Hiába vártuk a szebb jövőt

A játéktermesek bebukták, a kocsmák halódnak, a függő játékosok agresszívak vagy felszívódtak az internetre, de a határon túl nem tűntek fel. A gépeket elkótyavetyélik, szétverik, aki teheti, külföldre viszi őket, mások talán feketézni kezdenek. Körkép három héttel a nyerőgépek betiltása után.

"Hiába vártuk a szebb jövőt, valószínű, hogy vége lesz a helynek " - mondja megadóan Csalánosi Zsolt Salgótarjánban, a kálváriadomb tövében meghúzódó Den Café előtt. A műszerész végzettségű férfi korábban a nyerőgépeket szervizelte az egyszerre pizzériaként és játékteremként is üzemelő szórakozóhelyen, besegített az üzletvitelbe is, de az október eleji parlamenti döntés óta - amikor pár nap alatt betiltották a nagy kaszinók kivételével a nyerőgépeket - már nincsenek illúziói.

A játékteremnek tavaly - mielőtt bevezették a gépenkénti havi 500 ezer forintos adófizetési kötelezettséget - még 8-10 masinája volt, az idén már csak hármat állítottak be, többet nem érte meg. Így is halódott a dolog, bár játékos még lett volna. Volt, hogy sorban álltak, vagy szóltak, telefonáljanak rájuk, ha felszabadult valamelyik, de a gépek így se nagyon termelték ki a havi félmilliós adót. A játékosok azonban szerinte a mai napig telefonálgatnak.

Veszteséges volt minden gép, de sokan inkább "befinanszírozták a bukót", abban reménykedve, kedvezőbbre fordul a helyzet - mondja a műszerész, miközben mutatja a gépek üres helyét a félhomályos pincehelyiségben, ahol egy darts és egy érintőképernyős játék - amin például pasziánszozni lehet - árválkodik. Biliárddal és csocsóval próbálnak újítani, de a középkorú férfi nem túl optimista, munkanélküliségre készül. Két alkalmazottat már kirúgtak, és ez vár arra a harminc teremfelügyelőre is, akik ugyanannál a több üzlettel működő láncnál dolgoztak, amelyikbe a salgótarjáni hely is tartozik.

Csalánosi Zsolt már nem szervizel több játékgépet

Hasonlóan nyilatkoztak az [origo]-nak más nyerőgépekkel foglalkozó vállalkozók is. A többnyire név nélkül beszélő kisüzemeltetők egybehangzóan állították, hogy a tavaly novemberi adóemelés után drasztikusan esett a gépeik száma, az októberi döntés pedig végképp betett nekik. Pláne úgy, hogy a tavaly bevezetett havi félmilliós adót minden megkezdett hónap után - így most októberre is - be kell fizetni, jóllehet, csak kilenc napot működhettek a gépek a végleges tiltásig. "Ebben az országban a jogbiztonság a vállalkozások szintjén a nullát veri alulról" - magyarázta egyikük keserűen. Ő tizenhét év után húzta le a rolót, nyolc alkalmazottja elbocsátásáról, a gépekre felvett bebukott hitelről beszélt.

Ha forog a pénz, azt hiszed, hogy van

"Azt mondják a szállítóim, hetente két-három kocsma zár be a nyerőgépek betiltása óta. Mi még várjuk a csodát" - sóhajt zsinóros szemüvege mögött a Szécsény közelében fekvő Ságújfalu egyik kocsmárosa. "Itt a környéken Kazincbarcikától kezdve minden kocsma eladó. A pult nem tartja el őket."

A saját pultjában éppen cigarettásdobozokat kicsomagoló férfinak három üzlete van, az egyik egy "exkluzív kávézó", de azt állítja, összesen havi 100-200 ezer forint mínuszban vannak. Nála már tavaly - a félmilliós adókötelezettség bevezetése - óta nincsenek nyerőgépek. A helyeit azért tudja mégis fenntartani, mert állítása szerint máshol is keres pénzt. A veszteség ellenére mégis kitart, azt mondja, ha nem lesz máshonnan bevétele, akkor megmaradnak, "és ha forog a pénz, azt hiszed, hogy van is".

Sokkal elkeseredettebb a Balassagyarmat közelében fekvő őrhalomi Lesz Vigasz kocsma tulajdonosa. A középkorú férfi maga is foglalkozott nyerőgépekkel, de már a tavalyi kormánydöntés után leállította négy gépét. A tiltással, azt mondja, nincs problémája, csak a módjával. "Játékgépekben és a sörözőben volt a pénzem. Azt hittem, van vagy negyvenmillióm, és most kiderül, jó, ha négyet ér az egész" - magyarázta a férfi, akinek három kocsmája van, de ebből kettő zárva. Az egyiket a faluban bérli, de szándékosan zárva tartja, hogy ne szóródjanak szét a vendégek.

