Ezért haragszanak a Fideszre a pancser bűnözők

Vágólapra másolva!
Hat és fél év börtönre ítéltek egy férfit, aki öngyújtóval próbált kirabolni egy boltot Szegeden. A kemény büntetést egy olyan intézkedés magyarázza, amelyet a választások után vezetett be újra a kormány. A cél az volt, hogy egységes ítéletek szülessenek, mivel az egyes megyék között nagyok az aránytalanságok, Pest megyében például jobban megéri lopni, mint Fejérben. A kormány ötletétől a büntetések már szigorúbbak lettek.
Vágólapra másolva!

2011 februárjában a nyolc általánost végzett, alkalmi munkából élő S. Tamásnak nagyon rosszul alakult az estéje. Egy társával arra gondoltak, hogy szereznek egy kis pénzt, és megpróbálják kirabolni a szegedi Szivárvány ABC-t. A 23 éves férfi símaszkot húzott, és egy pisztoly formájú öngyújtóval belépett a boltba, ahol az eladót a bevétel átadására kényszerítette. Az eladó ellenállt, elkezdtek dulakodni, eközben a pénztárgép a földre esett, és az összes pénz kiszóródott. Az eladó kirohant a boltból, és az üzlet ajtaját elkezdte kívülről nyomni, hogy az öngyújtós rabló ne tudjon elmenekülni. A férfi ezalatt összeszedte a pénzt, a társa elrángatta az eladót az ajtóból, majd mindketten elmenekültek. Összesen 31 897 forintot zsákmányoltak.

A kétszer már kisebb, nem erőszakos bűncselekményekért büntetett férfi első fokon öt évet, másodfokon, jogerősen pedig hat és fél évet kapott a Szegedi Ítélőtáblán fegyveres rablásért. A bíróság az [origo]-nak azt mondta, az ítéletnél enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a vádlott csak 23 éves, viszont súlyosbító körülmény volt az, hogy a környéken elszaporodtak a fegyveres rablások, valamint az, hogy a bíróság megítélése szerint a vádlott veszélyes a társadalomra. A vádlott ügyvédje szerint az ítélet súlyosabb, mint az várható lett volna.

Az ítélet keménységét mutatja az a szintén a napokban meghozott ítélet, amely szerint egy férfi, aki még 2009 szilveszterén Nagykanizsán szíven szúrt egy másik férfit, öt év börtönnel megúszta. A tettes sörözés után tartott hazafelé, amikor útközben cigarettát próbált kérni két embertől, de nem adtak neki. Összevitatkoztak, és a megállított férfi hiába jelezte, hogy befejezi a beszélgetést, az ittas tettes megszúrta. Az áldozat túlélte a sérülést, a támadót így emberölési kísérletért ítélték el. A bíróság úgy szabott ki ilyen enyhe büntetést, hogy a védők még azt sem tudták bebizonyítani, hogy a férfi önvédelemből szúrt.

Fejérben nem éri meg lopni

Bár a két ítélet között látványos az aránytalanság, valójában egyik sem lóg ki a magyar törvénykezési gyakorlatból. Ugyanakkor az [origo] által megkérdezett büntetőjogászok szerint a bírói ítéletek közötti óriási különbség sokszor a jogbiztonságot is veszélyeztetheti.

Bencze Mátyás, a Debreceni Egyetem docense kutatásokkal bizonyította, hogy Magyarországon nem mindegy, hogy hol születik meg egy ítélet: vannak szigorú és kevésbé szigorú megyék, ami kiszámíthatatlanságot eredményez. A kutatás során a 2003 és 2005 között született összes lopásos és súlyos testi sértéses bűncselekményt megvizsgálták. A vizsgálat eredménye szerint lopásért Fejér megyében ötször annyi esetben szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztést (85,7 százalék), mint Pest megyében (16,7 százalék). A súlyos testi sértések esetében szintén majdnem ötszörös volt az eltérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye (60 százalék) és Békés megye (10,5 százalék) között. A tanulmány megállapítja, hogy a legszigorúbb megyék között van Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok, míg az enyhébbek között Tolna, Zala, Vas és Pest megye.

