A bibircsókjaikat is idehozták a líbiai szabadságharcosok

Meggazdagodni nem fognak belőle, de néhány hasznos millióval azért a magyar kórházakat is megdobta a tavalyi líbiai polgárháború, amelynek több tízezer sérültjét külföldön kezelteti az új líbiai hatalom. A feneketlen líbiai olajvagyonból finanszírozott gyógyturizmus sok országban mohó visszaélésekbe torkollt, Magyarországon azonban egyelőre elmaradtak a nagy botrányok. Bár volt, aki lőtt seb helyett a bibircsókját kezeltette Budapesten, a líbiai illetékesek megígérték, hogy minden ki lesz fizetve.

Mohamed Ali Boud alig berendezett budapesti irodájának asztalán arab nyelvű dokumentumok, líbiai útlevelek fénymásolatai és lefordított névjegyzékek állnak nagy kupacban, miközben a kilincset orvosi papírokkal és zárójelentésekkel érkező fiatalok adják egymásnak. Az íróasztal mellett barna arcú tolmács bújja a dokumentumokat, az érkező líbiaiak pedig kedélyes egyeztetés után, elégedetten távoznak. Itt, a Líbiai-Magyar Egyesület elnökének dolgozószobájában futnak össze annak a programnak a szálai, amely sebesült líbiai szabadságharcosok magyarországi gyógykezelését intézi, és ezzel a líbiaiaknak gyógyulást, Magyarországnak pedig líbiai olajdollárokat hoz.

Boud úr, a közel 30 éve emigrált líbiai tisztviselő kissé fáradtan, de elégedetten szemléli az általa koordinált projekt eredményeit. "Nagyon jól dolgoznak a magyar kórházak, minden betegünk teljesen meg van elégedve" - mondja folyékony magyarsággal, némi arab akcentussal. "És ráadásul nagyon olcsó itt az ellátás, sokkal olcsóbb, mint Németországban, Olaszországban vagy máshol" - teszi hozzá. Számtalan országba küldtek harcokban megsérült embereket, de szerinte Magyarország volt a legjobb választás.

Az olajkincse miatt elképesztően gazdag Líbiában, ahol tavaly véres polgárháborúban buktatták meg Moammer Kadhafi rezsimjét, jelenleg a legfontosabb a harcokban megsérült felkelők gyógykezelése. Többségüket azért utaztatják külföldre, mert a háborúban az egészségügyi infrastruktúra hatalmas károkat szenvedett, és a súlyosabb sérüléseket otthon nem tudják ellátni. Tavaly december óta ezrével repültek a líbiai sérültek a segítőkész arab, európai és tengerentúli országokba, amelyek a líbiai kormány végtelen mennyiségűnek tűnő pénzét látva örömmel fogadták be a betegeket. Ebbe a sorba állt be áprilisban Magyarország is, amely a segítség mellett szintén busás bevételeket remélt a programtól. Az [origo] információi szerint azonban a dolog - más országokhoz hasonlóan - itt sem ment teljesen zökkenőmentesen.

Líbiai sérültek a Honvédkórházban, az idén áprilisban

Elmaradt a nagy bumm

Magyarországra április végén érkezett az első 10 líbiai sérült, akiket a Honvédkórházban még a magyar állam költségén kezeltek. Ezt a humanitárius segítséget Martonyi János külügyminiszter 2011 végén ajánlotta fel Líbiának a jó kapcsolatok építése érdekében: a Honvédelmi Minisztérium az [origo]-nak azt mondta, 10 millió forintba került Magyarországnak, hogy a tíz sérültet ingyen ellátták. A jótékonykodás azonban bevallottan csak a kezdet volt. Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára már a meglőtt, összeégett, törött lábú férfiak érkezésekor jelezte, hogy Magyarország szívesen fogadna rengeteg további líbiai sérültet is, akiknek az ellátásáért már a líbiai kormány fizetne (a tíz ingyen kezelt líbiai betegről itt olvashat bővebben).

Bár az államtitkár arról nem beszélt, hogy a sérültek behozatalával mekkora haszonra tehet szert a magyar egészségügy, líbiai diplomaták tavasszal az [origo]-nak azt mondták, mintegy 1-1,5 milliárd dollárt (kb. 350 milliárd forint) különítettek el a sebesültek külföldi kezelésére, és Magyarországra is rengeteg sérültet szeretnének hozni. Hogy ezzel nagyot lehetne kaszálni, azt a külföldi példák bizonyították: a Spiegel német hetilap szerint Németországba 600 sérültet szállítottak, akiknek az ellátásáért a líbiai hatóságok 60 millió dollárt (14 milliárd forint) fizettek. Egy, az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozó jordániai tisztviselő szerint Tunéziában, Törökországban, Olaszországban és Görögországban összesen mintegy 50 000 sérültet láttak el 1,4 milliárd dollárért, a legtöbben pedig a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező Jordániába repültek, ahol fél év alatt mintegy 55 000 líbiai beteget kezeltek.