Felszívódtak a játékosok

Az őrhalomi kocsmáros azt mondja, a korábban nála gépezők egyszerűen átálltak az internetre, legalábbis többen erről beszéltek neki. Szerinte árulkodó jel, hogy míg korábban a nagy meccsek előtt az internetes pókerezést reklámozták, most már az internetes kaszinóreklámok futnak, ahol ugyanolyan gépek pörögnek virtuálisan, mint amiket most betiltottak a kocsmákban.

A salgótarjáni nyerőgépműszerész is az internetre tippelt, de megemlítette a közeli Szlovákiát is, ahol nem tilos a játék. "Aki nem hülye, úgyis oda jár tankolni." Ő is szívesen ugrik át az alig tíz percre lévő határon, mivel szerinte jobb feltételekkel lehet sportfogadásokat kötni az erre szakosodott kis irodákban. "Jobbak a szorzók, több a meccs, nagyobb a variációk lehetősége, nagyobbak az oddsok" - sorolta az előnyöket.

Nem pörögtek fel a szlovák gépek

Magyarországi nyerőgépezők nyomára azonban nemigen akadunk Szlovákiában. A Somoskőújfalunál üresen tátongó határátkelő-épület mögötti benzinkúttal egy épületben lévő fogadóirodában két nyerőgép áll, de senki nem játszik rajtuk. Az asztaloknál néhányan bújják a fogadóíveket. A pultos lány nem tapasztalta, hogy többen jönnének át a határon, mint azelőtt. Szerinte az jön, aki eddig is, és ők is elsősorban a sportfogadásért. "Úgy-e, Jani bácsi?" - szól oda az egyik kopott baseballsapkás öregnek, aki a fogadóívekből felpillantva megjegyzi, ő is csak azokat látja, akiket korábban, meg a kamionosokat. Magányosan támasztja a felmosófát az út túloldalán lévő fabódéban álló gép is.

Kis játékterem Szlovákiában

Nem ugrott meg a forgalmuk a magyarországi tiltás után a szlovákgyarmati és az ipolyvarbói játéktermes kocsmáknak sem. Az Esztergommal szemközti Párkány sétálóutcáján sorakozó négy játékteremben is csak egy helyen mondták, hogy 50 százalékkal többen jönnének át Magyarországról gépezni.

Magyarországi játékosokkal csak Balassagyarmattal átellenben, Szlovákgyarmaton találkoztunk. A két fiatal közül az egyik először volt itt, de csak azért jöttek a barátjával, hogy elkísérjék idősebb ismerősüket, aki már jóval a tiltás előtt ideszokott. Elsősorban a sportfogadásért jár át, de olyankor bedobál pár eurót a gépbe is. Már éppen indulni készült, fél fenékkel ült a széken, úgy pöcögtette hüvelykujjal a gyümölcspóker karját, de nem jött be neki, és láthatóan rosszkedvűen állt odébb. Az itteni pultos szerint a náluk gépezők aránya 30-70 százalék a helyiek javára, a magyarországiak a tiltás óta sem jönnek sokan.

Egy nyerőgépeket forgalmazó vállalkozó szerint nem várható, hogy a magyar szenvedélybetegek külföldre járjanak át. "Két dolgot valószínűsítek: az egyik, hogy elkezdenek inni, mert valahogyan csillapodniuk kell. A másik, hogy pénzben kezdenek el kő-papír-ollózni, csocsózni vagy biliárdozni."

Betegséget nem lehet jogszabállyal gyógyítani

"A kulcsgondolat az, hogy a szerencsejáték-függés betegség, a betegséget pedig nem lehet jogszabályokkal gyógyítani" - mondta az ELTE klinikai pszichológiai és addiktológiai tanszékének vezetője, Demetrovics Zsolt. Szerinte ha a függők nem juthatnak hozzá a játékgépekhez, más függőséget fognak keresni: erősödhet az alkoholizmus, teret nyerhetnek az online szerencsejátékok vagy a legális szerencsejátékok, mint a totó, a lottó vagy a sorsjegyek. "Ez egy rossz szokás, nem a gép csinálja a betegséget."

Biliárd Ipolyvarbón (Vrbovka) - gépezni nem jönnek át a határon

Demetrovics szerint a kevésbé intenzív használókra lehet jótékony hatással a játékgépek betiltása. "Ha valaki veszélyeztetett, más kockázatot fog keresni, ha meg kikapcsolódásként játszott havonta egyszer, akkor kérdéses, hogy abba érdemes-e belenyúlni - nyilván nem rájuk irányul az intézkedés" - mondta. Szerinte sokkal komplexebben kellene kezelni a problémát, nem egyszeri, hanem prevenciós lépésekkel, meghatározott stratégiával lehetne segíteni a szenvedélybetegeken.