Az aránytalan ítéletek ellen minden országban küzdenek. Angliában például egy több száz oldalas, ítéletekről szóló kézikönyvet adnak a bíróknak, ami a különleges esetekre is iránymutatást ad. Bencze szerint Magyarországon is fontos lenne hasonló iránymutatásokat kiadni, de az erre hivatott bírói fórumok mással kötik le az energiájukat, elsősorban jogértelmezési kérdésekkel vannak elfoglalva, mert a bírók számára nem az ítélet mértéke jelenti a legnagyobb jogi problémát.

Egyformán szigorúbb ítéletek

Magyarországon is évtizedek óta igyekeznek egységesíteni a bírói ítéletek közötti különbségeket - mondta Gellér Balázs József, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének docense. Ilyen próbálkozás volt például az, amikor 2000-ben az első Fidesz-kormány bevezette a középmérték intézményét, amit a kormányváltás után, 2002-ben megszüntettek azzal az indokkal, hogy az csökkenti a bírói szabadságot, és indokolatlanul szigorú ítéletekhez vezet. Az Orbán-kormány 2010-ben aztán ismét bevezette ezt a gyakorlatot, aminek az a lényege, hogy az ítélet kiszabásakor a bírónak a büntetési tétel alsó és felső határa közötti középső értéket kell alapul vennie. Míg korábban a bíró mérlegelhetett, hogy például fegyveres rablásért öt és tizenöt év között mennyit ad, a középmérték bevezetés óta tíz évet kell vennie kiinduló pontnak. Ha a bíró ezen enyhíteni vagy szigorítani szeretne, akkor az ítélet indoklásában tételesen fel kell sorolnia az enyhítő és a súlyosbító körülményeket.

A középmértéket csak azoknál az ítéleteknél kell figyelembe vennie a bíróságnak, amelyekben a bevezetés, tehát 2010 után elkövetett bűncselekményekről döntenek, így az öngyújtós rabló esetében is alkalmaznia kellett a bírónak. Mivel a fegyvernek látszó tárggyal elkövetett rablás is fegyveres rablásnak minősül, a bíróság jelentősen csökkentette a középmértékhez képest az ítéletet a kiszabott hat és fél évvel. Az emberölési kísérletet a Btk. szerint 5 és 15 év közötti szabadságvesztéssel lehet büntetni, viszont a nagykanizsai szurkálás még 2009-ben, a középmérték bevezetése előtt történt, ezért a bírónak nem kellett tartania magát ehhez a szabályhoz, amikor a legenyhébb büntetési tételt kiszabta.

Gellér szerint a bírói kar kezdettől fogva ellenezte a középmértéket, mivel csökkenti a bírói szabadságot, ráadásul az intézmény azon túl, hogy kiküszöböli az egymástól nagyon eltérő ítéleteket, általában szigorúbb ítéletekhez vezet. A docens szerint vannak olyan bírók, akik az előírás ellenére nem tartják magukat a középmértékhez az ítéleteikben. Mivel az első ilyen ítéletek mostanában emelkednek jogerőre, szerinte a Kúriának el kell kezdenie foglalkozni ezzel a problémával is.

A jogerős ítéletek ellen fellebbezésnek helye nincs, bár nem példa nélküli, hogy az ilyen ítéleteken is változtatnak. Az ítélet ellen azonban csak akkor lehet felülvizsgálati indítványt benyújtani, ha valakit más bűncselekményért ítéltek el, mint amit elkövetett, vagy a bíróság szabálysértést követett el az eljárás során, de a felülvizsgálati kérelmeket elbíráló kúria nem foglalkozhat azzal, hogy hány év volt az ítélet. A szigorításra csak akkor van lehetőség, ha kiderül, hogy valaki súlyosabb bűncselekményt követett el, mint amiért elítélték, így szigorították például a Cozma-ügyben Sztojka Iván büntetését is, akit korábban testi sértésért büntettek, a Kúria viszont emberölésért szabott ki rá büntetést.