A népszerűtlen iskolák járnak jól a sok elsőssel

Véget vet a "szeret még játszani a gyerek, hagyjuk az óvodában" korszaknak az új köznevelési törvény, hiszen helyet követelő háromévesek hada dörömböl jövőre az óvodák kapuján. Az óvodavezetők szerint felesleges pánikot kelteni, eddig is egyezségre tudtak jutni a szülők és a pedagógusok arról, hogy a gyerek elég érett-e az iskolára. Az iskolák egy részének pedig egyenesen jól jön majd a sok új elsős, a körzeti iskolák bajban lehetnek.

"Eleve annyi gyerek jelentkezik hozzánk, ami meghaladja a férőhelyek számát, így ha több beiratkozó jön tavasszal, akkor sem kell igazán új helyzettel szembenéznünk" - nyugtázta meglehetősen higgadtan az egyik belvárosi általános iskola igazgatója a jövő januártól életbe lépő új köznevelési törvény hozta változásokat. A módosítások értelmében ugyanis jövő szeptembertől már azok a gyerekek is tankötelesek, akik csak augusztus 31-én lesznek hatévesek, várható tehát, hogy jóval többen kezdik majd meg az általános iskolát. Korábban ez a határidő május 31-e volt. Az óvodavezetőknek, illetve a szakértői bizottságnak azonban megmarad a lehetősége, hogy ha a gyerek nem áll készen, még egy évet az óvodában tartsák. Az új köznevelési törvény módosítja a tankötelezettség időtartamát is: az óvodai nevelés hároméves kortól kötelező, a felső korhatár pedig 16 évre csökken.

A törvénymódosítás az úgynevezett "szeret még játszani a gyerek" korszak végét jelentheti, mert bármennyire is szeretnének az óvodák elnézőek lenni, ha a hatéves gyerek érettnek bizonyul az iskolakezdésre, el fogják küldeni, mert különben nem lesz hely a belépő gyerekeknek. "Az iskolaérettség eldöntése szakmai és nem érzelmi kérdés" - közölte az [origo]-val a közoktatásért felelős helyettes-államtitkárság. A tárca szerint minden európai ország törvényben határozza meg a tankötelezettség korhatárát, így van ez Magyarországon is. Ezzel ellentétes döntési jogkörük pedig a szülőknek a magyar jogrendben nem volt soha.

Túl van tupírozva

Sokan jelentkeznek egy másik V. kerületi általános iskolába is, azonban az igazgató azt mondta, hogy szinkronban van azoknak a száma, akik valóban hozzájuk akarják beíratni a gyereküket, és azoké, akiket fel is tudnak venni. Ők nem tartanak tőle, hogy "tumultus lenne" a törvénymódosítás miatt. Az egyik fővárosi két tannyelvű általános iskola igazgatója azonban szinte biztos benne, hogy gondot fog okozni a több belépő gyerek: "Négy éve küzdünk azzal, hogy a beiratkozás napján egy órával a kezdés előtt már ott toporog ötven szülő, sorszámot kell osztanunk." Ennek ellenére azt mondja, ezek csak technikai jellegű kérdések, nem ezek a fontosak, hanem az, hogy annak a gyereknek kell iskolába menni, aki valóban iskolaérett.

"A gyerek érdekét kell szem előtt tartani, az nem számít, hogy azt adott osztályindítást végül hogyan oldja meg az iskola. Ha készen áll az iskolára, igenis kezdje el, hiába akarná még a szülő, hogy egy évet játsszon" - mondta. "Helyesnek tartom, hogy ne a szülő döntése legyen, hogy megy-e a gyerek iskolába hatévesen, vagy nem" - tette hozzá az igazgató, aki szerint a gyereknek egyáltalán nem tesz jót, akár vissza is fejlődhetnek a képességei, ha az óvodában tartják, amikor már nem szeret ott lenni. Az intézmény vezetője pánikhangulatot érez a téma körül, szerinte "túl van tupírozva a dolog".

A dolog kétélű, mert nagyon sok olyan iskola van az országban, ahol épp azzal küzdenek évek óta, hogy kevés a gyerek, nekik kifejezetten jól jöhet, hogy jövőre több lesz az elsős - érvelt több iskolaigazgató is. Felvetésünkre egy hatéves kisfiú édesanyja az [origo]-nak úgy reagált: tart tőle, hogy a népszerű iskolákba felvételizni akaró gyerekek megnövekedett száma miatt végül módosítják majd a körzethatárokat, és egy olyan, rosszabb hírű iskolába kell vinnie a gyerekét, "amitől borsódzik a háta". Ezzel egyetértett Hámori Veronika, a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is, aki szerint a beiskolázás a körzeti iskoláknál okozhat majd nagyobb gondot, hiszen ott fel kell venni a körzetbe tartozó gyerekeket, a sok új gyerek miatt talán új osztályt is kell majd indítani.

A Fazekas nem körzeti iskola, tehát Budapestről és környékéről bárki jelentkezhet hozzájuk, sokban nem változik majd a beiratkozási rendszerük. "Mi sorsolással döntjük el, hogy kit tudunk felvenni. Ha kétszáz gyerekből kell ötvenet kihúznom, vagy majd háromszázból, lényegében ugyanaz" - mondta az igazgatónő, aki szerint az esetleg megugró létszámon kívül jóval lényegesebb kérdés, hogy mennyire lesznek érettek az iskolára a jövő nyáron hatodik életévüket betöltő gyerekek.

Szerettünk volna megkérdezni két népszerű, második kerületi körzeti általános iskolát is. Egy ideje azonban csak az önkormányzat engedélyével nyilatkozhatnak az iskolaigazgatók a sajtónak, erre pedig nem kaptuk meg az engedélyt a II. kerülettől. Kérésünket azzal az indokkal utasították el, hogy várjuk meg az iskolák január elsejei állami kézbe vételét.

