Lesz pénze és története Bajnainak

Az új ellenzéki összefogásnak egyelőre szervezete, pénze és programja sincs, Bajnai Gordonék azonban biztosak benne, hogy mindent meg fognak oldani. Az előző választások előtt az LMP már megmutatta, hogy nem lehetetlen másfél év alatt szinte a semmiből indulva bejutni a parlamentbe. Igaz, akkor mások voltak a szabályok, az Együtt 2014 pedig nem egyszerűen bejutni szeretne, hanem kormányt akar váltani.

"Egyenként elbukunk, de együtt győzni fogunk" - indokolta Bajnai Gordon október 23-ai beszédében azt, hogy a Haza és Haladás, a Szolidaritás és a Milla létrehozzák az Együtt 2014 választói mozgalmat. Bár a három szervezet egyelőre nem alakít pártot, a nyilatkozataikból kitűnik, tisztában vannak azzal, hogy a 2014-es választásokon csak egységes választási pártként indulhatnak. Egyelőre programjuk, szervezetük és pénzük sincs, de a választásokig van másfél évük.

Nincs késedelem, ennyi idő bőven elég lesz a megfelelő jelöltek kiválasztására és felkészítésére - mondta Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alapítója az [origo]-nak. Szigetvári, aki korábban az MSZP kampányfőnökeként is dolgozott, felidézte a 2006-os kampány előkészületeit: az MSZP akkor 2005 tavaszán kérte fel őt a párt kampányának vezetésére, de csak júniusban, egy évvel a választás előtt kezdték meg a jelöltek kiválasztását. Most kicsit feszesebb lesz a menetrend, mert a regisztráció bevezetése miatt várhatóan sokkal korábban, 2013 őszén elkezdődik a kampány. Addigra már politikai üzeneteket is célszerű lenne megfogalmazni, amihez viszont egyezségre kell jutniuk az összefogás tagjainak - mondta Szigetvári.

Sok lájk, kevés aktivista

A kampányhoz nemcsak jelöltekre, aktivistákra is szükség lesz. Szigetvári Viktor szerint az aktivisták toborzására elegendő a választások előtti néhány hónap, de persze ennek is feltétele, hogy legyen határozott, egységes politikai cél és program. Ennél több idő kellene egy támogatói adatbázis kiépítéséhez, de Szigetvári abban reménykedik, hogy az együttműködés majd ezt is magával hozza.

A múlt héten alakult Haza és Haladás Egyesületnek jelenleg nincs országos szervezete, a tervek szerint lakossági fórumokon próbálják meggyőzni az embereket a mozgalom számára. A Milla is két hete alakult egyesületté, és bár a Facebookon van 101 ezer támogatójuk, a nagyobb tüntetéseikre pedig kiment több tízezer ember (volt olyan is, amelyiken csak pár ezren vettek részt), gyakorlatilag semmilyen szervezetük nincs. A három összekapaszkodó közül egyedül a Szolidaritásnak van országos bázisa. A most nyáron egyesületté alakult, korábban mozgalomként működő szervezetnek több mint 640 településen van tagja vagy kisebb csoportja - állította Kónya Péter vezető az [origo]-nak. A szervezetet az új választási törvény szerinti körzetek szerint alakították ki, egy-egy körzetet pedig a tagok által választott választókerületi vezető irányít. A Szolidaritás honlapja szerint négy regionális koordinátor is dolgozik náluk önkéntesként.

Jó történettel akarják eladni magukat

A szervezeten kívül Szigetvári szerint szükség lesz egy jó történetre is, mert ezzel lehet a kampányhoz szükséges adományokat begyűjteni. A három alapító jelenleg nem dúskál a pénzben, igaz, egyelőre mindhárom bejegyzés alatt van. A Milla eddig a résztvevők adományaiból finanszírozta a tüntetések költségeit. A március 15-ei nagy tüntetésük több mint kétmillió forintba került, amit így szedtek össze. A Szolidaritás sem jutott még túl a bejegyzési procedúrán, de Kónya Péter az [origo]-nak elmondta, hogy eddigi működésüket adományokból és a tagok saját pénzéből finanszírozták. A bejegyzést követően havi 500 forintos tagdíjat fognak szedni, ami nem sok, de ezt a jelenlegi gazdasági helyzet miatt nem lehet emelni - mondta Kónya.

Bajnai Gordon az október 23-ai tüntetésen, a háttérben Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere

Szigetvári szerint egyelőre nem lehet megtippelni, mennyibe kerülhet az összefogásnak az indulás a választásokon, de azt mondta, biztos benne, hogy amint kiderülnek a kampányfinanszírozási szabályok, alkalmazkodnak a körülményekhez, és előteremtik a szükséges forrásokat. Belföldi adományokból fogják megszerezni a szükséges pénzt, állította, de azt is hozzátette: remélhetőleg része lesz az összefogásnak egy olyan politikai szervezet is, amelyik jelenleg is részesül állami támogatásban, így komoly anyagi bázist jelenthet.