Magyarországon azonban - a Líbiai-Magyar Egyesület vezetőjének lelkesedése ellenére - a sebesültbiznisz robbanása elmaradt. Az ingyen kezelt líbiaiak után mindössze 68 újabb sérült érkezett két turnusban május elején, és augusztus 18-ig, a Ramadán végéig már nem is tervezik újabbak érkezését - mondta az [origo]-nak Mohamed Ali Boud. Az utaztatást szervező tisztviselő szerint a jó tapasztalatok miatt tervezik ugyan, hogy később is fognak sérülteket hozni Budapestre, de csak kisebb, 20-30 fős csoportokban.

Mohamed Ali Boud (középen) egy Kadhafi-ellenes budapesti tüntetésen, 2011-ben

Miért nem jönnek többen, ha az ellátás jó és olcsó is? Boud szerint azért, mert nem akarnak kavarodást. A Budapestre hozott sérülteket ugyanis egy mindössze 8 fős líbiai bizottság koordinálja, amelynek már ennyi sérült kézben tartása is "túl sok munka, túl nagy feszültség". "Hoznék én sokkal többet is, de jobb csak lassan, finoman" - magyarázta Boud. Ha ugyanis kicsúszik a kezükből az irányítás, akkor úgy járhatnak, mint sok külföldi országban, ahol a líbiai állam által fizetett külföldi ellátás teljes káoszba torkollt.

Ellátatlan és túlkezelt betegek

Mivel Líbia rengeteg pénzzel, de meglehetősen szervezetlenül látott hozzá a sebesültek gyógykezelésének, a külföldi tapasztalatok szerint a betegek és az egészségügyi szolgáltatók is megpróbáltak minél nagyobb hasznot húzni a programból. A német Spiegel július eleji riportja szerint a Németországba szállított több száz líbiai sérült ellátása már a német kormány számára is rém kínossá vált, mivel a líbiai hatóságok és a milliárdokért megbízott német szolgáltató egymás torkának esett, és elkeseredett vitába kezdtek a kezelések költségéről, a számlákról és az elvárt szolgáltatásokról. A líbiaiak szerint betegeik nem kapták meg a beígért szolgáltatásokat, a teljesített ellátásokat pedig túlszámlázták; a német szolgáltató szerint viszont nem érkezett meg a pénz, ezért a betegek most hosszú várólistákra kerülnek, és akár még szállásaikról is kiebrudalhatják őket.

Még durvább a helyzet Jordániában, ahol az AFP francia hírügynökség szerint a drága magánkórházak fél éven át hitelbe gyógyították a több tízezer líbiait, és most hiába követelik a kezelések díját. Az ország magánkórházait tömörítő szövetség elnöke szerint novemberben egy olyan egyezséget kötöttek az illetékes líbiai bizottsággal, amely szerint "minden lehetséges segítséget" meg kellett adniuk a líbiai betegeknek, a költségeket pedig Líbia utólag megtéríti. Most azonban a hatalmas költségeket látva Líbia megkérdőjelezte a kezelések jogosságát, és közölte, meg kell vizsgálnia a számlákat.

Egy Jordániában kezelt líbiai forradalmárt látogat az Átmeneti Nemzeti Tanács vezetője

A líbiai egészségügyi minisztérium szerint rengeteg olyan líbiai kezelését is velük akarják kifizettetni, akik nem a hatóságok szervezésében utaztak külföldre, és nem is harcoltak Kadhafi ellen. A gyógyítási program körül keringő pletykák szerint sokan plasztikai műtéteket, mesterséges megtermékenyítést és egyéb, a harcokhoz egyáltalán nem kötődő kezeléseket próbáltak ráterhelni a líbiai állam forradalmárokat segítő programjára, a külföldi kórházak pedig a busás haszon reményében habozás nélkül elvégezték a kezeléseket. A líbiaiak ráadásul nem csak kórházszámlákkal, de szállodaszámlákkal is tartoznak, mivel a külföldi kezelésekhez az állam szállásköltséget és zsebpénzt is ígért nekik: Jordániában ez összesen mintegy 200 millió dolláros adósságot tesz most ki.

Magyarországra is jöttek szemölcsöt levenni

Budapesten a Péterfy Sándor utcai Kórház Baleseti Központjában és az Uzsoki Utcai Kórházban kezelték a fizetős betegeket, és az [origo]-nak nyilatkozó kórházi dolgozók szerint itt is előfordultak hasonló furcsaságok. "Volt olyan, aki a papírok szerint háborús sebesüléssel érkezett, és a helyszínen derült ki, hogy nem a térdét kell műteni, hanem a vérnyomását szeretné beállíttatni" - mesélte Pantó Tamás ortopéd-traumatológiai főorvos, akit az Uzsoki kórházban a líbiaiak koordinálásával bíztak meg. Bár az Uzsokiba a sérülteknek csak kevesebb mint negyede, mintegy 15 fő érkezett, a főorvos szerint bőven voltak harcokhoz nem kötődő kezelések, "magánakciók" is: volt, akinek a vércukrát kellett kezelni, volt, aki a szemölcsöt akarta levetetni a szeme sarkából - sorolta.

