbe 5 évre Kanyok Attilának, illetve az is, hogy értesüléseink szerint időközben Kanyok is tagja lett a közalapítvány kuratóriumának.

A pályázatok egyezésével kapcsolatban megkerestük az érintetteket is: Bodnár Mihály az [origo]-nak nem akart nyilatkozni az ügyről, csak annyit mondott, ha valaki bűncselekményt gyanít, akkor tegyen feljelentést az ügyészségen és akkor - akár tanúként, akár vádlottként lesz az ügy érintettje - úgyis kiderül majd az igazság. Bodnár Mihály a múlt héten, amikor a még csak gyanítható hasonlóság miatt a Népszabadság megkereste, a lapnak annyit mondott, hogy "vannak furcsa véletlenek", illetve hogy a nemzeti parktól való menesztése után (2010-es menesztéséig a BNP dél-borsodi tájegységvezetője volt - a szerk.) "jövő nélküli emberként" úgy gondolta, hogy a gazdálkodásból el tudja majd tartani a családját, de eleve nem sok esélyt adott, hogy nyerni tud a pályázaton.

Nem volt bőbeszédűbb Kanyok Attila sem. A Start 2003 ügyvezetője Bodnár Mihályhoz irányított bennünket magyarázatért, azzal kapcsolatban pedig, hogy az azonos gazdasági tervű pályázatok közül miért nyerhetett épp az övé, azt mondta, hogy erről nincs információja, és sem a bírálati szempontokkal sincs tisztában, sem azzal, hogy a beadott pályázatokról ki hozta meg a döntéseket. Arra a felvetésre, hogy politikai kötődése és kapcsolatai sejtése szerint szerepet játszhattak-e a birtok elnyerésében, a férfi azt mondta: "ezeket a találgatásokat meghagyom önöknek".

Nem az első furcsa eset

A Borsod megyei földbérleti pályázatokkal kapcsolatban a múlt héten Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár is azt mondta egy mezőcsáti fórumon, hogy "mélyfúrást végzett a borsodi pályázatok körül, és döbbenetes eredményre jutott", tapasztalatait, illetve az üggyel kapcsolatos összegzését bevallása szerint már elküldte a kormánypártok szakpolitikusainak, illetve vezetőinek, és hamarosan nyilvánosságra is hozza.

A földbérleti pályázatok gyakorlatát az utóbbi időben többször is "védhetetlennek és elfogadhatatlannak" nevező volt államtitkár korábban az [origo] által is feltárt Fejér megyei földügyekről is kiadta információit, megerősítve feldolgozásunk következtetéseit, miszerint a megyében meghirdetett állami földek közel 90 százalékát nyolc nagyobb érdekcsoport söpörte be a helyi kisgazdálkodók elől. A nyertesek volt például az Orbán Viktor alapította futballakadémiát irányító felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és családja, a felcsúti Fidesz-elnök és családtagjai, valamint a vidékfejlesztési tárca földügyekért felelős államtitkárának szomszédja, illetve a pályázatokat kiíró földalap vagyongazdálkodásért felelős elnökhelyettesének unokaöccse is, akik közül többen a pályázati kiírás szabályait megszegve jutottak a területekhez.

A Professzorok Batthyány Köre május elején a miniszterelnökhöz írt nyílt levélben hívta fel a figyelmet a szerinte aggályos és a kormányprogramban vállaltakkal ellentétes földpályázati gyakorlatra, válaszában Orbán Viktor azonban azzal utasította vissza a konzervatív értelmiségiek aggályait, hogy a pályázatokat kivizsgáltatva "megállapítható, hogy a földterületek helyben lakó gazdáknak, elsősorban kis- és középbirtokosoknak jutottak." Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az aggályokat több alkalommal szintén azzal utasította vissza, hogy a pályázatok körül rend van, csak viták vannak, visszaélések nincsenek.

A földbérleti pályázatokkal kapcsolatos korábbi cikkeinket itt olvashatja el.