Rámozdult a csalódott fideszesekre a stratégiát váltó Jobbik

EU-ellenes tüntetés, Új Magyar Gárda-tagok, Jobbik, Tagok legyünk vagy szabadok, Budapest
Vágólapra másolva!
A Fidesz lemorzsolódó szavazóit célozta meg a Jobbik, amely az elmúlt egy évben is jelentősen megnövelte már támogatói számát. A párt vezetése azzal számol, hogy a kormány minden szabadságharcos szlogen ellenére is megegyezik kölcsönfelvételről az IMF-fel és az EU-val, azt megszorítások és unióellenes hangulat követi, ami meghozhatja a Jobbiknak az áttörést. Ehhez egyszerre akarnak harsányak lenni és megmutatni kormányképességüket is.
Vágólapra másolva!

"Ez a válság, amelyben élünk, ez nem csupán gazdasági válság, ez a liberális demokráciák válsága is" - mondta szombaton, a Jobbik évadnyitó rendezvényén Vona Gábor. A Jobbik elnökének hosszú beszédéből leginkább az a mondat került be a híradásokba - szokatlan módon még a Fidesz szóvivője is reagált rá -, amely szerint pártja nem demokrata. Legalábbis - tette hozzá - "abban az értelemben, amit ez mára jelent".

Vona Gábor beszéde, illetve a Jobbik két héttel korábbi, az EU-zászló elégetésével végződő demonstrációja azt jelzi, az önmagát nemzeti radikálisként meghatározó párt új lendületet kíván venni, és eddigi üzenetei mellé újabbakat keres. "Aktuális kérdésekre aktuális válaszokat kell adni" - mondta az [origo]-nak a zászlóégetésben részt vevő Novák Előd alelnök, aki szerint a most szombati Vona-beszéd még nem programhirdetés, de fontos állomás volt. Az [origo] által megkérdezett jobbikos vezetők ugyanis úgy látják, a kormány döntései miatt új lehetőségek nyílnak meg előttük.

Csőd helyett megszorítások

"Lehet, hogy őszinte volt a szabadságharc, csak elbukott. De az is lehet, hogy eredetileg sem gondolta a kormány komolyan" - mondta Novák Előd a konfliktusok helyett immár a külfölddel való megegyezést kommunikáló kormánystratégiáról. Szerinte lehet, hogy a kormány "elmegy a falig, az államcsőd rémképéig", de végül meg fog állapodni az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal a hitelfelvételről. "Három-négy hete még nagy összegeket tettünk volna az államcsődre, erre ma már minimális az esély" - mondta a Jobbik számításairól Szabó Gábor pártigazgató.

A pártvezetés úgy kalkulál, hogy az IMF-megállapodás után a kormány végrehajtja majd a nemzetközi szervezetek által elvárt szigorításokat. "Arra számítunk, hogy a megszorítások erősödésével hónapról hónapra csökkenni fog a Fidesz támogatottsága" - mondta Szabó Gábor. Divatos, de hiábavaló szlogennek nevezte, hogy a nagyszámú bizonytalan szavazót kell megszólítaniuk a pártoknak, a Jobbiknak szerinte a Fideszből kiábrándulók felé kell fordulnia. "Ott van a legnagyobb tartalékunk" - mondta a pártigazgató.

Hasonlóan fogalmazott Novák Előd is, aki meg van arról győződve arról, hogy a 2010-ben a Fideszre szavazók közt sokan "a szívük szerint jobbikosok lennének". Szerinte ez a kormány mellett szervezett január 21-ei, Andrássy úti felvonuláson is látszott: a Fideszhez közelálló szervezők által cipelt, "Nem leszünk gyarmat!" feliratú tábla például őt kifejezetten a Jobbik retorikájára emlékezteti. A Jobbik január 14-ei, EU-ellenes tüntetésének meghívójában Vona Gábor pártelnök egyébként azt írta: "Elég volt, hogy egy utolsó gyarmatnak tekintenek bennünket".

