Brüsszel még nem döntött a röghöz kötés jogosságáról

A munkaügyi kérdésekért felelős biztos, Andor László szerint sérülhet a munkaerő szabad áramlásának elve, vannak azonban olyan körülmények, amikor indokolt lehet, hogy a frissen végzettek egy ideig ne mehessenek külföldre dolgozni.

Az Európai Bizottság tudatában van az új magyar felsőoktatási reformok kapcsán megfogalmazott aggályoknak, és vizsgálatot folytat, hogy felmérje az új intézkedések hatásait - írta Andor László biztos az Európai Hallgatói Uniónak (ESU). A HÖOK által szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levélből az derült ki, hogy a hallgatói szervezet elnöke maga is aggályait fogalmazta meg a magyar jogszabállyal kapcsolatban a munkaügyi kérdésekért felelős Andornak, illetve Androulla Vassiliou oktatási biztosnak.

A hallgatói unió elsősorban az úgynevezett röghöz kötés kitételére hívta fel a figyelmet, amelynek értelmében a Magyarországon állami finanszírozású képzésen diplomát szerzőknek az egyetemi képzés kétszeresének megfelelő időt az országban kell dolgozniuk. Az ESU szerint ez sérti az Európai Unióban alapjognak tekintett munkaerő szabad áramlásának alapelvét.

Andor a levelében azt írja, az előírás, hogy egy magánszemély tanulmányai befejezése után adott évig Magyarországon vállaljon munkát, valóban aggályt jelenthet a szabad munkaerő-áramlás alapelvének érvényesülésében. Ugyanakkor - teszi hozzá - az EU szabad munkaerő-áramlására vonatkozó törvényét az Európai Bíróság úgy értelmezi, hogy ezek az akadályok jogszerűnek és indokoltnak ismerhetők el, ha legitim célt szolgálnak és az arányosság elvének figyelembe vétele mellett ténylegesen elősegítik annak elérését. Ebben a kontextusban más tényezőktől is függ, hogyan működik a rendszer, elérik-e a célkitűzést, és jogosak-e az indoklások.

A hallgatói szerződések ügye már korábban is felkeltette a bizottság figyelmét. Vassiliou biztos tárgyalt is erről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral. A kitételt ezenfelül kifogásolta Magyarországon az ombudsman is.