Csavargó és tomboló gyerekekre figyel majd az iskolasmasszer

igazolatlan óra, diákok, iskola, csellengő, iskolakerülő
Vágólapra másolva!
Részben az iskolakerülés, részben az iskolai erőszak és lopások visszaszorítására iskolaőröket állítana a Belügyminisztérium az iskolákba, az őrök szélsőséges esetben akár testi kényszert is alkalmazhatnának. Az oktatási államtitkárság inkább erkölcstannal és mediációval küzdene a problémák ellen, de már belenyugodtak abba is, hogy őrök vigyázhatják majd az iskolákat.
Vágólapra másolva!

Iskolaőröket alkalmazhatnának az iskolák a jövőben egy belügyminisztériumi (BM) tervezet szerint. Az iskolaőrnek többek között joga lenne megakadályozni a távozásban a tanítási időben ellógni készülő gyereket, betartathatná a házirendet, megállíthatná a betolakodókat, és ha az iskola területén bűncselekményen kapna rajta valakit, akkor elfoghatná. Sőt, akár még testi kényszert is alkalmazhatna - igaz, erről az igazgatónak azonnal jelentést kellene tennie, hogy az kivizsgálhassa az eljárása jogszerűségét. A tervezet emellett kifejezetten jogot adna a rendőröknek az iskolakerülő gyerekek helyes útra terelésére: ha elcsípnének az utcán egy csellengő diákot, akkor visszakísérhetnék az iskolába.

Egyelőre tervezetről van szó, amely még nem jutott túl a közigazgatási egyeztetéseken, a BM véleményeket vár hozzá. A minisztérium sajtóosztálya szerint az iskolaőr nem rendőr lenne, és nem intézkedhet majd az iskola kapuin kívül. Az iskola belső rendfenntartása lesz a feladata, és csak külön képzés elvégzése után végezhetné a munkáját.

Több mint portás

A sajtóosztály szerint azért készült el most a tervezet, mert hamarosan állami fenntartásba kerülnek az iskolák, és "az állam szeretne gondoskodni a gyerekek biztonságáról". Az iskolaőrnek több joga lenne, mint most egy portásnak: az iskolakerülést elkerülendő intézi majd az iskolába be- és kiléptetést, ügyel rá, hogy ne történjen lopás vagy rongálás, és a tanárok elleni erőszakot is megakadályozza. Bár eddig is sok iskola alkalmazott biztonsági őrt - ismerte el a minisztérium -, az iskolaőrök ehhez nagyon hasonló munkája szabályozott keretek között zajlik majd. Azt még részletesen ki kell dolgozni, hogy mikor, kivel szemben alkalmazhat majd az iskolaőr testi kényszert - hangsúlyozta a BM.

Ezen a ponton az oktatási államtitkárság is bele akar még szólni a kérdésbe - derült ki az [origo]-nak nyilatkozó Gloviczki Zoltán szavaiból. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) közoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a tervezetet előre egyeztette velük a BM, amely már régebben is érdeklődött náluk, hogy mit szólnának, ha az iskolákban ilyen eszközökkel állítanák vissza a rendet. Gloviczki szerint a BM tervezete a Nefmi "vágyait nem tükrözi", mert azt szeretnék, ha ilyesmire nem lenne szükség, de már majdnem a kompromisszumhoz közeli állapotba jutottak az egyeztetések a BM-mel.

Az oktatási államtitkárság továbbra sem szeretne olyan, az amerikaihoz hasonló rendszert látni Magyarországon, amelyben minden iskolába jut egy rendőr - mondta Gloviczki. Ugyanakkor "beletörődtek" a helyzetbe, vagyis el kellett ismerniük, hogy sok iskolában egyre inkább valós probléma az iskolai erőszak, a tanárok elleni és diákok közötti atrocitások, és sok a külső behatolás. Tisztában vannak azzal is, hogy a portások tekintélye vagy jogköre sokszor nem elég az iskolakerülés vagy az atrocitások megelőzésére, ezért alkalmaz ma több iskola is elektronikus beléptetőrendszert.

Nagyon sok a kisebb-nagyobb konfliktus az iskolákban, és sokan kérdezik, hogy mit teszünk ellenük - mondta a helyettes államtitkár -, nekünk pedig pedagógiai, nevelési jellegű válaszaink vannak, és ezekkel nem mindig elégszik meg a társadalom. Gloviczki szerint a BM megoldása megnyugtatóbb válasz lehet. Ugyanakkor az oktatási államtitkárság tudja, hogy a problémák gyökerét ez nem oldja meg, ezért inkább a nevelésben, az erkölcstanoktatásban és az iskolai konfliktuskezelési módszerekben, azaz a mediációban hisznek.

