Nagyot szól, de rossz helyen csattan a három csapás

három csapás, életfogytiglan, börtön, buntetés, rab, börtönőr
Vágólapra másolva!
Gyilkosok és erőszakoskodók ellen szánták, a gyakorlatban inkább rablókat, agresszív verekedőket sújt a 2010 nyara óta létező három csapás törvény. A közelmúltban két bankrabló is életfogytiglani börtönt kapott, bár nem öltek meg, fizikailag nem bántalmaztak senki. A törvényt benyújtó egyik képviselő azt mondta, nem fog könnyeket hullatni a három csapás alapján elítéltekért, és szerinte a szabály jól működik, bár ezt statisztikák nem támasztják alá. A két elítélt rabló ügyvédje szerint hálátlan feladat ilyen ügyekben védőnek lenni, mert a bíróságok nem mérlegelhetnek.
Vágólapra másolva!

M. Lászlót életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Törvényszék február 14-én. A 44 éves férfi nem ölt meg senkit, de sorozatban követett el a fegyveres rablásokat: az elsőfokú ítélet szerint hét dunántúli takarékszövetkezetet próbált meg kirabolni, négyszer sikerrel járt, összesen 22,5 millió forintot zsákmányolt.

Egy hétre rá ugyanott ítélték első fokon életfogytiglani fegyházra L. Józsefet, aki szintén egy takarékszövetkezetet rabolt ki. 859 ezer forintot zsákmányolt, de csak alig egy hónappal korábban szabadult a börtönből, ahol hét évet ült rablás miatt visszaesőként, így most a legsúlyosabb büntetést kapta.

A Fidesz ígérete

A két rabló pechje, hogy tettüket már az úgynevezett három csapás törvény hatálybalépése után követték el. A Fidesz a 2010-es választási kampányban azt ígérte, kaliforniai és szlovákiai mintára bevezeti a visszaeső bűnözők büntetését súlyosbító három csapás szabályt (a kaliforniai három csapásról korábbi cikkünkben olvashat).

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását az első törvényjavaslatok között fogadta el az új parlament. A három csapás két ponton szigorította a Btk.-t: a többszörös visszaeső erőszakos bűnözőket sújtó büntetések felső határát a kétszeresére emelte, ha pedig a megduplázott büntetési tétel meghaladja a 20 évet, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

A másik szigorítás azokra vonatkozik, akik sorozatban követnek el erőszakos bűncselekményeket. Az ilyen esetekben a büntetést a legsúlyosabb bűncselekmény alapján kell kiszabni, például egy fegyveres rablás és egy személyes szabadság megsértése együtt is legfeljebb 15 év börtönnel büntethető. A három csapás alapján a büntetés megduplázódik, ha a bűncselekmények közül három erőszakos. Ha pedig a megemelt büntetési tétel eléri a 20 évet, a bírónak ki kell szabnia az életfogytiglant.

"Jól van ez így"

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a javaslat parlamenti vitájában, 2010 májusában azt mondta: az életfogytiglan kiszabása olyan bűncselekményekre vonatkozik, mint például a gyermek sérelmére, többek által elkövetett nemi erőszak. "Ha ez egy visszaeső bűnözőnél harmadik esetben fordul elő, akkor bizony élete végéig börtönben kell maradnia. És szerintem ez jól van így. Azt gondolom, ez nem embertelen, nem kegyetlen, ez bizony azt jelenti, hogy az ilyen bűnöző az első két elítéléséből nem tanult semmit" - mondta.

A két fenti esetben ennél kevésbé súlyos bűncselekmények miatt szabtak ki életfogytiglant, és az ügyészségi és bírósági adatok szerint is jellemző, hogy kevésbé brutális bűncselekmények elkövetőire sújt le a három csapás.

Mi az erőszak?

A személy elleni erőszakos bűncselekmények kategóriájába a Btk. 34 különböző bűncselekményt sorol. Ezek közt vannak háborús és emberiség elleni bűnök, illetve katonai bűncselekmények is, és idetartozik a terrorizmus is. A többszörös visszaesésre valóban esélyes, hétköznapi bűntettek közül ebbe a kategóriába sorolták az emberölést, a testi sértést, a kényszerítést, az emberrablást, a hivatalos személy elleni erőszakot, a rablást, zsarolást és önbíráskodást is.


Az [origo] megkereste a Legfőbb Ügyészséget, hogy megtudjuk, 2010 nyara óta hány esetben emeltek vádat a három csapás alapján, de a statisztikákat kezelő főosztály későbbre ígért választ. A megyei főügyészségek egy része viszont válaszolt: ez alapján például Komárom-Esztergom megyében négy erőszakos többszörös visszaeső ellen emeltek vádat, ebből egy esetben kértek életfogytiglant egy emberölési kísérletet és kifosztást elkövető vádlottra, akit a törvényszék el is ítélt.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a főügyészség adatai szerint három esetben alkalmazták a három csapást, de életfogytiglani büntetést nem kértek egyik vádlottra sem, sőt, a bíróság az egyik esetben megállapította, hogy a vádlott nem erőszakos többszörös visszaeső. Nógrád megyében egy ember ellen szabtak ki ez alapján súlyosabb büntetést: a megyei bíróság két évről három évre súlyosbította egy 1993 óta összesen kilencszer büntetett férfi ítéletét, aki súlyos testi sértést és garázdaságot követett el azzal, hogy többször is verekedett a balassagyarmati hajléktalanszállón.

