Kocsival furikázza a titkokat Afrikába a külügy

Amióta megszűnt a megbízható Malév, kocsival viszik a titkos csomagokat a világ legmesszibb tájain lévő diplomáciákra. A meglepő gyakorlatra úgy derült fény, hogy a Külügyminisztérium szerint azért nem ráfizetés itt megvenni és innen kiküldeni új Mercedeseket az algériai, kenyai vagy török nagykövetség munkatársainak, mert úgyis vinniük kell titkos postai szállítmányt.

Magyarországon vásárolt hét és fél millió forintos darabáron Mercedes márkájú kisbuszokat a Külügyminisztérium az algíri, a nairobi, a bejrúti és az ankarai magyar nagykövetségére - derült ki a kormányzati honlapra november 7-én feltöltött szerződéslistából. Az új kisbuszokra azért volt szükség - írta az [origo] kérdésre a külügyminisztérium szóvivője, Kaleta Gábor -, mert a most használt kocsik többsége már öt évnél öregebb. Igaz, ezt nem kimondottan a most új kocsikhoz jutó követségek autóira írta, hanem általában a Külügyminisztérium használatában lévő autókra.

Hiába kérdeztük, a minisztérium nem válaszolt arra, hogy miért itt Magyarországon vásárolták meg az autókat a messze lévő követségekre, csak annyit írtak, hogy az általános gyakorlat szerint egy külképviseletre a minisztérium döntése szerint vagy helyben, vagy Magyarországon vesznek új autókat. A mostani autókat pedig azért a Mercedeseket forgalmazó Pappas Autó Magyarországtól vették, mert "a nyertes szállító Mercedes-Benz, mint az közismert, magyarországi összeszerelő üzemmel is rendelkezik, így más szállítókhoz képest talán könnyebben érvényesít kedvezményeket a kormányzati és magánvásárlók számára".

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az új autókat hogyan és mennyiért fogják eljuttatni a Budapesttől több száz vagy ezer kilométerre lévő követségekre. A Külügyminisztérium erre azt válaszolta, hogy az autók keréken fognak eljutni a követségekre, de ez plusz költséget nem jelent nekik, mivel a Malév megszűnése óta a diplomáciai futárok úgyis többet szállítanak a szárazföldön. Az algíri és az ankarai nagykövetségre - a diplomáciai postát szállítva - már meg is érkeztek az autók, a Libanonba szánt kocsit viszont a közel-keleti biztonsági helyzet miatt még nem indították el. A Nairobiba vásárolt kocsit pedig "a nyári olimpiai játékok miatt megnövekedett feladatok kezelése miatt" Magyarország londoni követségén használják, végső állomáshelyéről még nem döntöttek.

Kik azok a diplomáciai futárok?

Az elektronikus távközlési eszközök elterjedése előtt a diplomáciai futárszolgálat volt az egyetlen kommunikációs forma a nagykövetségek között. A témával foglalkozó egyetemi jegyzet szerint a diplomáciai futár a leglassabb, de egyben a legbiztonságosabb módja annak, hogy valamit eljuttassanak a követségre. A futár ugyanis diplomáciai védelem alatt áll, csomagját sehol nem bonthatják fel, csak abban az esetben, ha arra a küldő ország is rábólint. A csomagokat csak biztonsági okokból lehet átvilágítani - bár ennek jogszerűségéről is hosszú idő óta vitatkoznak a nemzetközi jogászok.

Az internet elterjedésével a diplomáciai futárok jelentősége csökkent, de még mindig van néhány terület, ahol szükség van a több százéves szolgáltatásra. A futárok manapság jellemzően olyan különleges védettséget élvező okiratokat vagy eszközöket szállítanak, amelyeket nem lehet rábízni még egy szövetséges ország postájára sem, és elektronikusan sem lehetséges továbbítani őket. Ilyen iratok például a biankó útlevelek vagy a vízumbélyegek, amelyeknek Magyarország Európai Uniós és schengeni tagsága miatt komoly értékük van a feketepiacon. De diplomáciai futárposta keretében szállítják a nagykövetségeken működő rejtjelező készülékeket vagy más nemzetbiztonsági szempontból érzékeny informatikai eszközöket is.

Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője szerint manapság elég ritka, hogy a hagyományos levelet is a diplomáciai futárok szállítsák. Ilyen elsősorban protokolláris okokból fordul elő, például akkor, amikor a köztársasági elnök vagy egy másik közjogi méltóság nyomtatott formában is szeretne gratulálni valakinek.

A Malévval a futárposta is elszállt

A légi közlekedés fejlődésével a szárazföldi futárok feladatát nagyrészt átvette a nemzeti légitársaság. Amíg működött a Malév, a külügyi irányítás a repülőgépek kapitányait bízta meg, hogy vigyék el a diplomáciai küldeményeket a távoli országokba. A kapitányi posta egészen a Malév megszűnéséig gazdaságosan és biztonságosan működött. A külügyes alkalmazott elvitte Ferihegyre a küldeményt, átadta a gép ajtajában a kapitánynak, majd a célállomáson a helyi nagykövetség egyik diplomatája a reptéren várta a gépet, ahol megkapta a kapitánytól a bizalmas iratokat, eszközöket tartalmazó csomagot - mondta el Balázs Péter volt külügyminiszter. A Malév-kapitányra nyugodtan rá lehetett bízni a küldeményt, hiszen pilótaként megfelelt a szigorú nemzetbiztonsági előírásoknak, a magyar repülőgép fedélzete pedig diplomáciai védettséget jelentett a csomag számára.

A Malév megszűnésével azonban ez a praktikus és mindenkinek kényelmes lehetőség is odaveszett. Mivel más légitársaságok nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek, a magyar Külügyminisztérium kénytelen újra visszatérni a szárazföldre. A 24 órás személyi őrizetet igénylő küldeményeket Európában közúton juttatják el, míg a távolabbi helyekre - a korábbiakhoz hasonlóan - egy diplomata viszi magával a menetrend szerinti járatokon, amikor éppen az adott követség és Magyarország között ingázik. Kaleta Gábor, aki Los Angeles-i konzulként is dolgozott, elmondta, hogy pályafutása során előfordult olyan eset is, hogy maga sem tudta, milyen informatikai eszközt visz ki Amerikába. Az általa szállított csomagot csak oda kellett adnia a helyi rendszergazdának, aki valószínűleg beépítette az ottani hálózatba.