Forrás: MTI/Varga György
Nagykanizsán egy szakképző iskolában chipkártyás beléptető rendszert vezettek be

Segít az e-napló is

Hasonlóan gondolkoznak az [origo]-nak nyilatkozó pedagógusok is. Hakkel Ildikó, a XVIII. kerületi Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója szerint az iskolakerülés problémáját főleg a család tudja orvosolni, az iskola legfeljebb segíthet a megvalósításban."Ha a szülő következetesen számon kér, a normakövetéstől való eltérést megfelelően kezeli, akkor a tanuló a helyes magatartást tanúsítja. Ha ez elmarad, akkor a tevékenységünk iskolaőrrel sem lesz hatékonyabb" - jelentette ki. Az iskolájukban nincs biztonsági őr, csak portás, aki viszont csak az engedéllyel rendelkező diákokat engedi ki az épületből a tanítási idő alatt. Korábban a krónikusan "eltévedő" tanulóknak minden nap minden szünetében jelentkezniük kellett az iskolatitkárnál vagy az ügyeletes vezetőnél. Az e-napló pedig, melyhez a szülő is kap hozzáférést, jelentősen visszafogja a tanulókat, mert naprakészen kapják a szülők a mulasztásokról szóló tájékoztatásokat - mondta az igazgató.

A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskolában évek óta dolgozik biztonsági őr. Részben a napközbeni lógások megelőzése volt a cél, részben pedig a korábbi betörési kísérleteknek és annak akartak véget vetni, hogy az iskolába rendszeresen idegenek sétáljanak be - a portás ezeket nem tudta megakadályozni. Most viszont ott a biztonsági őr, aki beengedi és kiengedi a diákokat, de tanítási időben csak akkor távozhatnak, ha a szülő írásban kéri, és azt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes is aláírja. Stéger János igazgatóhelyettes szerint korábban sok gond volt az iskolakerülőkkel.

A rendőröket túlzásnak tartják

Az iskolaőrhöz hasonló intézkedésk visszaszorítják ugyan a problémát, de teljesen nem oldják meg - mondta az igazgatóhelyettes. Az esetek hátterében sokszor súlyos szociális problémák állnak. Sok a lecsúszott, szegény vagy munkanélküli szülők gyereke. Olyan diákok is vannak, akiknek dolgozniuk kell az iskola mellett, emiatt fáradtak, elalszanak, és gyakrabban hiányoznak. Vannak csellengők, vannak első órát átalvók, de sokszor maga a szülő nem engedi iskolába a gyerekét - sorolta Stéger János arra utalva, hogy ezerféle ok állhat az igazolatlan hiányzások hátterében. Hozzátette, a rendőrök bevetését az iskolakerülés megakadályozására túlzásnak érzi.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
A rendőr jogot kaphat visszakísérni az iskolába a csellengő gyerekeket

A BM által javasolt másik lényeges módosítás ugyanis, hogy a rendőrök jogot kaphatnak arra, hogy visszakísérjék az iskolába az elcsavargott gyerekeket, ha nem tudják igazolni, hogy miért hiányoznak. Az országszerte régóta működő iskolarendőri program (itt olvashat róla bővebben) inkább a közlekedési balesetek megelőzését szolgálja, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2010 októberében külön foglalkozott a csellengőkkel. A bűnmegelőzési osztály járőrei akkoriban sorra járták a nagyobb tereket, aluljárókat, plázákat, és elkóborolt tanulókra vadásztak, akiknek elmagyarázták, hogy miért nem szabad lógni az iskolából (az erről szóló riportunkat itt olvashatja). Az nem világos, hogy az akció átmeneti volt-e, vagy jelenleg is tart az intézkedéssorozat, a BRFK ugyanis nem reagált a megkeresésünkre. Így azt sem tudtuk megkérdezni tőlük, hogy a BM által tervezett pluszjogosítvány megkönnyíti-e a rendőrség munkáját, ha az iskolakerülés visszaszorításáról van szó, vagy eddig is elegendő eszközük volt, hogy fellépjenek emiatt.

Másfél évvel ezelőtt az iskolakerülés visszaszorulását várta a kormány attól a változtatástól is, amely lehetővé tette, hogy a túl sok igazolatlan órát gyűjtő gyerekek családjától megvonják a családi pótlékot. Gloviczki Zoltán szerint kimutatható a változás, a bevezetés óta 30-40 százalékkal esett vissza az igazolatlan hiányzások száma az ország iskoláiban. Az [origo] által megkérdezett iskolákban viszont nem láttak ilyen egyértelmű változást, legfeljebb csak némi átmeneti javulást.