"Elhajtották őket, mint szarról a legyet" - mondta egy, a Nyugati pályaudvaron dolgozó férfi, miután csütörtökön kiürítették azt a több mint ezer négyzetméteres területet, amelyet a MÁV szerint jogellenesen használtak a bérlők. A Nyugatiban a hét elején alig lézengtek az emberek, a régi üzletsorról pedig eltűntek az árusok.
A Nyugati pályaudvar mellett álló épületrészt nem sokkal a rendszerváltás után benépesítették a boltok. A területet két cég bérelte ki a MÁV-tól a kilencvenes évek elején, ők alakították ki az üzlethelyiségeket, amelyeket albérletbe adtak. A csütörtöki végrehajtáskor harmincegy különböző vállalkozás: éjjel-nappali bolt, szexshop, mobiltelefonos, büfé és egy nagy diszkó is volt az épületben. A MÁV szerint a bérlők az eredetileg bérelt 1121 négyzetméternek több mint kétszeresét, 2523 négyzetmétert foglaltak el önkényesen, és a pluszterületeket is albérletbe adták további társaságoknak.
Hat évig tartott a harc a területért
A MÁV évek óta próbálja kitenni a bérlőket az épületből. A vasúttársaság 2005-ben mondta fel az ingatlanokra kötött bérleti szerződéseket, de a felmondások egy részének jogszerűségét a bérlők a bíróság előtt megtámadták. A közlekedési cég jogerősen megnyerte a bérlőkkel szemben indított eljárásokat, a bíróság 2006-ban úgy döntött, hogy jogosan mondták fel bérleti szerződéseket, ezért a bérleti jogviszony meg is szűnt.
Kattintson a képre a kiüresedett pályaudvar galériájáért!
A bírósági ítéletek szerint a két bérlő cég köteles lett volna kiüríteni és visszaadni a MÁV Zrt.-nek a területeket, ők azonban fellebbeztek a végrehajtás ellen, mostanáig ezért nem sikerült kiköltöztetni őket a területről. A bíróság azonban megint ellenük ítélt, így a MÁV csütörtökön a végrehajtási végzéssel, több tucat rendőrrel és MÁV-alkalmazottal vonult ki az épülethez, és lezárták a területet, a boltosokat pedig elküldték.
A terület bérlőjeként bemutatkozó férfi az [origo]-nak azt mondta, hogy ő egy ezer négyzetméteres építési területet bérelt ki a MÁV-tól 1991-ben. "Mindent mi építettünk ki, kétszázmillióból alakítottuk ki a helyiségeket" - mondta a középkorú férfi, akivel a pályaudvaron lévő irodájában találkoztunk. Az ezer négyzetméteres területből úgy lett időközben több mint kétezer négyzetméter, hogy az épületben újabb szinteket alakítottak ki, az így nyert területet pedig továbbadták.
Így néz ki belülről az üzletsor. Kattintson a képre a galériáért!
"Itt legalább száz ember dolgozott, az ő megélhetésük most veszélybe került. Többször felajánlottam a MÁV-nak azt is, hogy legalább az albérlőket vegyék át, de ez sem történt meg. Pedig volt idő, amikor örömmel fogadták a bérleti díjat, mert annyira nem tudtak fizetni a vasutasoknak" - mondta. Hiába kérdeztük, sem a bérlők, sem a MÁV nem árulta el, hogy mennyi bérleti díjat fizetettek a területért, de a főbérlő átadott az [origo]-nak egy hosszabb írást, amelyben a MÁV-val való vitáját taglalja, és ebben azt írta, hogy nagyságrendileg évi százmillió forintos összegről van szó.
Bizarr hely volt
A harmincegy bérlőből keddre mindössze három maradt a területen, egy mobiltelefonbolt, egy zálogfiók és egy kulcsmásoló. Utóbbi üzletben azt mondták az [origo]-nak, hogy ők is csomagolnak, hamarosan ők is elmennek. A korábban itt működő nagy forgalmú diszkó, a Retropolis a hétvégén bezárt, ajtaján egy felirat áll, amely a Nagymező utcai Moulin Rouge-ba irányítja a szórakozni vágyókat.
