Csak a következő, 2014-ben megválasztott Országgyűlés hivatalba lépésekor lépjenek hatályba a parlamenti képviselőkre vonatkozó új javadalmazási szabályok - egyebek mellett ezt javasolja az Országgyűlésről szóló törvényhez vasárnap benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítványában a fideszes Gulyás Gergely.
Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének eredeti törvényjavaslatában még az szerepelt, hogy a törvény nagyobb része - így a képviselők juttatásaira vonatkozó rész is - 2013. január 1-jén lép hatályba. Gulyás az MTI-nek azt mondta: megállapodott a két kormánypárti frakció, így az új javadalmazási szabályok csak a következő általános parlamenti választás utáni új Országgyűlés alakuló ülésének napján lépnek hatályba, viszont az összeférhetetlenségi szabályok nem változnak.
A parlament hétfő délután szavaz az Országgyűlésről szóló, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatról, amelynek több pontját az utolsó pillanatig vitatták a kormánypártok, és amellyel szemben főképp a KDNP-nek voltak kifogásai. A képviselői fizetések reformjának alaptétele, hogy néhány tisztségviselőtől eltekintve egységes, a helyettes államtitkárokéval megegyező fizetést, havi bruttó 745 ezer forintot adna a képviselőknek, és csak egyes parlamenti tisztségviselők keresnének ennél többet.
Megszűnne például a választókerületi pótlék, a bizottsági tagság után járó kiegészítés, illetve a lakhatási támogatás, viszont minden képviselő kapna üzemanyagkártyát, és az Országgyűlés Hivatala bérelne lakást, vagy foglalna szállodai szobát a vidékieknek. Az eredeti előterjesztés szerint csak a parlamenti bizottságok elnökei kaptak volna magasabb fizetést, az alkotmányügyi bizottság egyik - Lázár által is támogatott - módosító indítványa azonban az alelnököknek is 1,2-szeres szorzót állapított meg, így havi bruttó 864 ezer forintot kaphatnak.
A legnagyobb vita az összeférhetetlenségi szabályokon alakult ki: Lázár eredeti törvényjavaslata egy hosszú listán felsorolta, milyen pozíciók és foglalkozások összeférhetetlenek a képviselői megbízatással. A fideszes Kovács Zoltán, Veszprém megyei kormánymegbízott ezzel szemben azt javasolta: a következő parlament megalakulásától egy általános szabály lépjen hatályba, amely szerint a képviselő "más kereső foglalkozást nem folytathat", és tudományos vagy oktatói tevékenységet kivéve fogadhat el díjazást.
A módosító indítvány megosztotta a kormánypártokat, a KDNP-s Rubovszky György a parlamentben újságíróknak egy orvosprofesszor példájával illusztrálta a kifogásukat. Az új szabályok szerint a professzor taníthatna egyetemen, de amíg képviselő, addig nem gyógyíthatna betegeket. Az ügyvédként is dolgozó Rubovszky szerint a kereszténydemokraták számára elfogadhatatlan, hogy "normális polgári állásaiktól is eltiltsák a parlamentbe kerülőket."
Gulyás módosító indítványa ezen érdemben nem változtatna. A képviselő csak annyiban pontosítaná az összeférhetetlenségi szabály megfogalmazását, hogy 2014-től a képviselői megbízatás "összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással", ami alól csak a kormányzati pozíciók - például miniszter, államtitkár, miniszterelnöki biztos - jelentenének kivételt.
A Fidesz és a KDNP megállapodása biztosítja, hogy a kormánypárti képviselők megszavazzák a kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot. A kedd esti szavazáson ugyanis csak két KDNP-s képviselő szavazott igennel Kovács indítványára, harmincan ellene, ketten pedig tartózkodtak. A módosító csak úgy ment át, hogy igennel szavazott 34 jobbikos, négy független és egy LMP-s képviselő, a szocialisták pedig nem nyomtak gombot. A Jobbik viszont azóta jelezte, hogy nem fogja megszavazni a törvény egészét.