Orbán: Az Európai Bíróság előtt kötünk ki

Orbán Viktor a parlament 2012.04.10-i plenáris ülésén
Vágólapra másolva!
Az Európai Bíróság előtt köthetnek ki a Magyarország és az EU közötti vitás kérdések - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő, aki Brüsszelben tartott előadást. Ez lehet a vége a jegybankelnök fizetésével, a bírák nyugdíjazásával és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos vitának is Orbán szerint.
Vágólapra másolva!

Valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé - vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Brüsszelben. A kormányfő szerint továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban. Ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. A kötelezettségszegési eljárás mint intézmény egyébként része az unió normális működési rendjének - mondta.

Orbán hétfőn az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemző műhely rendezvényén tartott előadást Brüsszelben, "Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés" címmel. Az előadáson többek között arról is beszélt, hogy csökken Európa befolyása a világban, hogy ő maga elkötelezett a politikai verseny mellett, meg arról, hogy Közép-Európa szerinte fellendülésnek néz elébe, mert a német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és ez segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is.

A magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat - jelentette ki Orbán. A "szükséges változásokon" értette például, hogy szociális támogatást már csak közmunka vállalásával lehet kapni. Ide sorolta az adóváltozásokat, az egészségügyi ellátásban bekövetkező és az oktatás támogatásával kapcsolatos változásokat is. Kérdésekre válaszolva azt mondta: a kormánynak továbbra is az a törekvése, és arra kapott felhatalmazást is, hogy nem szabad olyan válságkezelést alkalmazni, amely a terheket kizárólag az emberekre hárítja. Ezzel indokolta a pénzügyi tranzakciókkal, illetve a telefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket. Hozzátette, az internetadó bevezetése nem merült fel.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról úgy fogalmazott, hogy Magyarország csak pénzügyi biztosítékot akar. Azt mondta, a valutaalap viszont meg van győződve arról, hogy Magyarországnak pénzre van szüksége, és kölcsönt akar adni. Azt mondta, az EU-IMF pénzügyi biztosítékok olcsóbbá tennék a magyar adósságfinanszírozását, és az időhúzás rossz az országnak. Megerősítette, hogy a magyar fél bármikor kész lenne gyorsan megegyezni az igényelt pénzügyi biztosítékok kérdésében. Ha Magyarországon múlna, már megvolna a megállapodás - szögezte le később újságíróknak nyilatkozva. Méltánytalan bánásmódnak és kettős mércének nevezte, hogy más országok számára a nemzetközi szervezetek nem szabtak előfeltételeket, és például Egyiptom, amely Magyarországgal egy időben kezdeményezte az együttműködést, már hozzá is jutott ahhoz.