"Tinédzserkorom meghatározó helyszíne" - mondta a diszkóról, illetve egyik elődjéről az [origo]-nak egy egykori törzsvendég. Megkérdeztünk több embert, akik jártak a Retropolisban vagy elődjében, a Bank Dance Hallban vagy a Retróban, de nem mindenkinek voltak kellemes emlékei: "borzasztó üvöltő tuctuc zene, kék fények, és iszonyatosan buta arcú, kikent emberek" - mondta egy másik egykori bulizó.
Bizarr hely volt. A képre kattintva galéria nyílik!
Egy másik fiatalember szerint a Bank meglehetősen bizarr hely volt, ahol "sok tinédzser pörgött, köztük olyanok is, akik kinézetre 14-16 év körüliek lehettek, sokan közülük szinte öntudatlan állapotban. Kint a hely mellett rendszeresen hánytak a srácok. A légkör béna, üvöltő zene, amolyan húspiac jellege volt."
Az eredeti pompát ígérik a boltok helyett
A pályaudvaron dolgozók a hét elején azt pletykálták, a kiürített üzletsor helyére egy CBA fog beköltözni. A MÁV arra a kérdésünkre, hogy mit kezdenek a kiürült területtel, azt válaszolta, hogy a cég ingatlangazdálkodási igazgatósága pontosan felméri a birtokba vett területek műszaki állapotát, és azt követően határozza meg a hasznosítási lehetőségeket. A kiürítésről szóló közleményükben azt írták, hogy az épületet a műemléki jellegéhez hűen akarják helyreállítani.
Képek a romantikus vasszerkezet mögött
A Nyugati pályaudvar és az Eiffel-csarnok épülete műemlékvédelem alatt áll, a magyar állam tulajdona, vagyonkezelője pedig a MÁV, így a vasúttársaság jogosult a területet használni és hasznosítani, például bérbe, albérletbe vagy használatba adni harmadik személynek, de ők felelnek az épület rendeltetésszerű használatáért, épségéért, állagának megóvásáért. Tavaly júliusban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azt állapította meg, hogy a bérlők megrongálták az épületet. A MÁV akkor erre hivatkozva is megpróbált fellépni, és kirakni a bérlőket.
Az egyik, még működő büfé munkatársa kedden délelőtt nevetségesnek nevezte, hogy a MÁV azért zavarta volna el a bérlőket, mert kárt tettek a műemlék épületben. Szerinte a vasúttársaság sem tesz semmit a műemlékvédelem alatt álló épület megóvásáért. A 12 éve a pályaudvaron dolgozó férfi az [origo]-nak azt mutatta, hogy a jegypénztár és a pályaudvar külső része is rossz állapotban van. "Nézze meg, hogy néz itt ki minden! Állandóan beázik a tető, a padlót évek óta nem tudják megcsinálni, de még a tujákat sem öntözi senki, a takarításról pedig ne is beszéljünk!" - mondta felháborodva a pályaudvar Eiffel-tér felőli oldalán lévő jegypénztárnál.
Romantikus vasszerkezet A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni, továbbá időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, amelynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. Budapest városvezetése az 1870-es évek elején pályázatot írt ki egy új pályaudvar felépítésére, amelyet August De Serres és Gustave Eiffel francia cége nyert meg. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, amelyet keresztülvágott a Nagykörút. Az új pályaudvart három évig épült, és 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete, illetve a körút felé néző üvegfala a legmodernebb francia romantikus városépítészeti trendet követte, és Európa egyik legkorszerűbb pályaudvarának számított akkoriban. Az épületet eredetileg Budapest pályaudvarnak hívták, 1891-ben kapta a Nyugati nevet. |