Jönnek az újak

Nem beszéltünk olyan óvodavezetővel, aki különösebb problémát látna az új törvényben. Szinte egybehangzóan azt állították, hogy eddig is meg tudtak egyezni a szülőkkel, nem tartanak tőle, hogy ez jövőre másképp lenne. Az egyik második kerületi óvoda vezetője szerint arról, hogy iskolaérett-e a gyerek, eddig is az óvodapedagógusokkal együttműködve döntöttek, a szülő azonban nyugodtan mondhatta azt, hogy inkább bent szeretné tartani még egy évig. "Ha ez így van, akkor megbeszéljük, hogy mi lenne a jó megoldás" - mondta az igazgató, azt is hozzátéve, hogy nagyon sok esetben kényelmi okok miatt tartanák az óvodában a szülők a gyereket. A szülőket meglepte, hogy módosították a korhatárokat, de nem hinné, hogy gond lesz ebből. "Rugalmasnak látom ezt a dolgot, működni fog, ahogyan eddig is."

Alapvetően nem változik meg a rendszer a korábbiakhoz képest a fővárosi Fejlesztőház munkatársa szerint. Szőke Melinda szerint inkább az teremt majd új helyzetet az óvodavezetőknek, hogy a gyerekeknek 3 éves koruktól kötelező elkezdeniük az óvodai oktatást. "Nagyobb lesz a nyomás az óvodákon, az érdekük valószínűleg az lesz, hogy mielőbb iskolába küldjék az óvodásokat, hiszen a bejövő oldalon több gyereket kell befogadniuk" - fogalmazott. A módosításokat jó iránynak tartja, szerinte eddig a szülők egy részének az volt a kényelmesebb, hogy annak ellenére maradjon a már hatodik évét betöltő gyerek inkább még egy évet az óvodában, hogy érett az iskolakezdésre.

Inkább maradjon az oviban

A szülők kényelmi szempontjait emelte ki egy XII. kerületi óvoda vezetője is. "Én sokáig harcoltam ez ellen: az volt az érzésem, hogy egy idő után autodidakta módon tanultak meg a gyerekek olvasni. Volt olyan óvodásom, akivel mentünk az utcán, és a gyerek folyékonyan olvasta fel az utcanévtáblákat, ennek ellenére csak hétévesen kezdte meg az iskolát." Az igazgató azonban később feladta a véleményét, hiszen az iskolák részéről is azt tapasztalta, hogy inkább maradjanak csak a gyerekek még egy évet az óvodában. "Áprilisban született a fiú, akkor maradjon még egy évet az oviban - mondták az iskolák. A novemberi születésűek hét és fél évesen kerültek be az iskolába, ezzel pedig nagyon megnőttek egy-egy osztályon belül az életkorbeli különbségek" - magyarázta az igazgató, hogy szerinte mi vezethetett az óvodai éveket kitoló trendhez.

"Nem szerették volna, hogy az ő gyerekük legyen a legkisebb az osztályban, nem biztos, hogy venni tudja majd az akadályokat" - sorolta Szőke Melinda a szülők érveit az óvodában tartás mellett. Szerinte nonszensz, hogy nyolcéves korukban kezdik meg az első osztályt a gyerekek. Annál is inkább, mert a tankötelezettség új felső határa 16 év lett, tehát ezek a gyerekek pont 16 évesen fejezik be a nyolc osztályt. A jelenlegi szabályozás szerint a szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a 6. életévét december 31-ig betölti. Ez a határ 8 éves korig is kitolódhat, ha a gyerek augusztus 31. után született.

Nem tudják, mi lesz a sorsuk

A XII. kerületi óvoda vezetője szerint akkor kell nevelési tanácsadó véleményét kikérni, ha a szülő vinni akarja a gyereket az iskolába, az óvoda viszont azt mondja, hogy nem áll készen. Ellenkező esetben nem nagyon van vita a két fél között. A XII. kerületi intézményben évente nagyjából egy-két gyereket küldenek nevelési tanácsadóhoz, a probléma - ha lehet egyáltalán annak nevezni - nagyon elenyésző. Beszéltünk egy VIII. kerületi óvodával is, ahol eddig is igénybe vették a nevelési tanácsadót - mondta az igazgató, aki szerint az új törvény nem írja elő, hogy minden esetben kötelező lesz iskolába küldeni a hatéves gyereket, a döntést a gyerek fejlettsége fogja eldönteni. A pedagógus szerint sok minden függ attól, hogy milyen környezetből érkezik a gyerek: akik hátrányosabb helyzetből indulnak, nehezebben teljesítenek, akik viszont jó indíttatással, könnyebben beiskolázhatók. Náluk is nagy az összhang a szülők és a vezetők között - mondta az igazgató, aki szerint mindig mindent meg tudtak beszélni, és erre a jövőben is számítanak.

A Fejlesztőház munkatársa a nevelési tanácsadók átalakulásáról konkrét dolgot nem tudott mondani, a kollégákkal beszélgetve az a tapasztalata, hogy a szektor munkatársai sem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Vannak félinformációik arról, hogy esetleg több jogosítványt kapnak, vagy összevonják őket, de konkrétumokról nincs szó. Az is homályos, hogy pontosan mit takar a köznevelési törvényben szereplő szakértői bizottság, hiszen a nevelési tanácsadókban jelenleg is szakértők dolgoznak. Nevelési tanácsadókat is megkerestünk, ők azonban nem akartak beszélni a jövőről, szerintük sok minden kiforratlan, és nem lenne korrekt addig találgatni, amíg nem tisztázódik a helyzet.