Olajdollárokért vágnak a magyar szikék

Líbiai sebesültek a Honvédkórházban Németh Zsolt
Vágólapra másolva!
A tavalyi líbiai polgárháború sebesültjeinek gyógyításával juthat komoly bevételhez a magyar egészségügy, miután a líbiai kormány Magyarországra is elkezdte kezelésre küldeni a forradalom sérültjeit. Az első betegeket még a magyar kormány költségén, nemzetközi segítség keretében gyógyítják a budapesti Honvédkórházban, de hamarosan tucatjával érkeznek majd a sérültek, akiknek a kezelését a líbiai rezsim fizeti az e célra félretett dollármilliárdokból.
Vágólapra másolva!

Az összeégett, eltorzult arcú, 13 éves Abdallah épp laptopját birizgálta szerda délután a Honvédkórház egyik betegszobájában, amikor hatalmas csődület támadt az ágya körül, és kamerák sűrűjében egy államtitkár lépett oda hozzá, hogy az állapotáról érdeklődjön. A Líbiából Magyarországra hozott, a tavalyi polgárháború során megsérült fiú csak egy pillanatig jött zavarba a villogó vakuk és az egyenruhás orvosok között, egy perc múlva már mosolyogva mutatta a győzelem jelét az ijesztő sebeit fényképező fotósoknak. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára előbb az orvost faggatta, hogy a plasztikai beavatkozás után "szép lesz-e" a fiú, majd a főorvos bólogatására megnyugtatta Abdallahot: "Szép nyakad lesz. Sok sikert kívánunk". "Köszönöm" - fordította az arab nyelvű tolmács a fiú szavait.

A hosszú orvosi kezelésre és műtétek sorára váró fiú tavaly szenvedett súlyos sérüléseket Nyugat-Líbiában, amikor a közvetlen közelében felrobbant egy benzinkút. Azóta hazájában ápolták, de most kilenc társával együtt lehetőséget kapott arra, hogy Magyarországon, a magyar állam pénzén hozzák rendbe sérüléseit. Budapestre édesapjával, egy líbiai orvossal és hét másik sérülttel együtt érkezett hétfőn. Szobájában a szomszéd ágyon fekvő férfinak az egyik kezét vitte el egy robbanás, a kötés alatt csak három ujja maradt, és azokat sem tudja még használni. Átellenben egy fiatalembernek rosszul forrt össze a törött lába, egy idősebb férfinak pedig öklömnyi daganat éktelenkedik az oldalán: lövést kapott valamelyik csatában Moammer Kadhafi zsoldosaitól.

Az államtitkárt körbevezető osztályvezető főorvos, Zsiros Lajos szerint átlagosan 3-4 hétig tarthat majd a líbiaiak kezelése, attól függően, hogy egy lövedéket kell csak kivenni belőlük, vagy több műtét és rehabilitáció vár-e rájuk. Németh Zsolt államtitkár mindegyiküknek meghallgatta a diagnózisát, majd közölte: "Nagyon örülünk, hogy itt vannak. És örülünk, hogy a forradalmuk sikeres, a harcuk nem volt hiábavaló".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Németh Zsolt és Schandl László az összeégett Abdallahhal

Az első kör ingyen van

Martonyi János magyar külügyminiszter még 2011 decemberében, Líbiában tett látogatása során ajánlotta fel a felkelők kormányának, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak (ÁNT), hogy Magyarország segít a polgárháború sérültjeinek gyógyításában. A magyar kormány a tavalyi felkelés óta komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz azért, hogy szoros kapcsolatot hozzon létre az új líbiai rezsimmel, és ennek egyik része a felajánlott segítség. Németh Zsolt szerdán a Honvédkórházban azt mondta, hogy a kormány összesen tíz líbiai sérült gyógyításának költségeit fedezi.

A sérülteket egy Líbiába kiutazó magyar orvoscsoport választotta ki, olyan embereket hoztak Budapestre, akiknek a sérülése magas szintű szakértelmet igényel - mondta a sajtótájékoztatón a kórház parancsnoka, Schandl László orvos dandártábornok. Arról, hogy a betegek gyógyítása mennyibe kerül az államnak, Schandl egyelőre nem tudott semmit mondani.

A líbiaiak gyógyítása azonban nem csak jótékonysági akció Magyarország részéről, a közeljövőben jó üzletté is válhat. Németh Zsolt a kórházban arról beszélt, hogy a következő időszak fontos feladata Líbiában a háború utáni fizikai helyreállítás, valamint az "emberek, a társadalom helyreállítása", gyógyítása is. Magyarország ebben aktívan részt kíván venni, és az első tíz ingyen meggyógyított sebesült után további sérültek tömegeit is szívesen látja a magyar kórházakban. "Felajánlottuk nagy számú beteg fogadását a líbiai kormánynak" - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a további sérülteket "önköltséges alapon" kezelnék a magyar kórházak, vagyis a műtétekért és az ellátásért a líbiai kormány fizetne. Az államtitkár arról nem beszélt, hogy ez mekkora bevételt jelentene a kórházaknak.