Hogy melyik szervezetre gondolt, nem árulta el, de bizonyára valamelyik párttól várják az anyagi segítséget, hiszen állami támogatást a pártok kapnak. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció már jelezte, szívesen részt vesz az összefogásban, de az MSZP-ből kivált párt nem kap pénzt a költségvetésből. Az MSZP - amely tavaly több mint félmilliárd forint állami támogatáshoz jutott - nyitott az együttműködésre, de a párt [origo]-nak nyilatkozó tagjai csak úgy tudják elképzelni ezt, ha hozzájuk igazodnak Bajnaiék. Az LMP - amely tavaly 249 millió forint közpénzhez jutott - a novemberi kongresszuson dönt arról, részt vesz-e az Együtt 2014 összefogásában. A párt egy korábbi döntése értelmében szövetségesként tekint a Millára és a Szolidaritásra, de a Haza és Haladás Egyesület megjelenése új helyzetet teremtett. Karácsony Gergő ezzel kapcsolatban az MTI-nek azt mondta, amit Bajnai Gordon fejlesztési miniszterként tett, az a "teljes antitézise" annak, amit az LMP gondol a világról, tehát tartami értelemben biztosan nem lenne problémáktól mentes az együttműködés. De "beszélgetni azért talán érdemes lesz róla".

Mindenesetre Bajnaiék pénteken, amikor aláírták az Együtt 2014-ről szóló megállapodást, kikötötték: a csatlakozni kívánó politikai pártoknak és szervezeteknek feltételül szabják, hogy legyen tényleges szavazói bázisuk, programjuk és tudásuk, hogy érdemi segítséget tudjanak nyújtani a kormány leváltásáért összefogó ellenzékieknek.

Az egyiknek sikerült, a másiknak nem

Az Együtt 2014 vállalkozása nem példátlan a politikatörténetben. 2001-ben a Centrum Párt fél évvel a választások előtt döntött úgy, hogy indul a választásokon. A pártot a Kereszténydemokrata Néppárt, az MDF-ből 1996-ban kivált Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) és más kisebb szervezetek alapították, azzal a céllal, hogy a társadalmi kérdésekre hangsúlyozottan pragmatikus, szakmai válaszokat adjanak. A pártban szerepet vállalt Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raskó György volt agrárminiszter, Bartók Tivadar, a KDNP akkori elnöke és Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke is, aki később a Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere lett. A Centrumnak minden megyében sikerült területi listát állítania - igaz, nem volt minden körzetben jelöltje -, de 3,9 százalékos eredménye nem volt elegendő a parlamentbe kerüléshez.

Kupa Mihály, a Centrum Párt akkori elnöke az [origo]-nak azt mondta, "maximálisan tisztában voltak" a párt anyagi és szervezeti erejével, és azzal, hogy mi szükséges a választási sikerhez. A Centrum nem teljesen a nulláról indult, hiszen már létező pártok szövetségéből alakult. Az alapítók közül a korábban az MDF-ből kivált MDNP-nek volt szervezete a fővárosban és néhány vidéki városban is, Kupa szerint erre támaszkodtak, de a "majdnem siker" kulcsa két rendkívül tehetséges pártszervező volt, akik a helyi szervezeteket építették és az adományokat hajtották fel.

A semmiből kellett felépítenie magát az LMP-nek is, amikor 2009-ben, kevesebb mint fél évvel az EP-választások és alig több mint egy évvel az országgyűlési választások előtt részben a Védegyletből, részben más kisebb zöld szervezetekből megalakultak. A párt az EP-választásokon a Humanista Párttal indult közös listán, de az összefogás kevés volt ahhoz, hogy képviselőt küldjenek Brüsszelbe, csak 2,6 százalékot szereztek. A választások után Schiffer András a Figyelőnek azt mondta, a kampányra alig 18 millió forintot költöttek, amit kisebb adományokból kalapoztak össze. Az országos szervezettség hiányával magyarázható az is, hogy a 2010-es országgyűlési választásokon 176 egyéni körzet közül csak 92-ben tudtak jelöltet indítani. A párt végül 7,48 százalékot szerzett, amivel 16 képviselőt küldhetett a parlamentbe. A kampány alatt folyamatosan közzétették a gazdálkodásukra vonatkozó adatokat, ezek szerint 56 milliót költöttek, 60 milliót kaptak. A legnagyobb támogatójuk egy amerikai üzletember volt, aki közel ötmillió forinttal támogatta a párt kampányát, egyébként főként néhány ezres, tízezres adományokból jött össze a pénz.