Nőtt az agresszió

Hasonlóan látja a problémát Majoros Márta addiktológus. Szerinte a játéktermek bezárása főleg az idősebb, vidéken élő szenvedélybetegeket érinti, a fiatalok körében az online szerencsejátékok egyre inkább teret nyertek. Az, hogy tavaly novemberben 100 ezer forintról 500 ezerre emelték a gépek után fizetendő adót, már számos társadalmi változást előrevetített, ugyanis 30 ezer játékgépből csak 2500 maradt. "Az addikciójukat nem szüntette meg, mert többet kezdtek inni, cigizni, és az elvonási tünetek miatt jóval elviselhetetlenebbek lesznek, amíg nem találnak mást" - mondta saját és szakmabeli ismerőseinek tapasztalatairól.

Azt mondta, november óta egyre több hozzátartozói panasz érkezett be hozzájuk agresszív viselkedés miatt, nőtt a családon belüli erőszak is. Jellemző tényezőnek tartja, hogy a szenvedélybetegeknek egyszerre több függőségük van, az alkoholizmus gyakori kísérőjelenség. "Az alkoholizmus és a szerencsejáték-függőség erősíti egymást" - mondta. Komoly problémának tartja, hogy egyre magasabb a szerencsejátékozó nők aránya, az utánpótlást már erre alapozzák.

Mi lesz a gépekkel?

"Verik szét kalapáccsal, otthagyják, csináljon vele bárki, amit akar" - mondta az [origo]-nak a rendelkezések miatt gyakorlatilag értéktelenné vált gépekről Gyulai Zoltán üzletember, akinek a cége nyerőgépes játékszoftvereket fejleszt. Ők is sok pénzt elbuktak - elsőként auditáltatták magukat a tavaly bevezetett új szabályoknak megfelelően, 138 milliót költöttek rá -, de valószínűleg talpon tudnak maradni, mivel elsősorban külföldre fejlesztenek.

Pálhegyi László, a pénznyerő automatákat forgalmazó Europlay Trade Kft. ügyvezetője egy szóval válaszolt arra a kérdésre, milyen hatása volt cégükre a gépek betiltásának: "Tönkrementünk." Szerinte a tavaly novemberben elfogadott szigorítások miatt már nem voltak messze ettől, a korábban 10-20 főt alkalmazó cég létszáma kettőre zsugorodott. "Azóta egy gépet sem tudtunk eladni, csak a régieket hozták vissza a raktárba, a kereskedelem teljesen leállt."

Nem pörög a szlovák gép

Azt mondta, fel sem merült bennük, hogy külföldön forgalmazzák a gépeiket, mert a magyarországiak kint lényegében használhatatlanok. "Mások a törvények, mások a szabványok, mások a játékosok elvárásai és szokásai." Magyarország abban is különbözik a környező országoktól, hogy a tárcsás gépek dominálnak, míg máshol a monitorosak, ezért eladni sem lehet őket. Ezért legfeljebb az alkatrészeket tudnák eladni, áron alul.

Garantált bukás

"Azok a cégek, amelyek a betiltásig saját tulajdonú nyerőgépeket üzemeltettek Magyarországon, már árulják őket, de biztosan jelentős veszteséggel tudnak csak túladni rajtuk" - mondta az [origo]-nak egy, az iparágban érintett vállalkozás - neve elhallgatását kérő - vezetője. Szerinte a gépeket a legális külföldi üzembe állításhoz tetemes költséggel át kell alakítani, nemcsak a nyelvi különbségek miatt, azért is, mert a határon túl más szabványok alapján működnek majd. "A másik lehetőség, hogy az értékesebb alkatrészeket kiszerelve adják el, mert egy papírpénz-elfogadót vagy egy érintőképernyős monitort sokféleképpen lehet hasznosítani. De a bukás így is garantált."

A cégvezető a szomszédos országok közül Szerbiát és Romániát nevezte meg a legvalószínűbb felvevőpiacként, de szerinte Ukrajnába is sok gép kerül majd, annak ellenére, hogy ott sem legális az üzemeltetésük. "Ukrajnában rengeteget működtetnek feketén, egyébként ez várható idehaza is, hiszen adófizetés nélkül jelentős haszon érhető el."

Az [origo]-nak a kis Nógrád megyei kocsmák és játéktermek üzemeltetői, illetve a telefonon elért volt nyerőgépes kisüzemeltetők arra a felvetésre, hogy várható-e a feketézés, szinte egybehangzóan a törvényben megszabott büntetési tételeket kezdték sorolni: 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedő pénzbírság, két évig terjedő szabadságvesztés. "Te bevállalnád?" - kérdezte a salgótarjáni Den Cafénál Csalánosi Zsolt.