Egy betegnek nem kellett a magyar kórház

A Magyarországra érkezett líbiai sérültek közül egy beteg már az első napon, néhány óra után közölte, hogy nem kíván Budapesten maradni, és repülőgép-fordultával hazatért Líbiába. Arra, hogy a sérült mért nem kért a magyar orvosi ellátásból, kétféle magyarázatot kaptunk. A kórházban tartózkodó diplomaták azt mondták, hogy a sérült édesanyja megbetegedett, és hozzá akart visszatérni. A kórház parancsnoka, Schandl László pedig újságírói kérésre azt mondta, "kommunikációs hiba történt" a sérült líbiai felkészítése során. A többi beteg ugyanakkor láthatóan elégedett volt a magyar kórházi körülményekkel.


Tömegesen jöhetnének

Nem tűnik irreálisnak, hogy a magyar kórházakat elárasszák a jól fizető líbiai sérültek, Németh szerint az első 70-80 fizetős sérült útjának előkészítése már folyamatban is van. A Honvéd kórházban az új líbiai rezsim budapesti képviseletének munkatársai az [origo]-nak azt mondták, hogy 60-65 sérült már akár egy héten belül is Budapesten lehet, de ennél nagyobb számban gondolkodnak.

Líbiában az új kormány egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy gondoskodjon a felkelés során megsebesült forradalmárok orvosi ellátásáról. Musztafa Abdel-Dzsalíl, a tanács vezetője január végén jelentette be, hogy külön minisztériumot hoznak létre a sebesültek ellátására és a mártírok kárpótlására. Mivel a harcok miatt a líbiai egészségügyi intézmények jelentős károkat szenvedtek, egyes kórházakba német és amerikai orvoscsoportokat hívtak be, más sérülteket pedig tömegesen kezdtek külföldre utaztatni gyógykezelésre.

Magyarország korántsem Líbia első külföldi partnere, amely ilyen betegellátásban részt vesz: Tunéziában már a fegyveres konfliktus idején is tömegesen láttak el sérülteket, a cseh kormány pedig decemberben katonai szállítógéppel vitte Prágába gyógykezelésre az első öt sebesültjét. Januárban az USA-ba és Skóciába is megérkeztek az első sérültek, de India, Jordánia és számos Európai ország beszállt a betegellátásba. "Jordániában már több mint 45 000 líbiait ápolnak, de mennek betegek Angliába, Olaszországba, Török- és Görögországba, Kanadába, Romániába és Szlovákiába is" - mondta az [origo]-nak a budapesti líbiai képviselet konzuli osztályának vezetője. A belga külügyminisztérium március végén közölte, hogy 120 súlyos sérült érkezik az országba kezelésre.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Lőtt seb az egyik sérült oldalán

Pénzük van rá

Líbia budapesti konzulja szerint az anyagiak nem jelentek problémát a líbiai kormány számára. "Nagy összeget raktunk félre a sérültek gyógykezelésére, 1-1,5 milliárd dollárunk van rá, hogy a forradalom sebesültjeit gyógykezeljük" - mondta az [origo]-nak a diplomata. "Hála istennek, gazdag ország vagyunk, több mint 170 milliárd dollár tartalékunk van a bankokban, és az olajexportból is milliárdok folynak be" - mondta. A gondot számukra most az jelenti, hogy a háború miatt a kórházakban nagyon hiányos az infrastruktúra, és a külföldi orvosokra vannak utalva.

Líbiában jelenleg listákon gyűjtik a külföldi gyógykezelésre szorulókat. Februárban ugyanakkor a BBC már visszaélésekről is beszámolt: kiderült, hogy sokan úgy kaptak ingyenes orvosi ellátást a kormány pénzén Egyiptomban, Tunéziában vagy Jordániában, hogy soha nem vettek részt Kadhafi elleni csatákban.

Ezeket a csalókat ugyanakkor a líbiai kormánynak kell kiszűrnie. Magyarország jelenleg arra fókuszál, hogy minél szorosabbra fűzze a kapcsolatát a gazdag, de még erősen formálódó afrikai állammal. "Érzékeltetni akarjuk Líbiával, hogy fontosnak tartjuk az országban végbemenő átmenetet, és nem kívánunk itt megállni" - mondta szerdán Németh Zsolt államtitkár. A politikus szerint a jövőben számtalan intézményben szeretnének szoros magyar-líbiai együttműködést kötni, Magyarország részt venne a líbiai orvosképzésben, a demokratikus rendszer kiépítésében és természetesen a líbiai gazdaságban is - mondta. "Ez most egy nyitás" - foglalta össze az államtitkár.