A sérültek mellett aztán a hozzátartozók is bekerültek a vérkeringésbe: a háborús hősök feleségüket és gyerekeiket is magukkal hozhatták, és a magyar orvos szerint sokszor több gond volt a hozzátartozókkal, mint a sérültekkel. "Jöttek a rokonok, ismerősök, azok is rosszul lettek: egyik infarktust kapott, a másiknak a dereka fájt, volt, aki gödörbe lépett, és kifordította a lábát" - mesélte Pantó doktor. A kórház természetesen ezeket a sérülteket is ellátta, hiszen úgy ítélték meg, hogy az embereket nem nekik, hanem a líbiai szervezőknek kell kézben tartaniuk.

Sérült harcosok egy török hajó fedélzetén: Líbiában nem sok kórház maradt

A líbiaiak kezdetben láthatóan nem bánták, hogy nem csak lőtt sebeket gyógyítanak Magyarországon. Pantó szerint a líbiai bizottság azt mondta nekik, hogy a háborús hősöket Líbia nemzeti kincsnek tekinti, ezért megérdemlik, hogy minden testi bajukat állami pénzen kezelhessék. Ezt az [origo]-nak megerősítette Mohamed Ali Boud is, aki szerint "minden betegséget a diktatúra okozott". "Aki igazi harcos, azt hősnek tekintjük, és annak a szemölcseit, fogfájását is fizeti a líbiai állam" - jelentette ki.

Túllépett költségek és fizetési ígéretek

A "magánakciók" megfékezésére néhány drága kezelés után mégis lépéseket tettek: míg az első napokban az arab tolmácsok azt az utasítást adták az orvosoknak, hogy mindent meg kell adni a sérülteknek, amit kérnek, most már csak olyan beavatkozást végezhet el a kórház, amelyről Boud úr is tud és jóvá hagyott. Pantó szerint azonban már így is jóval túllépték az előre megbeszélt költségkeretet, amelyre a líbiaiak 40-50 százalékos előleget fizettek. "A vérnyomás-beállítás, a vércukorkezelés nem volt benne a kezdeti árajánlatban" - mondta.

Pantó ezért nemrég azt javasolta, hogy a kórház csak akkor vállaljon újabb betegeket, ha a korábbi kezelések számláit, az előleg után fennmaradó részleteket már kifizette Líbia. Az óvatosság reményeik szerint felesleges, hiszen az [origo] által megkérdezett kórházi vezetők szerint a budapesti líbiaiak eddig mindent rendesen befizettek határidőre, és szóbeli ígéretük most is van arra, hogy mindent ki fognak fizetni. Líbia budapesti diplomáciai képviselete írt egy garancialevelet is arról, hogy minden költséget megtérítenek, Mohamed Ali Boud pedig az [origo]-nak azt mondta, hogy bőven van még pénzük: "Azt hittük, hogy a pénz, amit Líbiából kaptunk, 1 hónap alatt elfogy, de még 3 hónap után is maradt belőle". Egy, a líbiai betegekkel is foglalkozó orvos azonban minderre azt mondta az [origo]-nak, hogy az ígéret mégiscsak ígéret marad, amíg a pénz meg nem érkezett.

A harcosok gyógyítása prioritás az új vezetés számára

"Ebből nem fogunk meggazdagodni"

Hogy pontosan mekkora hasznot jelent a magyar kórházaknak a líbiai gyógykezelés, azt sem Boud, sem a kórházi vezetők nem akarták megmondani: a Péterfy utcai kórházban üzleti titokra hivatkoztak, a líbiaiak pedig azt mondták, nem tudják pontosan. Az [origo] információi szerint az Uzsoki kórházban mintegy 13 millió forintos bevételt jelentett eddig a program, a nagyságrendekkel több beteget fogadó Péterfyben pedig logikusan ennél többet. Azt több, a programra rálátó kórházi vezető is megerősítette, hogy a líbiaiak kezelésekor valamivel drágább díjban állapodtak meg, mint amennyit a magyar betegek gyógyításakor elszámolnak, de - kis volumene miatt - egyik kórházban sem tartották túl nagy üzletnek a projektet.

"A kórházak jelenlegi anyagi helyzetében persze minden millió jól jön" - mondta egy, az ügyre rálátó kórházi vezető, egy másik viszont azt mondta, hogy a kórházak költségevetését sújtó hatalmas elvonások és hiányok mellett említést sem érdemel a líbiai ügy. "Azt elmondhatom, hogy meggazdagodni ebből nem fogunk" - mondta egy harmadik vezető, aki szerint "havi 100 milliós mínuszt pár millió forintos bevétellel nem lehet befolyásolni".

A sebesültek kezelése azonban a kormány szerint hosszú távon mégis nagy hasznot hozhat Magyarországnak: Németh Zsolt külügyi államtitkár áprilisban azt mondta, hogy az orvosi segítségnyújtás "egy nyitás" Líbia felé, amely számtalan további gazdasági, oktatási és politikai együttműködés számára kövezheti ki az utat. Ezt ismételte az [origo]-nak Boud úr is, aki szerint Líbia nem felejti el, melyik barátai segítettek neki a bajban. "Ha majd lesz tortaosztogatás Líbiában, biztos vagyok benne, hogy a magyar állam is kap egy szeletet".