Orbán nagy játékos

"Az az össztűz, amelyet az EU-ból a kormányra zúdítottak, a társadalom jelentős részében felerősítette az unióellenes hangulatot" - mondta az [origo]-nak Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke. Szerinte hiába volt kemény Orbán Viktor miniszterelnök Strasbourgban az őt támadó európai parlamenti képviselőkkel, néhány napra rá Brüsszelben már meghátrált az Európai Bizottság vezetőivel szemben, és korábbi döntését megváltoztatva csatlakozott az euróövezeti tagállamok által elfogadott költségvetési unióhoz.

Nőtt a támogatottság
A közvélemény-kutatások azt mutatják, eddig a Jobbik nyerte a legtöbb szavazót a kormánypártok népszerűségvesztésével. A Tárki adatai szerint tavaly január óta a teljes népességben 38 százalékról 18-ra esett vissza a Fidesz támogatottsága, a Jobbik népszerűsége pedig ugyanebben a körben 6-ról 11 százalékra nőtt, az MSZP csak egy százalékkal tudta növelni a támogatottságát, az LMP pedig pont ott tart, mint tavaly januárban.

Novák Előd pártja népszerűségének növekedését azért is tartja figyelemre méltónak, mert szerinte nem, vagy nem kellő mértékben tudnak csak bekerülni a nagyobb tévék és rádiók hírei közé. Ennek alátámasztására idézte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elemzését, amely szerint például tavaly decemberben a vizsgált hírműsorok politikai híreinek mindössze 7,2 százaléka szólt a Jobbikról, a politikusi megszólalások közül pedig 7,6 százaléknyi az övék, ezzel messze elmaradnak a választásokon nem sokkal előttük végző MSZP lehetőségeitől (16,1 és 18,3 százalék). A két legnézettebb csatornán, az RTL Klubon és a Tv2-n ennél is kevesebbszer tűnnek fel.

2010-ben, a parlamenti választások idején a Medián felmérése szerint valóban volt némi átfedés a Fidesz és a Jobbik szavazói között. Az úgynevezett másodlagos pártpreferenciák szerint a Jobbik-szavazók 24 százaléka szavazott volna a Fideszre, míg a jelenlegi kormánypárt támogatóinak 12 százaléka a Jobbikra. Ennek következményének tartják a Jobbikban, hogy a Fidesz-kampány egy idő után már nem is az MSZP-re koncentrált, hanem a Jobbikot kezdte támadni.



Balczó Zoltán óvatosabb, szerinte nem egyértelmű, hogy a csalódott fideszes szavazók a Jobbikhoz pártolnának. Saját személyes tapasztalataira hivatkozva mondta azt, hogy az elkötelezett Fidesz-hívek nem igazán értik, miért támadja a Jobbik is a kormányt, sokan pedig úgy gondolkodnak, bármi megengedhető, csak nehogy "ezek", vagyis a szocialisták visszatérjenek a hatalomba. "Nem könnyíti meg a dolgunkat az sem, hogy Orbán Viktor tehetséges politikai játékos, aki egyelőre össze tudja tartani a tábort" - fogalmazott Balczó.

Vona hétvégi beszédének legtöbbet idézett kijelentése - amely szerint a Jobbik nem demokrata - az [origo] által megkérdezett jobbikos politikusok szerint azt jelzi, hogy elhatárolják magukat a baloldali ellenzéki pártoktól. "Ki használta a legtöbbet az elmúlt hónapokban a demokrata szót? Gyurcsány Ferenc" - mondta Balczó Zoltán, aki szerint a Jobbik betartja a parlamentarizmus játékszabályait, de nem kívánja a demokrácia szót a mai, szerinte elcsépelt formájában használni.

