Megegyezett az 1,8 milliárd forintot követelő UD Zrt.-vel az állam

Vágólapra másolva!
A 2008-as lehallgatási ügyben részt vevő UD Zrt. kártérítést követel az államtól, de több bírósági tárgyalás már nem lesz, mert a felek megegyeztek. A részletekről a céget képviselő ügyvéd nem árult el semmit.
Vágólapra másolva!

Megegyeztek a felek az UD Zrt. által a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen indított személyiségi jogi perben, amelyben csaknem 1,8 milliárd forintos vagyoni kártérítést követelt a felperes - erről a Fővárosi Törvényszék tájékoztatta szerdán az MTI-t. Az egyezség nyomán az ügyben csütörtökre kitűzött, második tárgyalás elmarad. Futó Barnabás, az UD Zrt. ügyvédje az MTI megkeresésére azt mondta: egyelőre nem adhat konkrét információkat a felek közötti megállapodás tartalmáról.

A cég 2010 februárjában indított mintegy másfél milliárd forintos kártérítési pert az NBH és a magyar állam ellen.

A felperes UD Zrt. keresetében arra hivatkozott: az elsőrendű alperes NBH 2008. szeptember 10-én, Laborc Sándor főigazgató feljelentése nyomán házkutatást tartott a cég székházában, ahol különböző adattároló eszközöket és iratokat foglalt le. Az azóta már megszűnt büntetőügy akkor számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége és más bűncselekmények miatt zajlott. Azzal összefüggésben a cég szerint egy folyamatos lejárató kampány folyt ellenük, amelynek során a társaság tevékenységével, megbízásával, üzleti partnereivel kapcsolatosan ellenőrizhetetlen és valótlan információk kerültek nyilvánosságra.

Az UD Zrt. szerint az NBH és a magyar állam olyan közléseket tett, amelyek alkalmasak voltak a cég társadalmi értékelésének hátrányos befolyásolására, ezért a jogsértés megállapításán túl megfelelő elégtételre, valamint csaknem 1,8 milliárd forint vagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.

Bakondi György ügyvéd 2010 februárjában sajtótájékoztatón azt mondta: mivel a céget és vezetőit személyiségi jogi sérelem érte és ez az üzleti életben való boldogulásukat hátráltatta, a cég két vezetője, Tóth János és Horváth József személyiségi jogi pereket indított, napi- és hetilapok, valamint kiadók, illetve Laborc Sándor volt NBH-főigazgató, Szilvásy György volt titokminiszter és Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke ellen.

Az UD Zrt.-vel, illetve a megfigyelési üggyel összefüggésben indult büntetőperben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán hirdetett elsőfokú ítéletet, melyben nem jogerősen felmentette Dávid Ibolyát, Szilvásy Györgyöt és két társukat a személyes adattal való visszaélés, illetve a kényszerítés vádja alól.