Kidőltek Orbán üzemanyagtartályai

 Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitó ünnepségén Budapesten 2012. szeptember 3-án
Vágólapra másolva!
Többen rosszul lettek a melegtől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitó ünnepségén, köztük rendőr- és katonadiákok. Az ünnepségen Orbán Viktor az utóbbi évek legnagyobb városfejlesztési beruházásnak nevezte az új egyetem kampuszának a kialakítását.
Vágólapra másolva!

"Az átalakított magyar államszervezet csak egy üzemanyag nélküli gép" - mondta Orbán Viktor hétfő délelőtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évnyitó ünnepségén. A miniszterelnök szerint az üzemanyagot azok a közszolgák jelentik, akik a közszolgálati egyetemen végzik a tanulmányaikat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem január 1-jével a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar átalakulásával jött létre. A miniszterelnök szerint a közszolgálati egyetem alapítása kiválóan példázza a kormányzat államépítési törekvéseit, amelyek alapelve az, hogy csak az erős államszervezettel rendelkező nemzetek lehetnek erős haza birtokosai.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán a tanévnyitón

A délelőtt, a napon megtartott ünnepség során több diák is rosszul lett, köztük katonai illetve rendőregyenruhát viselő tanulók. Az [origo] tudósítója szerint többen már az ünnepség kezdete előtt rosszul lettek a melegtől, az egyórás rendezvény alatt pedig körülbelül harminc diák hagyta el a helyszínt, többen egymást segítve mentek el a közelben felállított elsősegélyponthoz, egy rendőri díszegyenruhában álló diák pedig elájult.

Megtaláltuk a kivezető utat

Orbán a magyar államszervezettel kapcsolatban azt mondta, a kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete is - minden erőfeszítés ellenére - zavaros maradt, mert "vergődött a posztkommunista indíttatású kísérletek és a polgári államépítés nekibuzdulásai között". Az eredmény szerinte egy bizonytalan korszak lett. "Zavaros és bizonytalan államrend és politikai rendszer a maga kiszámíthatatlan jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher- és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal" - jellemezte Orbán a rendszerváltás utáni húsz évet.

A miniszterelnök szerint a kormány megfeszített tempójú, új alkotmányos és államrendet kialakító munkájának köszönhetően Magyarország ma jobban teljesít az európai válság kezelésében, mint Nyugat-Európa. "Hezitálás és elodázás helyett megtaláltuk a saját kivezető utunkat: mi, magyarok együtt helyreállítottuk a közrendet, a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, csökkentjük az államadósságot és a hiányt, elindítottuk a munkahelyvédelmi akcióinkat, és lehetségessé vált, hogy segély helyett ismét a munkából lehessen megélni" - sorolta.

"Azt akarjuk, hogy az új egyetem a hallgatói számára erős identitást, korszerű szaktudást és motivációt adjon, hogy a későbbiekben is majd magyar fiatalok ezrei döntsenek a haza szolgálata mellett" - mondta a miniszterelnök. Szerinte az elmúlt 22 év zavaros államrendje az oka annak, hogy csak most jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol egységes rendszerben képzik a közszolgálat legfontosabb területeire a szakembereket. Beszédében sürgette egyúttal, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kiszámítható, rugalmas életpályamodellt teremtsenek, amely az érdem szerinti előrejutáson alapul.

Vakondtúrásos kert volt Budapest

A miniszterelnök az ünnepség során az újonnan alapított egyetem kampuszává kinevezett Ludovika-épületegyüttest dicsérte. Orbán szerint az épület felújítása a legnagyobb városfejlesztési beruházás az 1998-2002-es ciklus, azaz az első Orbán-kormány óta. Hozzátette, hogy a főváros utoljára akkor kezdett hasonló vállalkozásba: akkor hozták létre például a Millenárist, a Nemzeti Színházat, és kezdték építeni a Művészetek Palotáját.

"A felívelő évek után azonban a főváros olyan lett, mint egy elhanyagolt kert, ahol egymást érik a vakondtúrások, márpedig Magyarország megújulása aligha lehet sikeres a főváros megújulása nélkül" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy Magyarországnak ismét van elég ereje ahhoz, hogy folytassa Budapest fejlesztését.

Az egyetem nagy részének az egykori Ludovika-campusra - a XIX. században és a XX. század első felében működő katonai felsőoktatási intézmény ma nagyrészt üres területére - költöztetése első ütemét a 2012-2015 közötti időszakra határozta meg a kabinet. Összesen mintegy 25 milliárd forintot költ a kormány a Ludovika épületének átépítésére, hogy az helyet adhasson az egyetemnek. Az első ütemben 4,7 milliárdot fordítanak felújításra.