Lázongó fideszesek bőszítették a kormányt

parlament, országgyűlés, plenáris ülés, év végi hajrá a törvényhozásban, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője (j4) beszélget képviselőcsoportjának tagjaival
Vágólapra másolva!
Tűrhetetlennek és baromságnak nevezték az új, szigorított szabálysértési törvény több pontját fideszes képviselők a hétfői frakcióülésen, a felháborodott képviselők Pintér Sándortól várnak magyarázatot. Háborogtak a képviselők egy még elfogadásra váró törvénymódosítás miatt is, a szakképzést érintő javaslat egy oldalra állított az örökösen egymással vitázó Pokorni Zoltánt és Hoffmann Rózsát is.
Vágólapra másolva!

Két ügyben is fellázadt hétfőn a Fidesz frakciója a kormány tervezett illetve már elfogadott intézkedései ellen. A hétfő délelőtti frakcióülés elején a képviselők az oktatási bizottság fideszes elnöke, Pokorni Zoltán kezdeményezésére a szakképzési törvény múlt héten benyújtott módosításának levételét kérték a parlament aznapi napirendjéről. A módosítás, ahogy arról korábban az [origo] beszámolt, magyar érdekeltségekkel bíró nagy nemzetközi cégek, köztük a német Audi nyomására és elvárásainak megfelelően írná át az alig négy hónapja elfogadott szakképzési törvényt.

A kormány által már jóváhagyott javaslat eszerint a nagy vitákat kavart törvénynél is tovább csökkentené és a képzési idő legfeljebb 33 százalékára faragná le a szakiskolákban oktatható közismereti órák számát, valamint már a szakiskola első évében, a 9.évfolyamtól lehetővé tenné, hogy úgynevezett tanuló- vagy inas-szerződésekkel cégekhez menjenek dolgozni a diákok (ilyen szerződést a hatályos törvény szerint csak a 11. évfolyamtól, a decemberben elfogadott törvénymódosítás szerint pedig a 10.-től köthetnének a cégek a tanulókkal).

Mindenki Matolcsy minisztériuma ellen fordult

Oktatási szakértők a módosítás miatt pár hete analfabéta szakmunkástömegek utcára kerülésével riogatták és a gyerekmunka legalizálásának szándékával vádolták a kormányt, de élesen bírálták a javaslatot a Fidesz oktatáspolitikusai is. A felsőoktatásról, a közoktatásról, illetve a nemzeti alaptantervről szóló vitákkal ellentétben ezúttal nem a fideszesek és a KDNP-s Hoffmann Rózsa vezetette oktatási államtitkárság, vagy Pokorni Zoltán és Hoffmann csapott össze, hanem a kormánypárti frakciók és a javaslatot benyújtó nemzetgazdasági minisztérium (NGM).

A módosítást információink szerint az oktatási államtitkárság is helyteleníti és ugyanazokat az aggályokat fogalmazta meg, mint a Fidesz szakpolitikusai. Sőt, egy a javaslat hátterét ismerő fideszes forrás az [origo]-nak azt mondta: egyenesen sorvezetőt kapott Hoffmann Rózsa környezetéből ahhoz, hogy a frakcióülésen illetve az oktatási bizottság ülésén milyen szempontok szerint érvelhetne az NGM által szorgalmazott módosítás ellen. A frakciótöbbséget a jelek szerint meg is győzték az érvek: a képviselők egyhangúlag támogatták, hogy a kezdeményezés tárgyalását a parlament halassza el.

Pokorni Zoltán információink szerint a frakcióülésen és a javaslatot tárgyaló oktatási bizottsági ülésen is úgy érvelt, hogy a kormány felrúgta a szakképzési törvény decemberi módosításakor nagy nehezen megszületett kompromisszumot, amely a jelenlegi 50 százalékról legalább 33 százalékra faragta le januártól a közismereti tárgyak arányát a szakiskolákban. Azzal pedig, hogy a módosítás már legfeljebb 33 százalékot rögzítene, Pokorni szerint az is előfordulhat, hogy egy intézményben csak tíz százalékban tanítanak irodalmat és matematikát, a szakiskolából kikerülők pedig a konkrét betanított munkán kívül semmi másra, de még a mindennapi boldogulásra is alig lennének alkalmasak.

A megoldás a volt oktatási miniszter és az ügy mellett felszólaló több fideszes szerint az lenne, ha a maradna a legalább 33 százalék, de a gyakorlat háttérbe szorulásáért aggódók kedvéért előírnák azt is, hogy legalább ennyit kell gyakorlati képzésre fordítani, a fennmaradó időkeretet pedig szakmacsoportonként eltérően, az adott képzés igényeinek megfelelően osztanák fel. Az NGM módosításának másik, tanulószerződésekkel kapcsolatos pontját pedig akkor hajlandók megszavazni a kormánypárti képviselők, ha az a minisztérium terveivel ellentétben nem lép életbe szeptember elsején és bekerül a törvénybe, hogy a cégek tanulószerződéseseket oktató tanműhelyeiben legalább olyan ellátás és védelem illesse meg a tanulókat, mint az iskolában.

Tűrhetetlen baromság

Hétfő délelőtt egy másik ügyben is fellázadtak a kormánypárti képviselők a KRESZ tavaly júliustól hatályos, illetve a szabálysértési törvény két hete életbe lépett, a közlekedési kihágások büntetési tételét drasztikusan megemelő módosításának visszavonását követelve a Belügyminisztériumtól. Az indulatos hozzászólások sorát (az ülés ezen része a résztvevők szerint azért nem volt vitának nevezhető, mert a BM illetékesei nem voltak jelen, így jobbára csak egymást erősítő érveiket sorolták a képviselők) a Fidesz Észak-Magyarországi regionális pártigazgatója, Bíró Márk indította el, aki a körzetéből több választói panaszt is megosztott azzal kapcsolatban, hogy egy sárgán való áthajtás, vagy két, egymást követő kisebb közlekedési szabálytalanság a megemelt büntetési díjtételek miatt a komplett fizetését elviheti egyeseknek.

Az [origo]-t tájékoztató résztvevők szerint a napirendi pont felszólaló habitusuktól függően a tarthatatlantól a tűrhetetlenen át a baromságig terjedő skálán minősítették a szerintük túlzó szigorításokat, és azok mielőbbi megváltoztatása érdekében egyeztetésre hívták a két hét múlva esedékes frakcióülésre Pintér Sándor belügyminisztert (a képviselők eredetileg aláírásokat akartak gyűjteni és azt átadni a miniszternek).

Pintér Sándor a felvetésekről az [origo]-nak hétfőn a parlamentben azt mondta, még nem értesült a kormánypárti képviselők kifogásairól illetve kezdeményezéséről, így nem tud mit mondani a szabályok esetleges módosításáról és arról sem, hogy el tud-e menni a két hét múlva esedékes frakcióülésre. Az [origo] kormányzati forrásból ugyanakkor úgy tudja: Lázár János frakcióvezető közvetítők útján már múlt hét hétfőn figyelmeztette a képviselők elégedetlenségre és a készülő lázadásra a minisztert. Pintér Sándor azonban azzal érvelt a szigorítások mellett, hogy mivel a büntetési tételek Magyarországon a legalacsonyabbak közé tartoztak az európai unióban, azok megemelése Brüsszel elvárása volt, vagyis a szigor enyhítésére nincs esély.