Hétfőn Nagykanizsán tíz év fegyházbüntetésre ítélték Sz. Zs.-t, aki társaival együtt bántalmazott egy ittas férfit 2010 októberében. Elvettek tőle hatezer forintot, így tettük rablásnak minősült. Mivel Sz. Zs. többszörös erőszakos visszaeső, tíz év fegyházat kapott első fokon. Tavaly decemberben Kecskeméten egy 2010 karácsonyán tomboló férfit ítéltek négy és fél év fegyházra. R. István előbb erőszakkal elvett egy karácsonyfatalpat egy fiatalkorú fiútól, aztán berúgta rokonai albérletének ajtaját, verekedett, tört-zúzott, és kábítószert is találtak a lakásán a rendőrök.

"Nem fogok könnyeket ejteni értük"

"Ez egy sikeres dolog, olyannyira, hogy az új Btk. tervezetében is benne van" - mondta az [origo]-nak Rubovszky György KDNP-s képviselő, aki egyike volt a módosítás benyújtóinak. Rubovszky tavaly év végéig tagja volt az azóta megszűnt Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT), és az ott megismert tájékoztatókra hivatkozva azt mondta: kimutathatóan csökkent az erőszakos bűnelkövetők száma, amit ő részben a törvény elrettentő erejének tulajdonít.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A Budapesti Fegyház és Börtön egyik körlete

A nyilvános bűnügyi statisztikák alapján nehéz eldönteni, hogy változott-e az erőszakos bűncselekmények száma. Az 1960-as évek óta folyamatosan vezetett bűnügyi statisztikában ugyan külön kategóriában szerepelnek az erőszakos bűncselekmények, de ebbe sok minden beletartozik, például a garázdaság is, ami miatt több mint 13 ezer eljárás indult 2010-ben. A garázdaság rendkívül tágan értelmezhető bűncselekmény, ennek számíthat például az utcai pofozkodás és a kukaborogatás is.

A statisztika szerint az elmúlt években hullámzik az úgynevezett személyt közvetlenül támadó bűncselekmények száma. 2004 és 2006 között jelentősen visszaesett, 2007 után ismét növekedés következett, majd 2010-ben hirtelen rekordszintre ugrott: 22 660 ilyen bűncselekményt követtek el, míg 2006-ban csak 18 497-et. A három csapás szempontjából erőszakosnak számító bűncselekmények közül a testi sértések és a rablások száma nőtt, az emberöléseké viszont jelentősen csökkent: korábban évtizedekig kétszáz körül volt évente, 2010-re viszont 133-ra esett vissza.

Rubovszky arra a felvetésre, hogy a három csapás alapján az életfogytiglani büntetést elsősorban nem gyilkosok és erőszaktevők, hanem rablók ellen alkalmazták, azt mondta: nem tartja teljesen aránytalannak a legsúlyosabb büntetést, hiszen ezek az emberek kétszer már megjárták a poklot, és nem tanultak belőle. "Nem fogok könnyeket ejteni értük" - fogalmazott az ügyvédként is dolgozó képviselő.

Hálátlan feladat

"Hálátlan feladat ilyen ügyekben védőnek lenni" - mondta az [origo]-nak Németh Miklós ügyvéd, aki kirendelt védőként képviselte az életfogytiglanra ítélt két rablót. Mivel a bíróság keze is meg van kötve, az ügyvéd nem sokat tehet, ha bebizonyosodik a vádlottak bűnössége, és ki kell szabni az életfogytiglani büntetést. Németh mindkét ügyben fellebbezett, de azt mondta, nem lát sok esélyt az enyhébb ítéletre. Azt mondta: magánemberként ugyan meglehet a véleménye a törvényről, jogalkalmazóként azonban nem kritizálhatja.

Cikkünk megjelenése után derült ki, hogy M. László védelmét szerdától Palotás Csongor ügyvéd vette át, meghatalmazott védőként. Az ügyvéd az [origo]-nak azt írta: a Zalaegerszegi Törvényszék által alkalmazott rendelkezés "nem pusztán igazságtalan és embertelen, hanem egyben alkotmányellenes is", mivel gyakorlatilag kizárja a bíróság mérlegelési lehetőségét a büntetéskiszabásakor, illetve indokolatlanul vonja el az elítélt személyi szabadsághoz fűződő jogát. Az ügyvéd ezért azt kezdeményezi, hogy a bíróság függessze fel az eljárást, és forduljon az Alkotmánybírósághoz.