Kormányképes erő kell

A Jobbik támogatottságában megfigyelhető hullámzás jelzi azt is, hogy bár nő az euroszkeptikusok aránya Magyarországon, a Jobbik időnként radikális lépései nem feltétlenül tetszenek potenciális szavazóiknak sem. Balczó Zoltán szerint például az EU-zászló elégetése a tüntetésen érthető volt, mert a tagság - akiknek a párt nagyon sokat köszönhet - igényli a hasonló akciókat. Ugyanakkor nem biztos, hogy a jelenleginél szélesebb körben is tetszést aratott, pedig őket is meg kell szólítani, ha a Jobbik 2014-ben a győzelem esélyével szeretne elindulni a választásokon.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Szabó Gábor szerint a Jobbik a jövőben is nagy hangsúlyt helyez az utcai jelenlétre, kitelepüléseket, kisebb-nagyobb gyűléseket szerveznek, azért is, mert a médiában szerintük nem kapnak elegendő teret. De a korlátozottnak nevezett lehetőségek ellenére sem akarják elhanyagolni a parlamenti munkát sem, mert - mondta Szabó Gábor - ott lehet megtanulni és megmutatni a kormányképességet. "Meg kell találni a helyes arányt. Olyan nem lesz, hogy kivonul mindenki szórólapozni" - tette hozzá a pártigazgató.

A kormányképesség bizonyítását kulcskérdésnek tartja Balczó Zoltán. "El kell fogadtatni, hogy van egy felkészült csapat a Jobbik mögött" - mondta az Országgyűlés alelnöke, aki szerint szakpolitikai konferenciákat akarnak szervezni, tanulmányokat íratnak majd - például az EU-csatlakozás előnyeiről és hátrányairól -, és keresik azokat a háttérembereket, akik a párt kormányra kerülése esetén alkalmasak lehetnek mondjuk minisztériumi főosztályvezetőknek, helyettes államtitkároknak.

Balczó azt mondta, a kormányképesség megjelenítésének fontosságát jelzi, hogy megpróbálják lezárni soraikat a már szerintük is teljesen vállalhatatlan eszméket képviselők előtt. A parlamenti alelnök szerint mindenki csak azt emelte ki Vona Gábor szombati beszédéből, hogy a Jobbik nem demokrata párt, az viszont elsikkadt, hogy nem is fasiszta vagy nemzetiszocialista. Balczó Zoltán szerint ez üzenet volt azoknak a Jobbik mellett - vagyis szerinte nem a párton belül - létező szélsőjobboldali csoportoknak, amelyek tagjai "hiányos történelmi ismeretekkel rendelkeznek".

Kik a Jobbik-szavazók?
A skóciai St. Andrews Egyetem és a Tárki tavalyi kutatása szerint a Jobbikra a közhiedelemmel ellentétben főként nem az iskolázatlan szegények szavaznának. A Jobbik tábora egyrészt nagyon fiatal, támogatóik 40 százaléka 18 és 35 év közötti, kétharmaduk férfi. Másrészt 41 százalékuk középfokú, 15 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és csak 26 százalékuk él rossz körülmények között. A felmérés szerint egyedül az LMP támogatóinak magasabb az átlagos havi jövedelme, mint a Jobbik-szimpatizánsoknak.

A Tárki szerint a Jobbik szavazók 80 százaléka aktív internethasználó, ezért is érdekes a brit Demos és a Political Capital Institute tanulmánya, amely a Jobbik Facebook-követőinek jellemzőit mutatja be. Eszerint a Jobbik internetes szimpatizánsainak döntő többsége fiatal férfi, 22 százalékuk rendelkezik diplomával, és az országos átlagnál kevesebb köztük a munkanélküli. Jellemzőjük ugyanakkor, hogy még az átlag magyarnál is pesszimistábbak saját személyes jövőjükkel, illetve az ország sorsával kapcsolatban.

A Jobbikot a Facebookon követő felhasználók többsége kifejezetten aktív, előszeretettel vesz részt tüntetéseken, és szavaz a pártra, de formálisan nem tagja annak. A csoport tagjait elsősorban a romaintegráció és a bűnözés nyugtalanítja. A Jobbik Facebook-követői nagyobb valószínűséggel gondolnak negatívan az Európai Unióra, mint a magyarok általában: 68 százalékuk a "nemzeti és kulturális identitás elvesztésével" azonosította az Európai Uniót, míg ez a válasz a teljes lakosságban mindössze 5 százalékos gyakorisággal fordult elő.